Szerda, 2020. szeptember 30.
JEROMOS napja
Menü

Köztér

Szombat, 2012. november 3. | Ladó Ágota

„Most ő csak ő, a vers csak vers” – Farkas Wellmann Éva a G.Caféban


A Látó és a G.Café legutóbbi közös rendezvényén november 2-án, pénteken – nyár óta először – végre újra egy nő volt a Látó Irodalmi Játékok meghívottja: Farkas Wellmann Évával Szabó Róbert Csaba beszélgetett költészetről, jambusokról, a Bárkaonline-ról, Kolozsvárról, illetve arról, számít-e, hogy a költő nő vagy férfi.

„…ma, jó, még lenne kedvem… / Csak lennék holmi díva! / Melletted volna hetven, / s te csak alternatíva. / Itt egy kosár, na vedd el; / és lenne est, de hívna / hajnal, majd jönne reggel…” (Farkas Wellmann Éva: Válasz Donkihótnak)

Az irodalmi játék kezdetét jelentő felolvasáson a költőnő 2002-ben megjelent első kötetének, az Itten ma donna választnak néhány darabját hallhattuk, köztük az idézett Válasz Donkihótnak című verset is. Szilágyi Domokos és Orbán János Dénes szerenádjaiból ihletődve, utóbbin inkább felháborodva írta meg szerepversét Farkas Wellmann Éva is, melyben a verhetetlen nő pajzán udvarlásra adott válasza hangzik fel. A költőnő 2002-ben megjelent első kötete után kilenc év telt el a második, Az itt az ottal című könyv kiadásáig. Farkas Wellmann Éva majdnem egy évtizedes „hallgatásának” oka nem föltétlenül a költészet aktuális problémájának tekinthető útkeresése volt, a költőnő ugyanis magában állandóan ír, egyszerűen nem formálódik minden verssé és kerül papírra.

A Látó pénteki meghívottjának első költeménye egy házi feladat sikeres megoldása, Székely János emlékére írott disztichon volt, melyet szonettek követtek, így Farkas Wellmann Évának nem a formában való, esetenként inkább a kötöttségek nélküli írás jelent(ett) kihívást. A költőnő versei először a ’90-es évek végén jelentek meg Kolozsváron, a motivációt a továbbiakban Orbán János Dénes buzdítása jelentette, Farkas Wellmann Éva számára azonban korábban sem volt idegen a költészet: bátyja, Farkas Wellmann Endre ugyanis akkor már régebb óta írt verseket, így a kölcsönös kíváncsiság idővel költők közti kommunikációt szült.

A péntek esti irodalmi játék főszereplője a kötetei közötti különbségekre is reflektált: míg az elsőben különböző szerepeket próbálgat, és fontos számára hogy valami kapcsán szólaljon meg (ezt példázza az Ezért fordulok Önhöz című költemény is, melynek nőalakja Gustave Flaubert regényének Bovarynéját idézi), a második könyv megjelenéséig eltelt kilenc év alatt ezek a szerepek lehulltak, az ének már mernek csak úgy megszólalni. A játék közben kiderült, hogy a szerepek lehullása összefüggésben áll bizonyos magánéleti változásokkal, így például a Kolozsvártól való elszakadással is: Farkas Wellmann Évának ugyanis nem volt könnyű otthagyni ezt a várost, de segített neki, hogy versbe foglalta, mi csúnya, mi ijesztő benne – így született meg az Óda a monostori temetőhöz című költemény is, mely azt kérdi: „Ébredhetsz más, embernél jobb alakban, / ha végzed itt, e színtelen salakban?”

Könyvborító

A költőnő második, Az itt az ottal című, a pénteki Látó-esten bemutatott kötete több egységre tagolódik: bevezetője egy nyitóvers, ezt négy ciklus követi, melyek sorát egy epilógus zárja. A ciklusok közül kiemelkedik a harmadik, a Csak szó a vers című, mely a nyelv és annak korlátai köré szerveződik, arra irányítja figyelmünket, hogy mi mondható el és mi nem. Az egybegyűjtött költemények mindegyike jambusokban íródott, emiatt (de nemcsak) már több ízben felsejlett a Nemes Nagy Ágnes költészetével való hasonlóság, ez azonban nem volt tudatos, Farkas Wellmann Éva ugyanis szívesebben olvassa Berzsenyi Dániel, a maiak közül pedig Petri György verseit. Szintén a Nemes Nagy Ágnessel való összehasonlítás kapcsán kérdezett rá Szabó Róbert Csaba, az est házigazdája a női irodalom, a női költők státusára. A meghívott elmondta, az írás szempontjából számára nem lényeges, hogy ő maga nő, ugyanis ha egy vers jó, mindegy, hogy azt férfi vagy nő írta.

Farkas Wellmann Éva két hónapja a BárkaOnline (http://www.barkaonline.hu/) szerkesztője is. Az internetes magazinról megtudtuk, hogy a nyomtatásban is megjelent szövegek közlése mellett a békéscsabai Bárka folyóirat online változata olvasónaplókkal, blogokkal, kritikákkal, kötelező olvasmányok új olvasataival, irodalmárok és közszereplők véleményének közlésével próbál aktuális lenni, az igyekezet célja pedig nyitottá és előrhetővé tenni az irodalomról folyó diskurzust. Végezetül a békéscsabai irodalmi élettel kapcsolatban csíptünk el egy-két tippet (kis)városaink szellemi-kulturális felpezsdítése érdekében, megvásárolhattuk a bemutatott kötetet, a friss Látót, és kaptunk almát, ami nemcsak Az itt az ottal borítójára, hanem az olvasólámpa mellett zajló őszi iroldalmi játékra is utalt.

Asztal péntek  este (Látó, Facebook-oldal)

November 15-én, csütörtökön a Bookart kiadó fiatal szerzőit várja a Látó, a G.Café és az irodalomkedvelő közönség: Dimény Lóránt Tizenegy és Márton Evelin Papírszív című kötetét Demény Péter és Szabó Róbert Csaba mutatja be – ezúttal talán már nem kerti almák, hanem gőzölgő forralt borok mellett.