Vasárnap, 2019. augusztus 25.
LAJOS, PATRÍCIA napja
Menü

Köztér

Vasárnap, 2013. január 27. | Máthé Kincső

Franciska a falakon


Szombat délután igencsak nagy közönség gyűlt össze a marosvásárhelyi Bulgakov kávézóban, Kovács Franciska Mária egyéni kiállításának megnyitójára. A sokak által internetről már ismert munkákat Vajda György újságíró, az Artecotur Egyesület elnöke méltatta, illetve Závada Péter költőtől hallhattak ízes bevezetőt az odalátogatók. A falakat színesítő képek közt zsúfolásig megtelt a kávézó több terme is, tagadhatatlan bizonyságként, hogy ezek valóban olyan képek, amelyekre minden marosvásárhelyi (és nemcsak) felkapja a fejét.

Kovács Franciska Mária munkái valóban nagyon különlegesek, hiszen nagyon ritka, hogy ilyen fiatalon ennyire érett gondolatokat képes valaki belevinni a munkáiba. Azt is mondhatom, hogy akár egy zsenivel van dolgunk, hiszen aki így gondolkodik, abban tényleg van valami kakaó vagy X faktor.” – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Vajda György, a Népújság munkatársa a kiállítást. Mint elmondta, az Artecotur Egyesületet pontosan azzal a céllal hozta tavaly májusban létre, hogy segíthesse a Franciskához hasonló fiatal tehetségek kibontakozását.

Vajda György után Závada Péter költő kezébe került a mikrofon, aki egy kifejezetten erre az alkalomra írt „műfajközi” prózát olvasott fel a közönség előtt. A megnyitó után őt is megkérdeztük arról, hogyan születhet próza egy-egy kép hangulatából, illetve milyen szálak mentén is íródtak meg pontosan ezek a gondolatok. Závada Péter a következőket válaszolta: „Én próbáltam teljesen elzártan és hermeneutikusan olvasni ezeket a képeket úgy, hogy nem kérdeztem meg Franciskát arról, hogy ő mit ért ezek alatt a szimbólumok alatt, hogy mit képviselnek ezek a festmények, hanem megpróbáltam teljesen szabadasszociációs módszerrel az én fantáziámból és saját tanulmányaimból, különböző művészettörténeti ismereteimből feleleveníteni azokat az ősképeket, őstörténeteket, amelyek szerintem kapcsolatba kerülhetnek ezekkel a képekkel. Éppen ezért nem is szervesen a képekről beszéltem, hanem legtöbbször csak a képeken megjelenő például állatszimbolikáról – ami a görög mitológiában nagyon erős. Én nagyon szeretem a mitologikus kultúrákat, így a görög mitológiából indultam ki, abból, hogy ott a különböző átváltozások, metamorfózisok hogyan jönnek létre. Gyakorlatilag ez volt a történet alapja.

Závada Péter szövege tagadhatatlanul hozzásimult a Franciska által megálmodott és ábrázolt hangulatokhoz. Nem véletlen tehát az sem, hogy a költő igencsak szereti a kiállított képeket. És, hogy pontosan mit is gondol ezekről az alkotásokról, milyen hatással vannak rá, nos, ezt is megkérdeztük tőle. „Nagyon érdekesnek találom Franciska képeit. Az is igaz, hogy van bennük egyfajta nagyon erős nyomasztás, tehát ha rájuk néz az ember, akkor olyan, mintha valami ráülne a saját mellkasára. Sokszor nem tudom eldönteni, hogy mi az, ami szánt szándékkal és mi az, ami véletlenül van ezekben, ezeken a képeken. Ez nagyon érdekes. Amiért mégis nagyon tetszenek, az az, hogy egyértelműen olyanok, mintha versek illusztrációi lennének. Gyakorlatilag egy-egy kép kibontható, tehát van bennük egy olyasfajta sűrítés, mint a versekben. Pontosan a szimbólumok által belesűrít egy egész történetet, viszonyrendszereket, amiket utána a szemlélő meg tud fejteni, ki tudja bontani őket. Ebből a szempontból a képei nagyon hasonlóak szerintem a jó versekhez, amelyek nagyon tömörek és nagyon sok mindent képesek belesűríteni egy pár sorba. Franciska képei tehát tematikusak, koncepciójuk van, látszik, hogy mindig el akar mesélni valamit általuk, de rábízza a nézőre ezeknek a megfejtését.

A kiállított alkotások egyébként digitális kollázs-technikával készültek, ami azt jelenti, hogy Franciska saját kezével, szabadon rajzolja meg a képek körvonalait, majd ezeket lefotózza és a számítógépen egyszerű rajzoló program segítségével színezi ki őket. Mint elmondta, körülbelül kétévnyi munka látható ezen a kiállításon, a képek maguk pedig akár egy hónapig is készülhetnek, hiszen nagyon aprólékosan, milliméterről, milliméterre kell kifestenie őket a rajzoló programban. Az igényes munka pedig meg is látszik ezeken az alkotásokon. Franciska képein ugyanis nem csak az aprólékos, részletes kifinomultság figyelhető meg, de tagadhatatlanul egy olyan sajátos stílus, sajátos hang is visszatükröződik róluk, amely különlegessé és valóban dicséretreméltóvá teszi a munkáit.  Arról pedig, hogy pontosan milyen érzetekből, milyen helyzetekből születhetnek meg ezek az alkotások, ő maga mesélt nekünk a megnyitó befejezése után: „A félreértések elkerülése végett fontosnak tartom leszögezni, hogy nem az önmitizálás folytán kerülök képeim középpontjába. A belső tájaim, életem fontos eseményei, illetve azok stilizált pillanatai kerülnek megjelenítésre. A képeimen megjelenő női alak én vagyok, a férfi pedig általában éppen az a férfi, aki az adott időintervallumban a legnagyobb hatást teszi rám. Ezek a képek igazából az én érzéseimből, reflexióimból, meg ezen férfiak irántam táplált érzéseiből, attitűdjeiből születtek meg. Ezek mind kis életképek, kiragadott pillanatok, mindegyik rajzon nagyon erősen jelen van a szexualitás és a férfi-nő kapcsolat ellenmondásos érzelmekből táplálkozó univerzuma. Így az ember, amikor ránéz egy-egy munkámra, akkor elgondolkodik azon, hogy mi történhetett az ábrázolt pillanat előtt, és mi következhet utána. Számomra pedig éppen az ezekből a helyzetekből adódó feszültségek megragadása és láttatása a lényeg.

Tagadhatatlanul izgalmas és sok szempontból rejtélyes munkákat láthat az, aki ellátogat a Bulgakov emeleti részén lévő kiállításra. Aki pedig hamarabb is szeretne belekukkantani Kovács Franciska Mária világába, az a Facebook oldalán is megteheti, ahová rendszeresen felkerülnek az újabb alkotásai. A kiállítást egyébként a tervek szerint Kolozsvárra, majd Magyarországra, Németországba és Angliába is elviszik. Reméljük, hogy ott is legalább ekkora népszerűségnek örvend majd a bemutató, s azt is, hogy a közeljövőben még sok-sok ezekhez hasonló álomképet, mítoszrajzot – vagy bárhogy is nevezhető alkotást – láthatunk majd Franciskától. 

(Fotók: Vajda György)

In omne tempus /Forever/ 2012

The stolen piece - 2012

Ales - bird predictions - 2012

Freezing point - 2012

Intermissio cordis - 2011