Szerda, 2018. október 17.
HEDVIG napja
Menü

Kultúrtér

Szerda, 2013. március 27. | Oniga Erika

A Kultúrpalota kisterme


A marosvásárhelyi Kultúrpalota (1911–1913) második emeletén lévő „kisterem” rendeltetése hasonló a nagy hangversenytereméhez. Kamarakoncertek, felolvasások tartására alkalmas. A téglalap alakú helyiséget 1911-ben – az épület harmadik emelettel való bővítése után – tágasabbá változtatták a karzat létesítésével, melynek bejáratai a harmadik emelet lépcsőházaiból nyílnak. A karzatot négy, aranyozott fejezetű pillér támasztja alá.

Sötét alapozás, gazdag és élénk színvilágú falfestés jellemzi a kistermet. A sablonnal festett ornamentációval már a lépcsőházak kifestésénél is találkozhatunk. Mindkét helyiség díszítőfestése Falus Elek (1884–1950) nevéhez kötődik. Ő a kecskeméti művésztelep egyik alapítója volt, és 1910-től az ott működő szövőiskola és műhely vezetője. Ennek hatása valamint az ipar- és díszítőművészetben való jártassága jól érezhető a kisterem dekorációjában. A nagy falfelületeket apró virágok vagy finom geometrikus formák mintázatai borítják. Az építészeti elemeket, az ablakok és ajtók szegélyeit, valamint a mennyezet aranyozott stukkódíszű kazettás mezőit széles sávban erős színezetű (piros, kék, zöld, sárga), dús növényi ornamentika emeli ki.

A kisterem (Plájás István felv.)

A megrendelők a nagy hírnévnek örvendő, helyi Mestitz Mihály és fiai céget bízták meg a terem asztalos és kárpitos munkáinak az elkészítésével. A lambériát puhafából kérték, fekete mázolással, fehér erezetű rajzolattal, továbbá ide tartozott a pillérek beburkolása, a karzat falának deszkával való szegélyezése és könyöklőjének plüssel való bevonása.

A bejárat felőli oldal beszögellésébe helyezték el a színpadot. Hátsó falának íves kialakítása hangvetőként is szolgál. Az ezzel szemközti oldalon, a főhomlokzat ablaknyílásainak festett, ólmozott ablakain szűrődik be a fény. Középen Róth Miksa által tervezett és kivitelezett üvegfestmény díszeleg, mely a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyiségét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet ábrázolja a tudósai körében. A témát korábban Dósa Géza (1869) és Madarász Viktor (1873) festőművész is vászonra vitte. A kompozíció két oldalának kisebb méretű, színes ablakainak témáit a magyarság 18. századának nemzeti dalai ihlették. Jobbra a Rákóczi-szabadságharc korát megidéző, bús ifjú vitéz (kuruc), mellette a legendás magyar cigányzenész, Cinka Panna háttal álló alakja látható. A kép alsó felében a Rákóczi-nóta egy részlete, Hej Rákóczi, Bercsényi volt olvasható. Balra két angyal áll, az egyik hegedül, a másik énekel. Itt a himnuszból idézett az alkotó: Isten áldd meg a magyart. E feliratok a múlt század „tisztogatásai” során kikerültek az ólomkeretből.

A központi festett ablaksor (Plájás István felv.)

A falszakasz szélein levő festett ablakok a Kultúrpalota és a kisterem hivatásának üzenetét hordozzák, nyomatékosítják. Az ablakok geometrikus rendbe szedett díszítőelemei között a humán és reál tudományokra utaló fogalmak kaptak helyet (bölcsészet, költészet, természettan, természetrajz, számtan, mértan, történelem, földrajz). Az alsó regiszterekben egy felhőkből kinyúló, páncélos kar van ábrázolva, melynek kivont kardja körül csavarodó mondatszalagon Bethlen Gábor jelmondata olvasható: CONSILIO FIRMATA DEI – Isten tanácsával megerősítve.

Bethlen Gábor arcképe (András Tihamér felv.)

A búsuló ifjú vitéz (András Tihamér felv.)

Cinka Panna háttal álló alakja (András Tihamér felv.)

Részlet a terem díszítőfestéséről (András Tihamér felv.)