Sokak szerint árnyékba vonult az irodalom, és egyre távolodó galaxisként veszünk csak róla tudomást. A statisztikák azt mutatják, hogy az átlagolvasók a jól bevált klasszikusokat, vagy az eladási listák best off-jait ízlelgetik, és csak nagyon kevesen kísérleteznek a kortárs szerzőkkel, vagy igazi „olvasópróbáló” alkotásokkal.
Ez a blog fényre hozza ennek a mára már marginálisnak nevezhető, a mindennapi életünkből egyre inkább kiszoruló világ újabb és újabb termékeit, eseményeit.
Gyakran az az érzésünk támadhat, hogy túlságosan nagy a választék a tévé csatornák világában. Úgy tűnhet, hogy e bőség zavarában nem tudunk ésszerű, szórakoztató vagy informatív jellegű műsort nézni. A Tv kukkantó blog indításának egyik oka (az írásba vetett véleményformálás kedvelése mellett), érzékeltetni egy másfajta tévézést, hátha kedvet kap az Olvasó a szelektív tájékozódáshoz, a szokványostól eltérő információszerzéshez.
Naiv elhatározással megpróbálok heti rendszerességgel kiragadni egy műsort a kábeltévé csatornáinak egyvelegéből és írni benyomásaimról, véleményemről, a világ apró és nagy dolgairól. Olvashatnak politikáról, filmvilágról és moziról, sportról, divatról, főzésről, tudományos kísérletekről, állatvilágról és még ki tudja mi minden másról.
Ne feledjék, az igényes tévénézés titka a megszűrés és nem a függővé válás!
Irwin Allen Ginsberg állítása szerint „Aki a médiát, a képeket irányítja, az a kultúrát irányítja”. Még mielőtt hümmögni kezdene a szörfdeszkás: ennek a médiablognak esze ágában sincs irányítani. Legfeljebb csak megmutatni. Megmutatni egy(!) irányt – amiről nem állítja sem azt, hogy a legjobb, és sem azt, hogy rossz. Csak azt, hogy létezik egy ilyen választási lehetőség is. A ginsgberg-i mondás nem az amerikai kultúra iránti ragaszkodásomat jelzi, hanem azt a felismerést: kultúránkban egyre jelentősebb szerepet kér/kap a média.
Itt most persze lehetne hőzöngeni, emlegetni Rupert Murdochot, Steve Forbest, Lew Rywint, Philip Odegardot, Silvio Berlusconit, vagy akár a „mi” Sorin Ovidiu Vântu-nkat, de a lényegen ez mit sem változtat. A média, ha tetszik, ha nem részesévé vált világunknak, meghatározó szerepe vitathatatlan. És aki a médiának csak a negatív szerepét látja, az bátran térjen be erre a médiablogra. És buzz-olja meg azokat is, akik rózsaszínben látják a lapok, tévék, rádiók, honlapok által teremtett, és mindennap majdnem ugyanúgy újrateremtődő világot.
A médiablog nem „web log” – nem lesz titokzatoskodó naplóstílus, beszámoló az ebédről, és a délutáni szunyókálásban látott álomról – hanem egy hely, ahol a média változó világáról és a média által folyamatos változásban levő világról mutatunk változatos képet.
.jpg?1322382570)
