Csütörtök, 2020. április 9.
ERHARD napja
Menü

Köztér

Péntek, 2013. február 1. | F. I.

Díjlesők a vásárhelyi színháznál


„Számunkra öröm az, hogy nem kazettát kérnek, hogy azt küldjük el, s majd aztán megnézik, hanem személyesen jönnek el. Az pedig csak fokozza ezt az érzetet, hogy legnevesebb romániai és magyarországi fesztivál bizottsága egyszerre jött hozzánk” – fogalmazott a vasarhely.ro megkeresésére Gáspárik Attila. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatóját azt követően kerestük meg, hogy megtudtuk, a hétvégén városunkba érkezik a Román Színházi Szövetség (UNITER) jelölőbizottsága, illetve a Pécsi Országos Színházi Találkozó képviselői. A színház vezetője szerint a neves szakemberek látogatása „az elmúlt periódus szavatartó munkájának az eredménye”.

Felvetésünkre elmondta, az UNITER és a POSZT küldöttségének a látogatása még nem jelent automatikus jelölést. „Az a fontos, hogy ismerjenek, megismerjenek minket, a munkánkat, a folyamatos munkánkat – fogalmazott Gáspárik, majd hozzátette – Tavaly talán túl korán kaptuk meg a legjobb előadás díját a POSZT-on, túl magasra tettük magunkat a lécet, már első nekifutásból”.

A vásárhelyi színház igazgatója úgy véli, mint minden színházban, nekik is vannak jó és kevésbé jó periódusaik, de mind a színészek, mind pedig a rendezők lelkiismerete tiszta a mostani szakember-látogatással kapcsolatosan. „Nem fogunk izgulni, izzadni fölöslegesen. Csak annyit, amennyit amúgy is szoktunk előadások előtt, alatt” – mondja nevetve Gáspárik.

Részlet Harsányi Zsolt Bölcs Náthán című előadásából (Fotó: Bartha László)

Arra a kérdésünkre, hogy melyik az az előadás, amely szerinte egyértelműen kiemelkedik a többi közül, Gáspárik először kitérő választ adott. „Mióta két gyerekem van, tudom, hogy mindkettő ugyanolyan szép és okos – fogalmaz, majd unszolásunkra hozzáteszi: Harsányi Zsolt Bölcs Náthán című darabja kimagasló alkotás. Ezzel egy olyan útra lépett a színház, egy olyan lépcső Harsányi életében, amilyenre ritkán lép az ember. Nagyon szép látványszínház, igazi rituális darab, amelyben a rendező nagyon jól tudja, hogy mit kezdjen Románia legnagyobb színpadával”. A színházigazgató szerint a román tagozat előadásai közül Cristian Theodor Popescu Cloaca című darabja számít kiemelkedőnek. Mint mondja, a színházi fesztiválok lényege az, hogy ki hozza a legjobb újdonságot. „Színházat mindenki tud csinálni, újdonságot már kevésbé” – véli Gáspárik.

A színészi munkával kapcsolatban úgy fogalmaz: mindkét tagozaton nagyon sok jó színészi alakítás van, amit díjazni lehetne, kellene. „Egy díj nagyon sokat lendít azon, aki kapja, de mivel a színház társas művészet, mindenkinek jut a fényből” – mondja Gáspárik Attila, aki szerint kezd helyrerázódni a marosvásárhelyi színház önbecsülése. „Művészeink kezdenek tisztában lenni saját magukkal, nincsenek elszállva, elvakulva, még lehet nekik adni. De biztos vagyok abban, hogy egy-két év múlva még nagyobb sikereink lesznek” – fogalmaz. Hozzáteszi: a nézők részéről is pozitívak a visszajelzések, amit jól mutat az is, hogy míg tavaly januárban 5300 nézőjük volt, addig az idei esztendő első hónapjában közel 7000-en ültek a nemzeti nézőterén.