Szerda, 2019. június 26.
JÁNOS, PÁL napja
Menü

Köztér

Szerda, 2012. július 18. | Szerk.

Lepontozták Barrosoék Romániát


A román kormányzat kötelezettségvállalásai választ adnak az Európai Bizottság valamennyi aggodalmára, ugyanakkor azokat meg kell valósítania a gyakorlatban is – jelentette ki José Manuel Durao Barroso, az európai uniós végrehajtó testület elnöke szerdán Brüsszelben.

Délelőtti ülését követően a bizottság élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a kormány „szisztematikus” lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását is. Barroso úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak romániai fejleményei miatt „megingott a bizalom”. A jelentés az elmúlt öt év távlatában számos előrelépést is megállapított a reformok és a korrupció elleni fellépés területén, de megerősítette azt a korábban már jelzett brüsszeli álláspontot, hogy a közelmúlt eseményei ezek aláásásával fenyegetnek, már csak azért is, mert a reformok „még nem visszafordíthatatlanok és garantáltan fenntarthatók”.

Barroso szerint Románia a szakadék széléről lépett vissza, de még van mit dolgoznia

Kiemelte a bizottság a problémák közül az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, valamint az ellenzékhez tartozó elnök elmozdítását célzó intézkedéseket, úgy ítélve meg, hogy egyes lépések már kulcsfontosságú demokratikus ellensúlyok felszámolásával járhatnak. Ajánlásai között a bizottság megismételte azokat a szükségesnek látott lépéseket, amelyekről Barroso már Victor Ponta román miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatásán említést tett, és amelyek teljesítésére a kormányfő később írásban is kötelezettséget vállalt. Barroso most úgy fogalmazott, hogy ezzel Románia visszalépett a szakadék széléről, de még nincs vége a folyamatnak.

A legfontosabb azonnali lépésnek a végrehajtó testület azt tartotta, hogy a kormány és más kulcsintézmények mutassák ki egyértelműen elkötelezettségüket a jogállamiság és az igazságügyi függetlenség mellett.

A bizottság elvárásai szerint a kormánynak tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az alkotmánybíróság jogkörét és biztosítania kell, hogy ez utóbbi döntéseit figyelembe veszik, továbbá összpárti támogatást élvező ombudsmant kell kineveznie. Azt is sürgetik, hogy alakítsanak ki új, a jelenleginél nyíltabb és átláthatóbb eljárást a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes igazgatóság vezetőjének kinevezésére, továbbá a feddhetetlenséget tegyék politikai prioritássá.

Elvárja az unió azt is, hogy az államfő leváltását célzó népszavazást az Alkotmánybíróság döntéseivel összhangban szervezzék meg. Barroso szerdán bejelentette, hogy a bizottság továbbra is szorosan figyeli a helyzetet, és év végén újabb jelentést készít arról, hogyan halad a kötelezettségvállalások gyakorlatba iktatása. Ez az összegzés elsősorban arra fog összpontosítani, sikerült-e visszaállítani a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét.

Kiegyensúlyozottnak nevezte Victor Ponta román miniszterelnök szerdán az Európai Bizottságnak a román igazságszolgáltatás helyzetéről szóló jelentését, amelyből – mint hangsúlyozta – Bukarestnek le kell vonnia a szükséges következtetéseket.

Az EB jelentésének brüsszeli közzététele után Ponta nyilatkozatában arról biztosította a közvéleményt, hogy az általa vállalt kötelezettségeket Románia tiszteletben fogja tartani, és a törvényes keretet összhangba hozzák az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseivel.

Ponta korábban José Manuel Durao Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének küldött levelében személyesen vállalt felelősséget azoknak a brüsszeli elvárásoknak a tiszteletben tartásáért, a gyakorlatba átültetéséért, amelyek „a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét” hivatottak biztosítani.

Titus Corlățean igazságügyi miniszter szerint a jelentés kiegyensúlyozottan tükrözi a román igazságszolgáltatásban az elmúlt öt évben történt pozitív fejleményeket, de rámutat a különböző működési hibákra és téves döntésekre is. Corlățean szerint a jelentésből kiderül az is, hogy a Traian Băsescu elnöksége idején működő kormányok „kudarcot vallottak” a korrupció visszaszorításában, felmérések szerint a román állampolgárok mintegy 90 százaléka továbbra is ezt a jelenséget tartja az egyik legnagyobb problémának.

Corlățean bejelentette még, hogy munkacsoport alakul az igazságügyi minisztériumban, amely intézkedéscsomagot dolgoz ki az uniós végrehajtó testület ajánlásainak átültetéséről a gyakorlatba.

Traian Băsescu felfüggesztett államfő már szerda este, a jelentés tervezetének kiszivárgása után elmondta, hogy a brüsszeli dokumentum kedvező lett volna Románia számára, és lehetővé tette volna az ország csatlakozását a schengeni övezethez, ha elmaradtak volna a kormányzó Szociál Liberális Szövetségnek (USL) az elmúlt két hétben meghozott vitatott intézkedései. Băsescu szerint senki nem vonta kétségbe Románia jogállamiságát addig, amíg az USL-kormányzat „nem követte el a visszaéléseket”, amelyek miatt Brüsszel bírálatot fogalmazott meg. (mti)