Hétfő, 2019. május 20.
BERNÁT, FELÍCIA napja
Menü

Köztér

Péntek, 2013. április 12. | Máthé Kincső

Költészet Kővirág módra


Ünnepi koncerttel tisztelgett tegnap, a Magyar Költészet Napja előtt a marosvásárhelyi Kővirág Együttes. A Jazz&Blues Clubban otthonra lelt fellépésre pedig kicsik és nagyok, idősek és fiatalok egyaránt kíváncsiak voltak. A koncert hangulatát pedig csak tovább fokozta az, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház két színésze, Ördög Miklós Levente és Szabadi Nóra versmondásai tarkították a szebbnél szebb dallamokat.

A műsor repertoárját László József, a Kővirág Együttes vezetője állította össze, s mint elmondta leginkább a bensőségesebb hangvételű dalokat próbálta csokorba gyűjteni erre az alkalomra. Kérdésünkre pedig, hogy miért vontak be két színészt a Magyar Költészet Napja előtt tisztelgő koncertbe, László József a következőket válaszolta: „Az erdélyi szerzők azért is jó költők szerintem, mert nagyon sok művészi képpel fejezik ki a mondanivalójukat. Viszont néha ez azt is jelenti, hogy nem lehet a legkönnyebben megérteni őket. S mivel a megzenésítés ezt még tovább fokozza, előnyös lehet, ha egy koncert alatt fel is olvasódnak a költemények. Arra is volt már példa különben, hogy a dalok alatt kivetítettük a verseket is, hogy a publikum könnyebben megérthesse a szövegeket.

A fellépést követően a Tompa Miklós Társulat két színészét is megkerestük. Arra a kérdésünkre pedig, hogy miként is jött létre ez a szerencsés együttműködés Szabadi Nóra színésznő válaszolt: „Nekem László József tanár úr annak idején fizikát tanított az iskolában, és már akkoriban többször megkérdezte tőlem, hogy lenne-e kedvem énekelni. Az iskolás évek után sajnos több hasonló felkérést vissza kellett utasítanom különböző okok miatt, most azonban végre sikerült összehozni a közös fellépést.”

Mivel a színészházaspár nem csak elmondta, de néhol közösen is énekelte a különböző verseket a Kővirág tagjaival, azt is megkérdeztük a színésznőtől, hogy a megzenésített vers éneklése, vagy az adott szöveg elmondása áll közelebb hozzá.  „Számomra szimpatikusabb a vers eléneklése, mint elmondása, hiszen – annak ellenére, hogy a vers önmagában is gyönyörű lehet – a zene által egyfajta plusz töltetet kap. Amúgy is valamiféle isteni adottságnak érzem a zenét, s ha ehhez még egy gyönyörű vers is társul, akkor az már igazi csoda tud lenni. Ráadásul fontos, hogy a zene által könnyebben is tanulhatjuk a verseket. Most is például elég volt csak kétszer meghallgatnom a versek zenésített formáit, s máris tudtam a szöveget. Ugyanakkor szerintem a zene nem csak beülteti az ember fülébe a szöveget, de hiszem azt is, hogy érzelmileg is erősebben tud hatni így egy költemény.”

Arról pedig, hogy miért fontos egy színész számára, hogy a színpadon túl is részt vegyen egy ilyen kezdeményezésben a Tompa Miklós Társulat másik tagja, Ördög Miklós Levente mesélt a vasarhely.ro-nak: „Részben egyfajta szakmai kielégülés volt ez a produkció, amit a Kővirággal közösen létrehoztunk, hiszen manapság a színházban nem nagyon foglalkozunk versekkel, sőt, a tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos a közönség se nagyon érdeklődik a költészet iránt. Engem különben már főiskolás korom óta érdekelnek a versek, így reménykedem, hogy ez a találkozás nem egy egyszeri alkalom volt, és lesz még folytatása – ha lehet, ebben a felállásban persze.”

Természetesen nem csak Ördög Miklós Levente reménykedik abban, hogy lesz még folytatása a tegnapi koncertnek, hiszen a fellépést követő tapsözön bizonyítja, hogy valóban igény van az ehhez hasonló igényes, ízléses és nem utolsó sorban léleknyugtató produkciókra. Bízzunk benne, hogy valóban nem ez volt az utolsó hasonló megmozdulása a Kővirágnak.