Péntek, 2020. június 5.
FATIME napja
Menü

Köztér

Csütörtök, 2015. január 29. | Miska Brigi

Beindul a humor-ipar a Sapin


Második alkalommal szervezi meg a Sapientia EMTE Hallgatói Önkormányzata a Humorest Turnét, amelyen olyan egyetemisták jelentkezését várják, akik humorbonbont reggeliznek és történjen bármi, ők minden alkalommal mindenkit meg tudnak nevettetni. Amennyiben a február 6-i előválogató előadás a legjobbnak számít a közönség és a zsűri szemében is, a humoristajelöltnek lehetősége lesz egy humortársulattal végigjárnia a Humorest Turné állomásait, vagyis a Sapientia EMTE három oktatási helyszínét. Marosvásárhelyen március 10-én 20 órai kezdettel dobják majd a poénokat a Jazz & Blues Club-ban. Emellett azt is elmondhatja magáról, hogy együtt lépett fel a Szomszédnéni Produkciós Irodával, ugyanis az idei humorturnén ők lesznek a vendégfellépők.
A rendezvény főszervezője, Münzlinger Zoltán-György mesélt az esemény fontosságáról, a tavalyi fellépők teljesítményéről, és arról, hogy milyen együtt dolgozni Tóth Szabolccsal és Bálint Ferenccel. 
 
Miért érzed fontosnak, hogy megrendezzétek ezt a Humorest Turnét?
 
– A Humorest Turné mondhatni jelenleg az egyetlen olyan rendezvény, amelyet a Sapientia három Hallgatói Önkormányzata szervez, amiből az következik, hogy Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is megrendezzük az eseményt. Egy új rendezvény, ami más, mint a többi, itt tényleg a szórakozáson van a hangsúly, és azon hogy megmutassuk, hogy milyen ifjú tehetségei vannak egyetemünknek. Most a tehetséget a „humor-ipar” területén értem. Fontosnak tartom a rendezvényt, mert egyrészt az egyetemet népszerűsíthetjük, ugyanakkor a rendezvény alatt ápolhatjuk a kapcsolatot a kolozsvári, valamint a csíkszeredai HÖK tagjaival, és nem utolsó sorban esélyt adunk hallgatótársainknak, hogy megmutassák tehetségüket a nagyérdeműnek.  
 
Milyennek találtad a tavalyi versenyzőket? Bátortalanok voltak vagy érezni lehetett, hogy a vérükben van a „humor-ipar”?  
 
–Nem könnyű erre válaszolni, mert a tavalyi Humorest Turné volt az első, így nincs viszonyítási alapom. A közönség, illetve a szervezők visszajelzései alapján azt tudom mondani, hogy meglepően jól sikerült, és nagyon ügyesek voltak a fellépők. Őszintén megvallva felülmúlta az elvárásokat a tavalyi turné. A fellépők az én meglátásom szerint nem voltak bátortalanok, sőt nagyon ügyesen alkalmazkodtak az esetleges váratlan helyzetekhez.
 
 
A tavalyi Humorest Turné fellépői
 
A második Humorest Turné miben különbözik a tavalyitól? 
 
– Nos a második turné csak kis mértékben fog változni. Az alapkoncepció megmarad, miszerint kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai hallgatók lépnek fel, valamint van egy vendégmeghívott. Idén a vendégmeghívott a Szomszédnéni Produkciós Iroda. A különbség annyi lesz, hogy idén a turnét nem három egymás utáni napra szerveztük, hanem beiktattunk egy nap szünetet is, ami azt jelenti, hogy hétfőn, március 9-én lesz az előadás Csíkszeredában, kedden Marosvásárhelyen, szerda szabadnap és csütörtökön lesz Kolozsváron az előadás. Majd pénteken indulunk haza. Ugyanakkor a műsorszerkezeten is változtattunk picit. A tavaly a műsorvezető mindig helyi volt, így a turné alatt minden városban más-már ember töltötte be a házigazda szerepét. Idén ugyanaz a műsorvezető lesz mind a három helyszínen, akit a tavalyi fellépők közül választottunk ki. 
 
Milyen együtt dolgozni Tóth Szabolccsal és Bálint Ferenccel? Egyáltalán, hogyan viszonyultak ők a Humorest Turnéhoz? 
 
– Ez a turné lesz a második alkalom, hogy velük dolgozhatok. Amikor megszervezték a Csakazértis! Turnéjukat, akkor velük tevékenykedtem, és nagyon jól ment a közös munka. Olyan emberekről beszélünk, akikkel élvezet együtt dolgozni. Nagyon közvetlenek, barátságosak és alkalmazkodóak. Amikor felkértem őket, hogy legyenek a turné vendégfellépői, akkor teljes mértékben pozitívan álltak hozzá, és egyből igent mondtak. Az egyeztetés hosszabb volt, ugyanis időbe telt olyan dátumot találni, ami nekik és nekünk is megfelelt. 
 
 
A Szomszédnéni Produkciós Iroda (Tóth Szabolcs és Bálint Ferenc)
 
Véleményed szerint milyen különbségek figyelhetőek meg a külföldi és itthoni stand-up között? Rosszabb vagy jobb? 
 
– A helyzet az, hogy ha magyar nyelvű stand-upról beszélünk, és össze kell hasonlítani a magyarországi valamint az erdélyi humoristákat, akkor nem lehet kijelenteni, hogy melyik rosszabb vagy jobb. Az én meglátásom az, hogy egy magyarországi humorista itt erdélyben nehezebben érvényesül, mint magyarországon, és nem a poénok miatt, hanem mert az erdélyiek nem biztos, hogy annyira tájékozottak a magyarországi bulvárban vagy politikában. De attól még lehet nagyon jó. Szerintem az erdélyi humoristák meg azért nagyon népszerűek itthon, mert itthoniak, és mert teljes mértékben a mi „nyelvünkön” beszélnek, sokkal könnyebben átadják a poénokat, sokkal könnyebben megértjük őket. Összegezve nem hinném, hogy egyik jobb a másiknál, a körülmények miatt tűnhet esetleg úgy, hogy lehet különbséget tenni.  
 
Hogyan viszonyulsz a kissé morbid vagy mások kárán örvendő viccekhez? 
 
– Ez előadótól függ nálam. Vizuális típus vagyok, könnyen elképzelem a dolgokat, van hogy néha borzongok, de amúgy ha az adott előadó kellő módon tálalja a történetet, akkor szerintem semmi baj nincs a morbid vagy kárörvendő viccekkel.
Szerinted van egy határ, amit még egy stand-uposnak sem lenne szabad átlépnie? 
Lehet, hogy vannak etikai határok, de véleményem szerint ezt a határt inkább a „szenvedő alany” határozhatja meg a legjobban. A stand-up comedy egy olyan műfaj, aminek a velejárója, hogy valakit kiparodizálnak. Minden rosszban van valami jó elven, ha valaki „áldozata” lesz egy humoristának az örülhet részben, mert azt jelenti figyelnek rá. Őszintén én még nem találkoztam olyan humoristával vagy nem láttam olyan stand-up comedyt, amire azt kellett mondanom, hogy ez már durva, vagy nem kellett volna.
 
Mi a véleményed az kommerszpoénokról? 
 
– Úgy gondolom, hogy ezek eléggé veszélyes poénok. Olyan szempontból, hogy csúnyán leéghet vele az előadó. Ugyanakkor megint azt kell hogy mondanom, nagyon sokat számít, hogy hogyan tálalják a kommercializálódott poénokat. Ha valaki szépen felépíti a poént vagy belesző egy elcsépelt poént a történetébe úgy, hogy a nézőnek nem esik le egyből, hogy egy régi poént hallott, akkor nagyon jó lehet. Ha élhetek egy hasonlattal, akkor azt mondanám, hogy az elcsépelt poénok zsonglőr labdacsok, ha a néző ugyanazt a trükköt látja a zsonglőrnél ugyanazokkal a labdacsokkal, akkor unalmas, viszont ha a néző más-más trükköt lát, ám ugyanazokkal a labdacsokkal, akkor a trükk lehet élvezetes.