Csütörtök, 2019. június 20.
RAFAEL napja
Menü

Köztér

Kedd, 2013. március 12. | Oniga Erika – Feketics Erika

Székely táltosok, ősmagyar hitvilág


Bernády György polgármester a Kultúrpalota előcsarnokának díszítőfestésével Körösfői-Kriesch Aladárt bízta meg. A művész 1912 nyarán érkezett a városba, hogy elkezdje a munkálatokat. A hangversenyterem bejáratától jobbra a honfoglalás előtti magyarok hitvilágának képi ábrázolása látható, Székely táltosok címmel.

A falképen felhős, borús ég alatt, kopár domboldal előtt a táltos varázsol: pálcikával a földre kört rajzol, melyet hét madárbábú szegélyez. A táltos mögött egy kitárt karú nőalak és egy felemelt karú férfi a rítust fokozó mozdulatokat végez, táncol. Hasonlóképpen a varázslatot segíti a kép bal szélén látható két gyermek is, akik sámándobokat tartanak. Az egyik hímzett ruhát, azon pedig egy bundát visel, míg a másik meztelenül áll. Jobb oldalon papok, férfiak csoportja figyeli a műveletet, közöttük egy előre hajló, keleties vonású férfi ugyancsak sámándobot tart, a földre támasztva. Az ősmagyarok ázsiai öltözékben és népviseleti ruházatban vannak ábrázolva. A háttérben egy lókoponyákat tartó áldozati fa magasodik, a kompozíció másik szélén egy férfi fehér lovat fékez, amely áldozati ló, vagy akár a táltos lova is lehet.

Székely táltosok. Félig megtisztított falkép (Feketics Erika felv.)

A freskótechnikával készült falképek megfesthetőségi ideje korlátozott, mert csak annyi idő áll a kép megfestésére, amennyi a vakolat megszáradásáig eltelik. A reneszánsztól kezdődően megnőtt az igény a részletgazdagabb festmények létrehozására, majd az itáliai falképeken megjelentek a „giornata”-k, napi varratok. Korábban a megfestendő jelenet teljes felületét felvakolták, ezért részletező festésre nem volt mód. Ezzel ellentétben a középkor után csak egy-egy részt vakoltak fel, ezáltal a művészeknek lehetőségük adódott a kisebb felületek (pl. portré, figura) aprólékosabb kidolgozására. A következő vakolatrészt a korábban felfestett mező közvetlen határához vakolták.

A várázslatot segítő személyek (Feketics Erika felv.)

A falképek lapos szögben (súrlóban) való világításakor a napi varratok, valamint más készítési technikára utaló nyomok is kontrasztosan kirajzolódnak. E falkép restaurálásakor (2012 tavasza, Imago Picta Kft.) is jól megfigyelhető volt a napi varrat és a vakolat elsimításánál használt eszközök (spatula) nyomai. A kompozíció megfestését legtöbb esetben a vázlat felvitele előzte meg. Erre különböző módszereket alkalmaztak pl. ecsettel a formák körvonalait felfestették, vagy előkarcolták szúrós vagy tompa eszközzel. A bemutatott falképet tompa eszközzel előkarcolták a képlékeny vakolatba. Ennek bizonyítéka az, hogy a bekarcolások peremei nem élesek, a festék felhordása után a karcolások szélei legömbölyödtek. A restauráláskor az is kiderült, hogy helyenként a festés nem követi a korábban bekarcolt előrajzot, eltéréseket mutat.

Az évek hosszú során a falképre lerakodott szennyeződés eltávolításakor a festékréteg egyáltalán nem kopott, nem pergett, ami arra enged következtetni, hogy a falképek készítője igencsak nagy mestere volt a freskótechnikának, nagyon jó minőségű, kvalitásos műalkotást hagyott az utókornak.

A táltos arcképe – szokványos és surlófénynél (Feketics Erika felv.)

A táncoló nőalak keze – jól látható az előkarcolt és a megfestett rész közötti eltérés (Feketics Erika felv.)


Táncoló nőalak. A testén megfigyelhetők a vakolat elsimításánál hasznát eszköz nyomai (Feketics Erika felv.)