E heti bejegyzésünkben is a marosvásárhelyi ferences kolostor világába kalauzoljuk önöket, mint ahogyan néhány héttel ezelőtt is tettük, amikor egy onnan előkerülő címeres csempét mutattunk be.

A kolostor északi szárnyának régészeti feltárása során több értékes tárgy is előkerült, így egy pincehelység feltöltésében találták meg az erdélyi régészeti leletanyagban eddig egyedülálló stylust. A rézötvözetből készült íróeszköz élben végződő, írásra használt vége töredékes. Kiszélesedő, legömbölyített végét minden bizonnyal törlésre használták.

Hasonló eszközökkel más európai országok, főként egyházi és nemesi régészeti hagyatékában is találkozhatunk. Az ókori gyakorlathoz hasonlóan a fémből, csontból esetleg fából készült stylusszal fakeretes viasztáblára írtak. A táblákat általában bőrpántokkal vagy egyéb szerves anyagból készült zsinórral, esetleg fémpántokkal kapcsolták egymáshoz, oly módon, hogy a karcolt viaszfelületek egymással szembe kerüljenek, ezáltal biztosítva sérthetetlenségüket.

Közép-európai analógiák alapján feltételezzük, hogy ezek a táblák egyféle „anyakönyvként” szolgáltak, a kolostor történetében szerepet játszó egyháziak és világiak lajstromai voltak. Az sem zárható ki, hogy az írás tanítására használták őket.

A stylus kormeghatározását a leletegyüttesből előkerült pénzérmék biztosítják (Luxemburgi Zsigmondtól IV. László koráig terjedő periódus), melyek alapján a tárgyat a 14. század végén - 15. század elején használhatták.

A világi kancelláriák mellett a középkori írásbeliség legfontosabb központjai a különböző egyházi testületek és kolostorok író-másoló műhelyei. A régészeti munkálatokkal napfényre került stylus a marosvásárhelyi ferences kolostorban működő írószoba (scriptorium) létének legjelentősebb tárgyi bizonyítéka. A kolostor könyvmásoló műhelyéről közvetett módon egy 1522-ben kelt oklevélből is tudomást szerezhetünk. Ebből kiderül, hogy megrendelésre Hunyadi Kelemen egy breviáriumot másolt le.

Írott forrásaink ugyan nem említik, de közép-európai párhuzamok alapján feltételezzük, hogy a marosvásárhelyi kolostornak nem csak könyvmásolásra használt írószobája, hanem a világiak és egyháziak számára fenntartott oktatóterme is lehetett. Talán nem véletlen, hogy a ferencesek elvonulása után éppen az egykori kolostor falai között nyílik meg a későbbi Református Kollégium őse, a Schola particula.

Agyagtábla - Codex manesse Gottfreid von Strasburg