Szerda, 2019. június 26.
JÁNOS, PÁL napja
Menü

Köztér

Csütörtök, 2011. szeptember 22. | Farkas István

Beszóltak a ferencesek


„Amikor közös munkával sikerül nekünk valami, elkezdünk azon nyafogni, hogy miért nem jó az, amit elértünk” – jelentette ki a vasarhely.ro-nak Kelemen Hunor muvelodésügyi miniszter, a Krónika címu kolozsvári napilap és a Keresztalja címu katolikus hetilap cikkeire reagálva, amelyek szerint az RMDSZ-es miniszter által vezetett szaktárca a ferencrendi szerzeteseket kizárva igyekszik egyházi helyett néprajzi-antropológiai kuriózumként az  UNESCO szellemi világöröksége részévé nyilváníttatni a csíksomlyói búcsút.

A Keresztalja címu katolikus hetilap szerint (amelynek cikkét szerkesztve közölte a Krónika is) a csíksomlyói ferencesrendi szerzetesek „nem értenek egyet azzal, hogy a búcsús keresztaljákkal együtt a napimádás, a táltosok, a bóvliárusok is UNESCO-védelemben részesüljenek”. „Búcsújáróhely rengeteg van a világon. Ha nem tudjuk elmondani, mitol egyedi és mitol különleges a csíksomlyói búcsú, nincs esély arra, hogy az UNESCO felvegye a szellemi világörökség listára” – magyarázta Tánczos Vilmos néprajzkutató, hogy az országos szellemi örökséget elbíráló bizottságnak készített tanulmányban miért „egészítette” ki a hely szakrális vonatkozásait a pogány illetve profán(abb) hagyományokkal. Tánczos, a  kulturális minisztérium megrendelésére készített tanulmányában ugyanis amellett, hogy a pünkösdi búcsú egyediségét is kidomborítja, a ferences szellemiségre és a búcsú egyházi szempontok szerinti bemutatására fekteti a hangsúlyt, de utal arra is, hogy a Mária-tiszteletnek pogány gyökerei is lehetnek, és osmagyar vallást követo fiatalok gyülekezohelye.

A csíksomlyói Babba Mária

A ferenceseknek azonban nem tetszik, hogy a csíksomlyói búcsút „összemossák” a mohácsi busójárással, a kambodzsai királyi balettel vagy a Samba de Roda de Reconcavo de Bahia nevu brazil szambával, amelyek szintén az emberiség immateriális szellemi örökségének részei. (Románia egyébként a dojnával (román népdal), és calus nevet viselo olténiai pünkösdi népszokással járult hozzá a szellemi világörökség listájának gyarapításához). Orbán Ferenc ferences tartományfonök azonban határozottan kijelentette: az esetleges védelemnek kimondottan az egyházi processzióra kell vonatkoznia.

Úgy tunik azonban, hogy igazából csak a jó öreg kákán való csomókeresés történik. Kelemen Hunor kulturális miniszter a vasarhely.ro-nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a végso dosszié, amit Párizsba fognak küldeni, egyaránt tartalmazni fogja a vallási és kulturális komponenst is. „A hely vallásos szellemétol katolikusként én magam sem tudok és nem is akarok eltekinteni. A vallási komponensnek nagyon határozottan ott kell lennie a dossziéban, amelyet október és február között fogunk elkészíteni – a vallási komponens elkészítésére pedig a katolikus egyházat és a ferences szerzeteseket kérjük fel” – szögezte le. Mint elmondta, a Tánczos Vilmos által összeállított dokumentációra azért volt szükség, hogy az országos szellemi örökséget elbíráló bizottság megismerje a búcsút, és jóváhagyja a szellemivilágörökség-listára való felterjesztést.

A franciskánusok ugyanakkor azt is nehezményezik, hogy a szaktárca nem tájékoztatja oket arról, hogy hol tart az UNESCO-s ügy, Tánczos nem kérte ki véleményüket  a tanulmány elkészítésénél, mi több még nem is látták azt. Mint mondják, muvelodési miniszter év elején egy sajtónyilatkozatban helyezte kilátásba, hogy az UNESCO-listán szeretné látni Csíksomlyót. A szaktárca ezt követoen megkereste a szerzeteseket, hogy nyújtsanak be egy ilyen irányú kérést a szaktárcához, viszont arról, hogy a szaktárca az országos szellemi örökséget elbíráló bizottság elé vitte az ügyet csak a sajtóból értesültek. A sztorihoz azonban az is hozzátartozik, hogy az UNESCO kizárólag a tagállamokkal (!) tart fenn hivatalos kapcsolatot, így a csíksomlyói búcsú listárakerülési folyamat fölött a minisztérium emberei fognak bábáskodni. A listárakerülést tehát nem az egyháznak, hanem a muvelodési minisztériumnak kell javasolnia és megindokolnia. A ferencesrendieknek csupán egy kérést kellett leadniuk ezzel kapcsolatban. A konfliktus tehát adott, és bár a kérdés még nem eldöntött, a definitóriumban már volt szó róla és a lehetséges verziók között szerepel az is, hogy visszavonják a muvelodési minisztériumhoz benyújtott kérésüket. A cél persze nem a végletes megoldások választása, hanem Csíksomlyónak, a kegyhelynek a védelme és erosítése.
De hogyan, ha nem UNESCO-val?

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, talán épp ezért, nem osztja a ferencesek véleményét bár képviseloi azt is hangsúlyozzák, hogy az egyház számára nem létfontosságú, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön a szellemi világörökség listára (de a törekvést természetesen támogatják). „Teljesen mindegy a végeredmény szempontjából, hogy a csíksomlyói búcsút egyházi vagy kulturális rendezvényként terjesztik az UNESCO elé. Mindegy, hogy azt mondom, védem a házat, vagy azt mondom, védem a házat a benne levo értékes festmény miatt. A hangsúly a védelmen van” – jelentette ki a Krónika címu napilap megkeresésére Potyó Ferenc érseki helynök.

Ha minden a tervek szerint halad, a csíksomlyói búcsú legkorábban 2013 novemberében kaphatja meg az UNESCO-védett státuszt. Ez azért is lenne fontos, mivel Romániából mindeddig egyetlen magyar vonatkozású helyszín vagy esemény sem szerepel az UNESCO védelmét jelento listán.