A Központi Népszámláló Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott részleges adatai szerint Romániában 6,5 százalékra csökkent a magyarság aránya – a lakosság 88,6 százaléka románnak, 3,2 százalék pedig romának vallotta magát. A részleges adatok szerint az országnak 19 millió lakosa van, ami megegyezik az 1966-os népszámláláskor összeírt állampolgárok számával, a tíz évvel ezelőtti népszámláláskor 2002-ben 21,6 millió volt az ország lakossága – tíz év alatt tehát több mint kétmillió fővel fogyott az ország népessége. Abszolút számokban a romániai magyarok száma csaknem 194 ezer fővel csökkent, a 2002-es népszámláláshoz képest, 1.431.807-ről 1.237.790 főre, de mivel az ország teljes lakossága is csökkent, az etnikai arányok nem változtak. A  legtöbb magyar Hargita megyében él, itt a lakosság 84,8 százaléka tartozik a legnagyobb nemzeti közösséghez. Kovászna megye lakosság 73,6 százaléka vallotta magát magyarnak, míg Maros megyében az itt élők 37,8 százaléka. Szatmár megyében ez az arány 34,5, Bihar megyében 25,2 Szilágy megyében pedig 23,3 százalék. A népszámlálás során 619 ezer ember vállalta cigány identitását. A legtöbb roma egyébként arányaiban Maros megyében él, itt a lakosság 8,8 százaléka vallotta magát cigánynak, a legkevesebben Botoşani megyében (1,1 százalék).

Szászok és svábok 36,9 ezren kerültek nyilvántartásba. Az ukránokok 51, a törökök 28, a lipovánok 23, a tatárok pedig 20 ezren vannak.

A legtöbben Prahova (736 ezren), Iași (723 ezren ) Kolozs (659 ezren), Temes (649 ezren), Konstanca (630 ezren) és Dolj (618 ezren) megyékben laknak, a legkevesebben pedig Tulcea (201 ezren), Kovászna (206 ezren), Szilágy (217 ezren) és Mehedinți (254 ezren) megyékben.