Néha előfordulnak olyan olajfestmények, melyekről restaurálásuk során derül ki, hogy két portrét festettek egymásra. Gyakran ugyanazt a személyt ábrázolják, valamilyen megfontolásból átfestve, a kor ízlésének megfelelőre alakítva, de olyan is előfordul, hogy egy teljesen más személy megjelenítésére hasznosítják újra a már megfestett vásznat. Ezen a héten egy restaurátor osztja meg velünk ezzel kapcsolatos tapasztalatait.

2009 novemberében a Teleki Téka felkérésére restauráltuk Mátyus István portréját. Mátyus István a 18. századi erdélyi orvostudomány  kimagasló alakja, orvosi oklevelét Utrechtben szerezte, Göttingenben, Marburgban, Bécsben is folytatott tanulmányokat. Ezt követően hazatért, 1757-ben elsőként nevezték ki Marosszék főorvosává. Nagy jelentőségű elméleti munkássága is, fő műve a Diaetetika azaz a jó egészség megtartásának módját fundámentomosan eléadó könyv (Kolozsvár, 1762–1766).

A restaurált portré

A Református Kollégium anyagából a Teleki Tékába származott portrén az orvos vörös mellényben, zöld, prémes mentében látható. Enyhén jobbra fordul, jobb kezében pálcát tart, a bal pedig egy asztalon nyugszik, mögötte ott látható a Diaetetica két kötete.A festmény bal felső sarkában felirat utal az orvos nevére és funkciójára. A jobb felső sarokban címer, jelmondattal: COELO FAVENTE / LABORE, CANDORE, INDVSTRIA, PATIENTIA.

A portré restaurálását megelőző fotótechnikai eljárások segítségével azonban kiderült, hogy a jelenlegi festmény alatt egy korábbi rejtőzik. A címer alatt átsejlik az 1767-es dátum, ez datálhatja a korábbi festményt. A megrendelésében mutatkozó reprezentációs szándék bizonyára összefüggésben áll azzal, hogy Mária Terézia 1765-ben végre az erdélyi nemesek közé iktatta az orvost. A röntgenfelvételeken jól észlelhetők  a korábbi a ruházat nagybani eltérései: a felső, egyszerű viselet alatt egy sokkal díszesebb, csipkés ruházat található. Mindkét festmény Mátyust ábrázolja. Domonkos László budapesti viselettörténész szerint az alsó képen egy magyar öltözetű, lovas tiszti ruhában lévő férfi tűnik fel. Öltözéke és hajvislete teljesen megfelel a címer alatt megtalált dátum körüli idők divatjának.

A röntgenfelvételen egyértelműen azonosítható a korábbi portré

A jelenlegi festmény bal felső sarkában található felirat 1785-re datálja az átfestést. Az öltözéket láthatóan „magyartalanították”: a beavatkozás bizonyára II. József időszakának megváltozott viszonyaival áll szoros összefüggésben. Az átfestés minősége és milyensége azoban számos kérdést is felvet: teljesen jellegtelenre sikerült; az öltözet a korabeli nyugati divatnak sem igazán felel meg.

A restaurálás során a felső réteg megtartása volt a cél, valamint az alsó portré röntgenfelvételekkel való dokumentálása. Mindez remélhetőleg segít majd megérteni, hogy a két portré megrendelésének háttere miként kapcsolódik Mátyus István életpályájának különböző állomásaihoz.