Szombat, 2019. szeptember 21.
MÁTÉ, MIRELLA napja
Menü

Köztér

Hétfő, 2011. szeptember 19. | Szerk.

Ciános EMNP–RMDSZ viszony


A Verespatakra tervezett aranybánya és frissen bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt volt a fő témája a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyen tartott szombati ülésének.

Kelemen nem örül Toróék örömének

„Az új párt bejegyzésének nem örvendek, gratulálni sem tudok. Első pillanattól kezdve rossz kezdeményezésnek, rossz lépésnek tartottam, amely csak gyengíti az erdélyi magyar közösséget. Az elmúlt választások bebizonyították, hogy a verseny nem erősítette, hanem gyengítette az érdekérvényesítés lehetőségét” – jelentette ki a Tőkés-párt néven elhíresült Erdélyi Magyar Néppárt csütörtöki bejegyzésével kapcsolatban Kelemen Hunor. A szövetségi elnök politikai beszámolójában Verespatakra is kitért, kifejtve, hogy az RMDSZ miért nem alakított ki ebben a kérdésben egységes álláspontot. „A kulturális tárcához 2010-ben tette le a befektető azt a kutatási dossziét, amely a Kirnyik-hegység egy részére kérte a mentesítési bizonylatot. A minisztériumi szakemberek, de az Országos Régészeti Bizottság tagjai is tanulmányozták ezt a dossziét az elmúlt egy évben, a fő szempont a kulturális örökség védelme volt, amennyiben beindul a kitermelés”. Mint elmondta, idén júliusban egyhangúan döntött az Országos Régészeti Bizottság a régészeti mentesítési bizonylat kibocsájtásáról, ezt aláírta a Fehér megyei Kulturális Igazgatóság. A következő lépés annak a miniszteri rendeletnek az aláírása lett volna, amelyben a Kirnyik-hegységet levesszük az „A” kategóriás műemlékek listájáról. „Ez nem történt meg, és nem is fog megtörténni. Az RMDSZ egymagában nem hozhatja meg ezt a döntést. Akkor lehet továbblépés, ha a koalíció minden tagja, a kormány minden tagja, élen a miniszterelnökkel, egyöntetűen támogatja a verespataki bányaprojektet. Ebben a pillanatban Verespatakon tragédia zajlik, egy közösség halálra van ítélve. Ha nem történik semmi, akkor ott néhány éven belül minden összeomlik” – hangsúlyozta a kulturális miniszter.

 

Politikai ciánszennyezés az új párt

Utalva a Verespatakkal kapcsolatos vitákra, Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte: az erdélyi magyarságot jelenleg egy ennél súlyosabb környezetszennyezés éri, amiről beszélni kell. „Egy legalább olyan súlyú környezetszennyezésről és egy annál sokkal roszabb beruházásról kell szólnom. Ez nem kanadai, hanem magyarországi beruházás, és úgy hívják, hogy Erdélyi Magyar Néppárt. Ez sokkal veszedelmesebb beruházás számunkra, mint bármi más, mert ez a politikai egységünket kérdőjelezi meg, és ez tönkreteheti az erdélyi magyarság politikai jövőjét. (…) Ez egy magyarországi beruházás, ez egy politikai cián, egy politikai környezetszennyezés. Egy olyan beruházás, amelyből az erdélyi magyarságnak nem lesz nyeresége, esetleg csak egy pár embernek. Viszont van erőnk, hogy ezt a politikai környezetszennyezést megakadályozzuk” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerint „különösen cinikus és kétes ízlésre vall”, ahogyan Markó Béla a Magyarországról érkező politikai ciánszennyezés metaforáját használja annak a kormánynak a miniszterelnök-helyetteseként, amely két RMDSZ-es miniszter, Kelemen Hunor és Borbély László aktív segédletével készül zöld utat adni a verespataki aranybánya-beruházásnak. „A román kormány annak ellenére teszi ezt – fogalmazott Toró az MTI-nek –, hogy két másik magyar képviselő, Áder János és Tőkés László javaslatára az Európai Parlament nemrég a ciántechnológián alapuló aranykitermelés ellen foglalt állást. Toró T. Tibor az EMNT nevében arra kéri az Markó Bélát: hasonló megnyilvánulásaival ne nehezítse azok törekvéseit, akik nem a párbeszéd ellehetetlenítésén, hanem annak elősegítésén és egy új, a kirekesztő egységdemagógia helyett a sokszínűségen és az összefogáson alapuló erdélyi magyar politikai képviselet kialakításán dolgoznak.

Ciáncsökkentést vízionál Borbély

Az ülésen többször szóba került verespataki bányaberuházással kapcsolatban Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Románia környezetvédelmi minisztere kifejtette, hogy tárcavezetőként nem támogat egyetlen olyan kormányhatározatot sem, amely káros lehet a környezetre. A politikus közölte: tárgyalásokat folytatnak a beruházóval a zagytározó ipari hulladékvizének ciánkoncentrációjáról, hogy azt a mérhetőségi szint, vagyis literenként 5 milligramm alá csökkentsék. A tárcavezető elmondta: Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési minisztertől újabb levelet kapott, amelyben az első, elvi állásfoglaláshoz képest a magyar fél bővebben kifejti véleményét a bányaberuházásról. Mint mondta, a dokumentum részletezi Magyarország fenntartásait, és technikai kérdéseket is megfogalmaz. A román minisztérium fel van készülve arra, hogy válaszoljon a kérdésekre - mondta Borbély, aki szerint a környezeti hatástanulmány megvitatása a román tárcaközi szakértői bizottságban még több hónapig eltarthat.

Kovács sínre tette a népszámlását

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a népszámlálással való felkészülésről számolt be. Mint mondta, az RMDSZ politikai erőfeszítései nyomán, a magyar közösségre vonatkozóan sikerült megnyugtatóan rendezni a népszámlálás jogi szabályait: van magyar nyelvű űrlap, vannak magyar kérdezőbiztosok és van magyar nyelvű országos állami tájékoztató kampány is. Jelentős eredményként értékelte, hogy sikerrel zárult a magyar kérdezőbiztosok toborzása, melynek eredményeként a magyarság arányának megfelelő számú biztost – mintegy 6-7000 személyt – sikerült bevonni ebbe a munkába. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt napokban elindították az RMDSZ népszámlálást érintő magyar tájékoztató és tudatosító kampányát, amelynek az a legfőbb üzenete, hogy minden magyar büszkén vállalja nemzetiségét, nyelvét és vallását. Mint mondta, ez a kampány három részből áll: az elsőben ismert és elismert magyar személyiségek tolmácsolják a népszámlálás fontosságáról szóló üzenetet, a második az erre vonatkozó tájékoztató anyagok elkészítése és szórása. A harmadik egy olyan tájékoztató karaván lesz, amely olyan magyarlakta erdélyi településeket keres fel, amelyekben tíz évvel ezelőtt 18 és 22 százalék között volt a magyarság aránya – mondta a főtitkár.