Szombat, 2019. május 25.
ORBÁN napja
Menü

Köztér

Szerda, 2015. február 18. | F. I.

Egy évtizede épül a műjégpálya


A Ligetben tervezett sportlétesítmény átadására már néhányszor kaptak ígéretet a Marosvásárhelyiek, legutóbb két évvel ezelőtt súgtak össze a polgármesteri hivatal folyosóin az újságírók, hogy „hallottad nyáron felavatják a műjégpályát”.  Vasile Coroș, a Maros Sportklub igazgatója megkeresésünkre elmondta, Marosvásárhely mindent megtesz annak érdekében, hogy felépüljön a létesítmény. „Minden az idei költségvetéstől függ. Amennyiben elfogadják és jóváhagyják azokat a kéréseket, amiket mi megfogalmaztunk, az idei első trimeszter végén befejeződhetnek a munkálatok” – nyilatkozta Coroș. Azóta kiderült, hogy a létesítmény a kormány tulajdonában marad, így a város legfeljebb lobbizhat annak érdekében, hogy mielőbb jég legyen a pályán.
Balkáni építkezés
 
 
És innen már a múlt következik, a pályaépítés körülményei, amelyek, valljuk be, tipikusan balkáni jellegűek. És itt elég, ha csak azt hozzuk fel példaként, hogy Miskolcon ugyanilyen műjégpályát építettek 7 (hét!) hónap alatt, mindössze 4 (négy) millió euróból. (Mindkét számnak óriási jelentősége lesz még a továbbiakban.) Brassóban szintén 2008-ban kezdték el egy ugyanilyen műjégpályának az építését, a munkálatokat 2010-ben fejezték be, természetesen őket szorította a határidő, hisz a project része volt az idei Ifjúsági Olimpiának. A sportlétesítmény azonban háromszor annyiba került, mint az említett magyarországi jégpálya.
A marosvásárhelyi fedett műjégpálya terve 2005-ben született meg – akkor Markó Béla miniszterelnök-helyettesi minőségében, Borbély László pedig regionális fejlesztési miniszterként jelent meg a régi Liget fái alatt, és adták át a felújított fedetlen korcsolyapályát. A munkálatok mintegy 250 ezer euróba kerültek, Borbély László legnagyobb büszkesége pedig az volt, hogy az új pálya azon kevesek közé tartozik az országban, amelyek nem károsítják a környezetet. A régi, ammóniával üzemelt hűtési rendszert ugyanis az etilén-glykolos rendszer váltotta fel, amit a csíkszeredai Benzot-Har S.A. helyezett üzembe, a korlátot pedig egyenesen Finnországból rendelték, hogy biztos legyen a minőség.
A politikusok akkor kezdték rebesgetni azt, hogy a pályát be kell fedni, ami körülbelül két évet tartana és 60 milliárd lejbe (2005-ben 1,5 millió euró) kerülne. Az akkori tervek szerint az 1800 férőhelyes építményben az 1800 négyzetméter felületű jégpálya mellett 6-8 öltöző, orvosi rendelő, doppingellenőrző helyiség, szauna, zuhanyozók, konditerem és adminisztratív helyiségek kaptak volna helyet.
A munkálatok, amelyek az ország legmodernebb fedett műjégpályájává varázsolták volna a vásárhelyi korcsolyázót végül 2008 júniusában kezdődtek el és az akkori tervek szerint 11 hónapon belül, 2009 áprilisában kellett volna befejeződjenek. Mindenki megdöbbenésére a munkát azzal kezdték, hogy a 2005-ben beszerelt hűtési rendszert leszerelték, azzal az indokkal, hogy egy sokkal jobbal cserélik le. Az akkori nyilatkozatok szerint egy olyan rendszert szerelnek fel, ami lehetőséget nyújt arra, hogy legtöbb 48 óra alatt a jégpályából kosárlabda- vagy kézilabdapálya legyen.
 
Kész profit?
 
A teljes munkálatot a S.C. KESZ S.R.L-re bízták, arra a cégre, amely a híres KESZ GROUP tagja, és több referenciával is rendelkezik. A magyarországi cég a falakat az Izoreppel „építtette fel”, egymillió euróért, a vízszerelésen és szellőző berendezéseken pedig az Ecoterm Ardeal szakemberei dolgoztak, nem tudni mennyiért.
A tizenegy hónapos határidőt azonban nem sikerült tartani, 2009 decemberében pedig leálltak a munkálatok. A minisztérium honlapjáról származó információk szerint 2009-ig 7,5 millió eurót utaltak ki a marosvásárhelyi műjégpálya építésére: 2,5 millió eurót a tartalékalapból (ezt egy 2004-es kormányhatározat tette lehetővé), 4 millió eurót a fejlesztési minisztérium kasszájából (2008-ban), 1 millió eurót pedig az Ifjúsági és Sportminisztérium büdzséjéből. A munkálatok leállásakor, minisztériumi forrásokból származó információk szerint 3 millió eurós költségvetés kiegészítéssel lehet befejezni a beruházást.
Az építkezés körül hírzárlat van, az Izorep a KESZ GROUP-ra mutogat, a polgármesteri hivatal pedig a kormányra. Mi meg azokra, a már említett kész műjégpályákra, amelyeket fentebb említettünk. Miért van az, hogy Magyarországon harmadennyiből műjégpályát lehetett építeni, Brassóban pedig 12 millió euróból ugyan, de két év alatt szintén fel lehet mutatni az eredményt. Frunda György az önkormányzati választások kampányában nagy csinnadrattával kivonult az említett létesítményhez, akkor néhány munkás szorgoskodott ott, hadd legyen mit fotózzanak az újságírók, azóta azonban nem történt előrelépés az ügyben. Ha csak azt nem tekintjük annak, hogy a komplexum felől a kormány rendelkezik.
 
 
 
Mostohagyerek a jégpálya
 
Amint arról beszámoltunk, 2013. november 20-án kiderült, hogy az épülő műjégpálya nem kerül a város tulajdonába, ami óriási felháborodást váltott ki a polgármester részéről. Dorin Florea az RMDSZ-t vádolta
amiért a decentralizáció nevében a város nem a jégpálya építőtelepét kapta meg, hanem a lepukkant Május 1 strandot és a Víkendtelepen egy sportlétesítményt, amelyet a város vezetősége már régóta korszerűsíteni szeretne.
Borbély László akkor azt nyilatkozta, a Maros Sportklubot illetően bölcs döntés született a minisztérium szintjén, ugyanis elfogadták az RMDSZ-nek azt a régebbi javaslatát, miszerint egy kiválósági központot hozzanak létre Marosvásárhelyen. „Ez egyrészt garancia arra, hogy a műjégpálya és a multifunkcionális sportcsarnok építése hamarosan befejeződik, másrészt pedig belátják, hogy Románia szinten is egyedülálló létesítmény az egymástól 50 méterre levő két sportcsarnok, amelyeket ha egy rugalmas alagúttal összekötnénk, bármilyen európai, illetve világrendezvénynek otthont tudna nyújtani. Éppen ezért indokolt, hogy a két létesítmény az Ifjúsági- és Sportminisztérium hatáskörébe maradjon, a többi romániai kiválósági központtal együtt, és így kiemelten tudnak majd részesülni a különböző költségvetési támogatásokból” – magyarázta az RMDSZ politikai alelnöke.