Hétfő, 2020. február 17.
DONÁT napja
Menü

Köztér

Hétfő, 2013. március 4. | Kondra Tünde

Magyar irodalmi szívügyek


Nyáry Krisztián Így szerettek ők című magyar irodalmi szerelmes könyvét, az erdélyi könyvbemutató turné harmadik állomásaként, Nagyvárad és Kolozsvár után, szombaton este a marosvásárhelyi Bulgakovban is bemutatták. B. Fülöp Erzsébet és Bányai Kelemen Barna színművészek közreműködésével egy nem mindennapi könyvbemutatónak lehettünk részesei, felolvasások, képek és videók segítségével tekinthettünk be íróink, költőink szerelmi életébe.

A tavasz második napján teltházas közönség előtt elevenedtek meg íróink és költőink szerelmi történetei. Időutazáson vettünk részt, a szerző Nyáry Krisztián 1920-as évekbeli Budapestre invitálta a közönséget. Miért éppen 1920? Mert a könyvben szereplő negyven szereplőnek a harmada ebben az évben élt.„Nézzünk szét tehát Budapesten 1920-ban, egy tetszőleges estén, úgy kilenc óra körül. Kukkantsunk be a kávéházak, orfeumok és magánlakások ablakain, és lessük meg, mit csinálnak éppen hőseink. Kezdjük a sétát” – kezdte a felolvasást a szerző. A dohányutca 66 szám alá tekintettünk be, ahol egy kártyaasztalnál, a friss házas Krúdy Gyula épp fiatal feleségének írta bocsánatkérő levelét, majd a Reviczy utca 7-be, ahol nem tudhattuk, hogy ilyenkor otthon tölti az estét harmadik emeleti háromszobás lakásában Babits Mihály, vagy még a kávéházban időzik. Benedek apó talán otthon van, talán ő is levelet ír feleségének, aki erdélyi házukban ápolja beteg fiúkat. Majd folytattuk a sétát. Egész este sétáltunk volna.

„Krúdy Gyula az 1910-es években házas ember volt, három gyerekkel, de több időt töltött vendéglőkben, kávéházakban és örömtanyákon, mint otthon. Feleségével, Spiegler Arabellával való házassága zátonyra futott, lényegében külön éltek. 1907 és 1913 között, Krúdy otthonának leginkább Marinovics Jolán asszony, kakasos háza számított, ami bizony nem volt más, mint egy nyilvános ház. Amikor A vörös postakocsiért nagyobb honoráriumot kapott, a körúti Royal szállóban bérelt lakosztályt. Itt ismerte meg a nála idősebb Várady Reginát, Rezsánt, a szállodaigazgató feleségét” – mesélte B. Fülöp Erzsébet. A szerelmi viszonyuk – amelyről Krúdyné és Váradi úr is tudott – évekig tartott, amit botrány követett. Krúdy beleszeretett Rezsán 16 éves lányába, Zsuzsába. „Három évig távolról csodálta a lányt, végül 1918 nyarán szerelmet vallott neki, majd annak rendje és módja szerint megszöktette” – folytatta Bányai Kelemen Barna. A lányt elkapták, majd egy újabb szökés után gavallérjához költözött, aki hosszas és kegyetlen válóper után elvált első feleségétől és elvette Zsuzsát. Az esküvő után pár nappal megszületett lányuk, Krúdy Zsuzsa. 1920-ban írta Krúdy az N.N. Egy szerelemgyermek regénye című önéletrajzi ihletésű könyvét, amelyben leírja mit is gondol a női és a férfi lélek rejtelmeiről: „a férfiak olyanok, mint a rókák. Ketrecbe kell őket zárni, hogy meg ne szökjenek. Minden asszony bolond, aki hagyja, hogy lecsapják kezéről a férfiját. (…) Az asszonyokban van a hiba. Elbizakodnak, hisznek és megesküdnek, hogy a férfiak szerelme örökké tart. Elfelejtik, hogy a megunt szerelem elszökik a kéményen át. A magaunt férfi elszökteti az öreganyját is. Változatosság kell a férfinak, mert így teremtette őt a mindenható. Mi szegény nők csak egyszer szeretünk, vagy legalábbis ráfogjuk valakire, hogy őt szeretjük életünk végéig. Míg a férfiak sebe oly könnyedén gyógyul, mint a cigányoké”. Családi idill helyett aztán Krúdy ismét a kávéházakat, vendéglőket választotta. „Kedves Zsuzsikám, én szeretlek téged. Ha éjszaka elmaradok, mindig lyukas a szívem, a könnyeimmel pedig alig bírok. Bocsáss meg nekem, ha nem jövök rendesen, időben haza. Jobban fáj ez nekem, mint neked” – írta Krúdy az őt hazaváró feleségének. Zsuzsa elhagyta férjét, majd halála után újra férjhez ment szeretőjéhez. Ma, lányuk döntésének megfelelően, Krúdyval nyugszik közös sírban. „A leányszöktetés talán csakugyan örökre szólt” – zárta le Krúdyék történetét Kelemen Barna.

Ismét 1920-ba tértünk vissza, ahol egy nem kevésbé izgalmas szerelmi történet bonyolódott. Ebben az évben Fedák Sárinak (mindenki Zsazsának hívta) és Molnár Ferencnek eszében sem volt összeházasodni, majd két évvel később mégis megtartották esküvői ceremóniájukat, amelyet igazából kapcsolatuk ünnepélyes lezárásának tekintették. Viharos kapcsolatukról sokszor írtak a lapok, a sztárpletykák főszereplői voltak, nem érezték szükségét, hogy összeházasodjanak, ami önmagában is botránynak számított. A primadonna Molnár távollétében csalta a férfit. Barátai figyelmeztették a hazatérőt, hogy a színésznő többekkel lefeküdt. „Mindenkivel lefeküdt? De hát pénzért csak velem hál” – hangzott az író válasza. Az 1920-as évekre szerelmük kihűlt, Molnár Ferenc pedig belehabarodott egy színinövendékbe, Darvas Lilibe. Zsazsa, amikor megtudta, hogy a fiatal lány és Molnár az esküvőjüket tervezik, megkérte a férfit, vegye feleségül. A díva nem akart elhagyott szeretőként szerepelni a lapokban.

Egy 1920-ban zajló telefonbetyárkodás következményeként indult Böhm Aranka és Karinthy Frigyes viharos szerelme és még viharosabb házassága. Rövid ismeretség után házasságot kötöttek, folytonos veszekedéseik és kibéküléseik a nyilvánosság előtt zajlottak. A szép nőnek nehezen álltak ellen a férfiak, ő pedig nem is akarta, hogy ellenálljanak neki. Fiatalon Ady is a szeretője volt. „Amikor megkérdezték miért csap patáliát a férje félrelépési miatt, amikor ő maga sem hűséges, azt válaszolta: „elég gyalázat, hogy tűri. Én nem tűröm” – adta elő a színművésznő, akárcsak Böhm Aranka ült volna az asztaltársaságnál. Egymás kölcsönös kínzása ellenére Karinthy ragaszkodott feleségéhez. A kegyetlen játékuk tizennyolc évig tartott, az író agyműtétét követően, egy szóváltás után Karinthy agyvérzésben meghalt. Aranka magát vádolta férje haláláért.

Boncza Berta, Csinszka és Babits Mihály kapcsolata is 1920 körül kezdődött. Ady özvegye felkereste a költőt, aki minden erejével próbálta elhárítani a nő közeledését. Mégsem tudta elkergetni, levelezni és randevúzni kezdtek, de valójában Csinszka udvarolt a férfinak. Szerelmi viszonyuk egy évig tartott.

Benedek Elek 1882-ben találkozott Fischer Máriával, a trafikosné lányával. „Az elszegényedett székely nemesi család fia és a félárva, vallásos zsidó lány szerelmét sokan értetlenkedve nézték. Ők nem értették, mi lenne a baj. Elek másfél év udvarlás után belépett a trafikba és a lány elé állt: „kisasszony, gyönyörű álmot láttam. Virágos almafa tövében szenderegtem, s maga égőpiros rózsát ejtett a mellemre. Igazat jelent-e az álmom?” „Igazat” - hangzott a felelet. 1884-ben összeházasodtak, és 45 évig el sem váltak egymástól. – olvasta átszellemülten a színművésznő. Elek apó és felesége nem tudtak egymás nélkül élni, 1920-ban fiúk halála után feleségének épített kisbaconi házukba tért haza az író. A halál sem választhatta el őket, Benedek Elek halála után felesége követte őt.

2012 októberében megjelent könyv előzményeként a szerző barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek képeit, mellékelve szerelmi történetüket, amely az olvasók körében egyre népszerűbbé vált. Nyáry Krisztián könyve közelebb hozta a tankönyvekben és irodalomórán megformált, olykor távolinak és idegennek tűnő alakokat. Ők is hús-vér emberek voltak, akik szerettek, csaltak, kitartottak.