Kedd, 2019. július 23.
LENKE napja
Menü

Köztér

Kedd, 2014. december 30. | Péter Árpád

Maros megyei 2014, körítés nélkül


„Nem zártunk egy egyértelmű fehér vagy fekete évet” – ezt válaszolta Kelemen Márton, amikor arra kértük, vonja meg a megyei önkormányzat 2014-es mérlegét. Maros Megye Tanácsának RMDSZ-es alelnöke szerint az idei évnek voltak ugyan pozitív vonatkozásai, de a nagy infrastrukturális beruházások „igencsak felemásan alakultak”.
 
Vásárhelyi hanyagság – bukaresti lobbi
 
„A hulladékgazdálkodási projekt, bár a megyei önkormányzatra eső rész rendben van, a megyeközpont nem építette meg a székelykakasdi hulladékválogató és átrakó állomáshoz vezető utat, így nem használható a kerelőszentpáli lerakó. A Nyárádmagyarós – Sóvárad út, bár voltak bizonyos tervezési gondok, 95 százalékban elkészült, és használható. A vízgazdálkodási programnak az Aquaserv a kedvezményezettje, de érinti az önkormányzatot. Számos alprojektről van szó, amelyek egy része akadozik, de a többségük sínen van” – fogalmazott lapunknak Kelemen Márton.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy „sokoldalú bukaresti lobbi révén”2014-ben sikerült néhány olyan dolgot elérni, amelyek hosszú távon jelentősek lehetnek a megye életében. „Ebben a kategóriában az egyik legfontosabb az Észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszának a megépítésére tett ígéret, illetve a Koronka – Nagyernyeközötti, Marosvásárhelyt elkerülőút megépítése, amely a megye saját projektje volt, de átvállalta az Országos Útügyi Vállalat” – magyarázta Kelemen.
 
Nem kap szárnyakat a reptér
 
A repülőtér kapcsán nem érhet fülig a szánk. Úgy gondolom, hogy a mendezser, bár egyértelmű szakmai háttérrel rendelkezett, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „A dolgok mennek előre, de úgy érzem, hogy itt egy alapvető koncepcióváltásra lenne szükség. Egyre nagyobb kérdőjelek kerülnek ugyanis a légikikötő hosszú távú életképessége köré. Tagadhatatlan, hogy közvetlen versenyben vagyunk a kolozsvári, szebeni és lassan a brassói repterekkel, mint ahogy az is, hogy a stratégiai fontosságú Transilvania Nemzetközi Repülőtér csupán a megyei tanács támogatását élvezi, a város eddig nem szállt be ebbe a projektbe” – fogalmazott Kelemen Márton. Hozzátette: reméli, előbb vagy utóbb mindenki felismeri ennek a fontosságát.
 
 
 
Kultúrpénz, ellenszavazat nélkül
 
Egyértelmű pozitívumként könyvelhető viszont el az, hogy a megyei önkormányzat jelentős mértékben támogatott magyar vonatkozású kulturális rendezvényeket. Az erre vonatkozó keretszabályozást, a támogatott projektek nevét tartalmazó melléklettel márciusban fogadta el a testület. Ezek között volt a 22. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, a 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár és a 9. HarmoniaCordisNemzetközi Klasszikusgitár-fesztivál. Emellett nyilván voltak, olyan, a populárisabb kategóriába tartozó rendezvények is, mint a 2. Marosszéki Lófuttatás, a Nyárádmenti Fesztivál és a 30 ezer lejes támogatást kapott a Vásárhelyi Forgatag, amelynek a megyeközpont idén sem juttatott egyetlen lejt sem. A hangsúlyosan magyar rendezvények mellett voltak jelentős, román kulturális rendezvények is a kedvezményezettek között: az Uniter Gála, a Bookfest és az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál marosvásárhelyi kiadása. 
Kelemen Márton érdeklődésünkre elmondta, egyáltalán nem ment el nemzetiségi szavazás irányába annak a kérdése, hogy melyik rendezvényt támogassák. „Egyszer sem merült fel az, hogy valamelyik rendezvényt csak azért kell támogatni, mert román vagy mert magyar. Természetesen igyekeztünk megtartani az egyensúlyt, de a minőséget néztük, nem pedig a mennyiséget” – jelentette ki Maros Megye Tanácsának alelnöke, aki úgy véli: „elérkeztünk oda, hogy reálisan lehet gondolkodni kulturális stratégiában, fejlesztésben”.
 
Román – magyar viszony
 
„Okos politizálással a feszültségek enyhíthetők” – mondja Kelemen Márton, amikor a román-magyar viszonyról kérdezzük. „Nem tartom jónak azt, amikor tömbmagyarságban élő politikusok azzal fenyegetnek, hogy a kilencvenes vásárhelyi események ismétlődhetnek meg. Aki ilyet mond, az nem tudja, hogy mi volt 1990 márciusában Marosvásárhelyen. Én tizenhat évesként ott voltam kint, éjjel-nappal. Senki, aki tudja, hogy mi volt akkor, nem is említheti annak a megismétlődését” – utalt a megyei tanács alelnöke Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének arra a kijelentésére, amely szerint könnyen megismétlődhetnek Székelyföldön az 1990-es marosvásárhelyi események. 
Meglátása szerint Maros megye bebizonyította, hogy nagyon sok eredményt lehet elérni még a fekete március rendkívül hátrányos örökségével is. „Nem érzem azt, hogy a magyar és román lakosság között nőne a feszültség. Persze jó kampányfogás ellenségképet kreálni, mindkét oldalon, de ennek komoly tandíja van” – hangsúlyozta Kelemen Márton. (A cikk a Közérdek decemberi számában jelent meg.)
Fotó: Rab Zoltán