Vasárnap, 2019. szeptember 22.
MÓRIC napja
Menü

Köztér

Péntek, 2015. január 16. | Bögözi Attila

Kevesebb pénzt kap Maros megye


Első ránézésre akár pozitív kicsengésű is lehetne a Ponta kormánynak az a határozata, amely kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települési költségvetések kiegyensúlyozásának folyamatából, és megszabta a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének az alsó határát. Mert az a szándék, hogy a települések ezentúl közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapják meg a költségvetéseik kiegészítésére szánt összegeket, és ezeket egy általános, mindenkire érvényes képlet alapján állapítsák meg a közigazgatási egység lakosságszámára, területére, útjainak a hosszára való tekintettel, egy bizonyos pontig akár a tényleges decentralizáció irányába tett lépésnek is felfogható.
 
Az intézkedés bejelentésekor Darius Vâlcov pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy az új rendszer kizárja a politikai beavatkozásokat a költségvetés kiegyenlítésének folyamatából, hiszen a megyei önkormányzatok ezután nem szólhatnak már bele ebbe. Vâlcov úgy vélte, az ország 3180 települése közül több mint 2000-nek nő meg jelentősen a költségvetése. Hozzátette, hogy a rendszer elsősorban a szegény településeket segíti.     „Ha négy évig megőrizzük ezt a költségvetés-kiegészítési rendszert, a legszegényebb vidékek polgármestereinek nem marad 2018-ra mentségük arra, hogy a településeiken esetleg nincsen ivóvíz és szennyvízhálózat, nincsenek korszerűsítve az iskolák” – jelentette ki a miniszter. 
 
 
A fotót Rab Zoltán készítette
 
Azt, hogy mindez mennyire igaz és mit jelent Maros megyének, a megyei önkormányzat alelnökét, Kelemen Mártont kérdeztük.
„A kormányhatározat kimondja, hogy a községek költségvetése legkevesebb 1,5 millió lej, a városoké legkevesebb 6 millió lej, a megye jogú városoké legkevesebb 20 millió lej, a megyeszékhelyeké legkevesebb 50 millió lej legyen. A rendelet a megyék számára is 80 millió lejben állapítja meg a költségvetés alsó határát” – sorolta a vasarhely.ro-nak a sarokszámokat Kelemen Márton. Hozzátette: a helyi önkormányzatok költségvetésének a kiegészítése eddig is nagyrészt megszabott feltételek szerint történt. 
A megyei önkormányzatok csupán az összeg húsz százalékáról rendelkeztek. Kelemen véleménye szerint egyáltalán nem biztos, hogy az új rendszerrel minden település egyformán jól jár. Legalábbis Maros megyében egészen biztos, hogy nem. 
 
„Én a húsz százalékos visszaosztott áfából származó összeget, ami felett a megyei önkormányzatok rendelkeztek fontos eszköznek tartottam, mert mi jobban, mélyrehatóbban ismerjük a lokális problémákat, és bizonyos esetekben nem föltétlenül csak bizonyos mutatók alapján kell meghatározni azt, hogy egy településnek milyen költségvetése legyen, hanem lehetnek olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy egy önkormányzat valamiért többlet pénzügyi forráshoz jusson” – fogalmazott Kelemen. Elmondása szerint Maros megyében jó példa erre Sóvárad esete, ahol a néhány évvel ezelőtti árvíz után újjáépített Küküllő-híd kifizetése még mindig várat magára. „Ennek rendezése rendkívül fontos lenne az önkormányzat működése szempontjából, amiért indokolt lett volna, hogy Sóvárad a képletből adódó összeg felett jusson pénzforráshoz. A másik példa Nyárádszereda, ahol az önkormányzat sürgősségi mentőszolgálatot tart fenn, ami regionális feladatokat lát el, és ennek a működési költségeit sem veszi figyelembe az új képlet szerinti pénzleosztás” – magyarázta Kelemen Márton.  Elismerte: kétségtelen, hogy az új rendszer a kis és nagyon kis költségvetéssel működő településeket helyezi előnybe, viszont hangsúlyozta, hogy Maros megyében több olyan teleülés is lesz, amelyik egy lyukas vasat sem fog kapni, olyan körülmények között, amikor tavaly a megyében egyetlen település sem volt, hogy valamilyen szinten ne kapott volna egy bizonyos összeget. Csupán a példa kedvéért emlegette az alelnök, hogy Erdőszentgyörgy, Dicsőszentmárton, Sármás, melyek eddig, a lakosságukhoz mérten kisebb összegeket kaptak, a jelen kormányrendelet értelmében jóval nagyobb pénzekhez fognak jutni, viszont a megye tíz városából hat olyan helyzetbe van, hogy egyetlen fillért sem fog kapni. Viszont azt is tudni kell, mondotta Kelemen, hogy a kormány a visszaosztásnak nem a teljes összegét osztotta le, hanem annak húsz százalékát visszatartotta, valószínű azért, hogy az új rendszer alkalmazása során adódó aránytalanságokat valamilyen szinten egyensúlyozni tudja. Mindez Maros megyének azt jelenti, hogy a tavalyi kerek százmillió lej helyett most csak 75 millió lej jut, tehát a megye rosszabbul jött ki az új rendszerrel, mint a régivel, fogalmazott Kelemen Márton.