Ezen a héten ismét a Maros Megyei Múzeumban őrzött kincsek közé látogatunk. Egy őskori bronztárgyat ismerhetünk meg  — habár ha jobban megnézzük, nem annyira ismeretlen, megyénk hivatalos címerében is szerepel.

A Maros Megyei Múzeum őskori régészeti gyűjteményének egyik kiemelkedő jelentőségű tárgya a marosfelfalusi (Suseni, Maros megye) téglagyár területén előkerült bronzdepóhoz tartozó paszományos (passementerie) fibula. Az 91 tárgyat számláló, ékszereket, szerszámokat, fegyvereket és bronz edénytöredékeket tartalmazó bronzdepó 1924-ben került napvilágra. A tárgyak egy agyagedényben voltak elhelyezve. A közel 23 cm-es fibulát és a többi tárgyat Aurel Filimon és Vasile Pârvan értelmezték és keltezték először 1924-ben. Ezt követően az európai szakirodalom egyik referencia-értékű tárgyaként van számon tartva.

A marosfelfalusi fibula (fotó: Rezi Botond)

A legkorábbi fibulák vagy ruhakapcsok a Kr. e. második évezred derekára keltezhetők. Állandóan megújuló és átalakuló típusai hosszú időn keresztül, a középkorig divatban voltak. Ezzel a ruhadísszel általában a felsőruhát tűzték össze a vállon. Gyakran státusjelölő szerepe volt.

A marosfelfalusi bronzdepó a Kr. e. 13–12. században került a földbe. A deponálás okaira a szakirodalom több hipotézist is megfogalmazott, a legnépszerűbb a „katasztrófa-elmélet”, mely szerint vész idején ásták el a menekülő közösségek ezeket a tárgyakat, míg egy másik elmélet szerint ezek a deponálásoknak kultikus szerepük volt és a tárgyak komplex rituálék keretében kerültek elhelyezésre.

A tárgy évtizedeken át a Maros Megyei Múzeum hivatalos szimbóluma volt. 1998-től kezdődően a fibula helyet kapott a négy negyedre osztott pajzs alakú megyecímerben is, ennek bal felső (első) negyedében helyezkedik el. Az új évezredben a dísztű egy megyei jelentőségű kitüntetés jelképévé vált Felfalusi fibula néven, melyet 2001-től kezdődően Románia nemzeti ünnepének napján, december 1-én ad át a megyei kormánybiztos a megyében tevékenykedő, jelentősnek ítélt személyiségeknek.