Csütörtök, 2020. július 9.
LUKRÉCIA napja
Menü

Köztér

Hétfő, 2012. február 27. | F. I.

Górcső alatt a sajtónyelv


A romániai magyar nyelvű audiovizuális műsorok nyelvhasználati sajátosságait vizsgáló felmérést mutattak be ma a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai kampuszában, amellyel a szakemberek az elektronikus média nyelvhasználatán szeretnének javítani. „A cél a régi: nem büntetések kicsikarása, hanem a nyelvi tudatosság ébrentartása” – magyarázta Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács nemrégiben leköszönt tagja, aki a Marosvásárhelyi Rádió megbízott főszerkesztő-helyetteseként maga is az „inkvizítorok” prédája lett. „Ha tudtam volna, hogy a CNA-tól hová kerülök, nem vállaltam volna partnerséget ebben a projektben” – vette viccesre a figurát Szász, aki szerint, bár anyagilag nem a legegyszerűbb, a következő években is folytatni kell a kutatás. Pletl Rita, a kutatás koordinátora elmondta, legkevesebb öt évnek kell eltelni, hogy messzemenő következtetéseket tudjanak levonni az eredményeiből. Elmondása szerint már most levonható a következtetés, hogy a populáris kultúra diadalmas közege lassan kiszorítja a közbeszédből a magas kultúrát, amelyen a szakember szerint a tudatos média segíthet. Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének az elnöke úgy véli, hogy a média nyelvhasználati sajátosságait vizsgáló kutatásból az egyetem is profitál, hisz több diákja is a sajtós szakmában dolgozik, így az ő hibáikból kiindulva a következő generáció már okulhat.

Karácsonyi Zsigmond, Szász Attila és Pletl Rita

A kutatás adatai szerint – amelyeket jövő héten hoznak nyilvánosságra – egyes médiumoknál csökkent a hibák száma a tavalyi kutatás eredményeihez viszonyítva, de továbbra is vannak olyan hibatípusok, amelyektől nem tud szabadulni a romániai magyar audiovizuális sajtónyelv. Ilyen például a nyelvbotlás, a raghasználat, az igekötők helytelen használata, illetve a román intézménynevek és funkciók magyar megfelelőinek a helytelen használata. Utóbbin javítandó az egyetem fordító szakos oktatói és diákjai adatbázist készítenek a román intézménynevek magyar megfelelőiről annak érdekében, hogy megkönnyítsék az újságírók munkáját. Reméljük, ennek elkészítésekor figyelembe veszik, hogy már van egy ilyen adatbázis, amiből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az újságírók nem használják a „szamárvezetőt”.

A magyar audiovizuális műsorok nyelvhasználati sajátosságait vizsgáló kutatásnak tavaly már megismerkedhettünk egy „epizódjával”, amely a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakemberei mellett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem kommunikáció szakos tanárainak és diákjainak együttműködésével. Ezúttal csak a Sapientia szakemberei hegyezték füleiket ahhoz, hogy az egyes hibatípusok rögzítése mellett a tendenciákat is feltérképezzék. A kutatást végző szakemberek azt vizsgálták, hogy a „hivatásos beszélők” mennyire igazodnak a regionális köznyelvi normákhoz és melyek azok hibák, amelyek  mind az egészséges nyelvérzék számára, mind pedig a kommunikáció szempontjából zavaró.