Hétfő, 2020. július 6.
CSABA napja
Menü

Köztér

Kedd, 2014. június 17. | Szerk.

Țiriac fejezné be a műjégpályát


Ion Ţiriac volt teniszcsillag, Románia egyik leggazdagabb üzletembere 2,5 millió euróval támogatná a marosvásárhelyi műjégpálya építési munkálatainak a befejezését. Ezt maga Ion Ţiriac jelentette ki a Pro TV-nek adott interjúban. A televíziós nyilatkozatot a ziare.com portál idézi, amely szerint az üzletembernek csupán egyetlen kikötése van: a műjégpálya működtetését vegye át egy alapítvány és adja át a polgármesteri hivatalnak. „Megtudtam, hogy Marosvásárhelyen négy éve van egy hokipálya, amit még nem nyitottak meg. Felhívtam Borbély urat, aki azt mondta, hogy 2,5 millió lej hiányzik még. Azt mondtam, adom én a pénzt, ha átadják nekem. Abban a pillanatban megkapja egy alapítvány , egy alapítvány, amelyik senkihez nem tartozik, hogy a gyerekek játszhassanak.  Felajánlom a polgármesteri hivatalnak vagy az ördögnek, hisz én innen, Monte Carlóból nem tudom intézni annak az ügyeit is” – nyilatkozta Ion Ţiriac.

A ziare.com szerint a teniszcsillag elutasító választ kapott Borbély Lászlótól,  ezért Victor Pontához fordult. „Borbély azt mondta, hogy nem adhatják át nekem, mert a minisztériumé. Felhívtam Victor Pontát, aki készségesen válaszolt is” – fogalmazott az interjúban Ţiriac. A miniszterelnököt az üzletember biztosította: egy független alapítványt bízna meg a műjégpálya kezelésével.

Az üzletember Dorin Floreának is üzent: „Polgármester úr, gyere, mert megválasztottak az állampolgárok. Ötven évig használatba adom neked a sportcsarnokot, de a gyerekeket ingyen engeded játszani. Ne gyere majd később, hogy nincs pénzed villanyra, mert arra nem adok. Nem foglalkozok vele többet, miután átutaltam a pénzt” – fogalmazott élesen Ion Ţiriac.

Amint arról beszámoltunk a  marosvásárhelyi fedett műjégpálya terve 2005-ben született meg – akkor Markó Béla miniszterelnök-helyettesi minőségében, Borbély László pedig regionális fejlesztési miniszterként jelent meg a régi Liget fái alatt, és adták át a felújított fedetlen korcsolyapályát. A munkálatok mintegy 250 ezer euróba kerültek, Borbély László legnagyobb büszkesége pedig az volt, hogy az új pálya azon kevesek közé tartozik az országban, amelyek nem károsítják a környezetet. A régi, ammóniával üzemelt hűtési rendszert ugyanis az etilén-glykolos rendszer váltotta fel, amit a csíkszeredai Benzot-Har S.A. helyezett üzembe, a korlátot pedig egyenesen Finnországból rendelték, hogy biztos legyen a minőség.

A politikusok akkor kezdték rebesgetni azt, hogy a pályát be kell fedni, ami körülbelül két évet tartana és 60 milliárd lejbe (2005-ben 1,5 millió euró) kerülne. Az akkori tervek szerint az 1800 férőhelyes építményben az 1800 négyzetméter felületű jégpálya mellett 6-8 öltöző, orvosi rendelő, doppingellenőrző helyiség, szauna, zuhanyozók, konditerem és adminisztratív helyiségek kaptak volna helyet.

A munkálatok, amelyek az ország legmodernebb fedett műjégpályájává varázsolták volna a vásárhelyi korcsolyázót végül 2008 júniusában kezdődtek el és az akkori tervek szerint 11 hónapon belül, 2009 áprilisában kellett volna befejeződjenek. Mindenki megdöbbenésére a munkát azzal kezdték, hogy a 2005-ben beszerelt hűtési rendszert leszerelték, azzal az indokkal, hogy egy sokkal jobbal cserélik le. Az akkori nyilatkozatok szerint egy olyan rendszert szerelnek fel, ami lehetőséget nyújt arra, hogy legtöbb 48 óra alatt a jégpályából kosárlabda- vagy kézilabdapálya legyen.

A teljes munkálatot a S.C. KESZ S.R.L-re bízták, arra a cégre, amely a híres KESZ GROUP tagja, és több referenciával is rendelkezik. A magyarországi cég a falakat az Izoreppel „építtette fel”, egymillió euróért, a vízszerelésen és szellőzőberendezéseken pedig az Ecoterm Ardeal szakemberei dolgoztak, nem tudni mennyiért.

A tizenegy hónapos határidőt azonban nem sikerült tartani, 2009 decemberében pedig leálltak a munkálatok. A minisztérium honlapjáról származó információk szerint 2009-ig 7,5 millió eurót utaltak ki a marosvásárhelyi műjégpálya építésére: 2,5 millió eurót a tartalékalapból (ezt egy 2004-es kormányhatározat tette lehetővé), 4 millió eurót a fejlesztési minisztérium kasszájából (2008-ban), 1 millió eurót pedig az Ifjúsági és Sportminisztérium büdzséjéből.