Erdélyi iskolák és névadóik – 2011-es kulturális naptár

A Marosvásárhelyi Kulturális Központ naptár- sorozatának 2011-es kiadásában Erdély jelentősebb magyar tannyelvű iskoláit mutatja be, ugyanakkor ismertetőt nyújt a névadó személyiségekről, illetve arról, hgy mi fűzi őket a nevüket viselő intézményhez. Erdély összes iskoláit bemutató szándkunknak sajnos keretet szabott a naptári év 12 hónapja. A naptár anyagának összeállításánál megpróbáltunk nemcsak a nagyvárosok nagy multú schóláira figyelni, hanem teret engedni azoknak a tanintézményeknek is, melyek ha évszázados történelemmel nem is, de merész álmaik mellett való kitartásukkal, odaadásukkal és felfele törekvésükkel egy oldalnyi helyet követeltek maguknak e kulturális naptár lapjain. Az épületek garfikái az iskolák jelenlegi állapotát, struktúráját örökítik meg, de ahol fontosnak vagy szükségszerűnek tartottuk, ott korabeli felvételeket is használtunk. A grafikákat Dabóczi Géza készítette.

A Marosvásárhelyi Kulturális Központ 2009-ben is kulturális naptárral lepte meg a magyar elemi és középiskolák osztályait.

Ezuttal Marosvásárhely barokk épületeiről készített grafikák díszítik a falinaptárt, melyeket  Dabóczi Géza készített. Farkas Márta és Farkas Enő tanárházaspár tanácsai alapján pedig Könczei Elemér szerkesztette.

A tizenkét barokk épület között találjuk az egykori Jezsuita, ma Keresztelő Szent János plébánia templomot, a marosszéki vármegyeházát, a Ferencesek főtéri templomát, az egykori Református Kollégium 18. századi konviktusát, a városi vendégfogadót, a Kendeffy-palotát, a görög katolikus kőtemplomot, a Haller- és Bornemissza házakat, Teleki Domokos házát, a Teleki Tékát, az Apolló palotát.

A naptár megjelenését a Communitas Alapítvány, a Maros megyei tanács és a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatta.

A két világháború közötti erdélyi magyar írók legjavát tömörítő Helikon írói közösség 1926 nyarán alakult Marosvécsen Kemény János kastélyában, s ez a „szabad íróközösség” lett az elkövetkező években (1944-ig) az erdélyi magyar irodalom arculatának egyik meghatározója.
A helikoni találkozók résztvevői közül ma már senki sem él, de leszármazottaik, tisztelőik időnként összegyűlnek, s leróják kegyeletüket, tiszteletüket Kemény János és felesége sírjánál s a tizedik találkozón Kuncz Aladár emlékére állított Helikon-asztal mellett, mert a szellemiség, amit ők képviseltek, az erdélyiség „világfigyelő tető, nem szemhatárszűkítő provincializmus” (Áprily Lajos). S ezt az erdélyiséget, mely nem elválaszt, hanem összeköt, jó lelkiismerettel vállalhatjuk ma is.

E szellemiség vállalásának jegyében szerkesztettük 2012-es naptárunkat, de mivel a naptári év hónapjainak száma korlátot szabott, a helikoni írók, költők (55) közül csak tizenkettőt tudunk bemutatni. Az Erdélyi Szépmíves Céh arculatát hordozó 2012-es kalendáriumban báró Kemény János és felesége Augusta Paton mellett a következő írók, költők kaptak helyet: Berde Mária, Bánffy Miklós, Kuncz Aladár, Dsida Jenő, Kacsó Sándor, Tompa László, Tamási Áron, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Makkai Sándor, Karácsony Benő és Kós Károly.
A naptár szövegeit válogatta: Farkas Márta és Farkas Ernő, a grafikákat Dabóczy Géza készítette.