Kedd, 2017. május 23.
DEZSŐ napja
Menü

Köztér

Csütörtök, 2012. május 10. | Szerk.

Marosvásárhelyen csendül fel Csíky Boldizsár Gulágja


Csíky Boldizsár, marosvásárhelyi zeneszerző Gulág című „szimfonikus emlékművét” adja elő csütörtök este a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, Horia Andreescu vezénylésével.

Dr. Elekes Márta-Adrienne zenetörténész, a filharmónia művészeti titkára a vasarhely.ro megkeresésére elmondta, bár a marosvásárhelyi zeneszerető közönségnek nem újdonság az, hogy helyi zeneszerző művét hallhatják, hisz korábban, főleg fesztiválok alkalmával felkérték külön szekciókban mutatták be a műveiket, az azonban, hogy egy élő zeneszerző művét hallhatják, mindenképp kuriózumnak tekinthető.

Mint mondta, a Gulág című, egytételes nagyzenekari kompozíció 2008-ban keletkezett, ősbemutatóját Selmeczi György vezényelte a kolozsvári Magyar Opera zenekarának élén, Marosvásárhelyen pedig korábban Cristian Mandea és Petre Sbârcea karnagyok vezényelték. Hangsúlyozta: a „szimfonikus emlékmű” műfaji besorolású alkotás ma is nagyon aktuális – a mű inspirációs forrásai azok a beszámolók amelyeket a szerző közvetlenül a túlélőktől hallott, viszont nem részletezi a szenvedést, hanem annak szellemét szeretné visszatükrözni. „Ezzel szeretné elérni azt, hogy a ma embere is gondoljon gulágjaira, legyen az a Duna-delta, Focșani vagy a több évtizedes szellemi gulágjainkra” – mondta Elekes.

Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerző

A zenetörténész hangsúlyozta: a kiélezett hangszerelési effektusokban kibontakozó, egyidőben elhangzó, egymás fölé-alá komponált ellentétes jellegű dallamvonalak feszült hangulatot teremtenek. „Egy keserű hangvételű korál mellett megjelennek a távoli szülőföld hangfoszlányai, a darabot lezáró, a férfikar előadásában megszólaló de profundis clamavi bibliai zsoltárszöveg pedig mintegy szakralizálja az emberi szenvedésről rajzolt zenei képet” – magyarázta.

Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója 2011 őszén, Csíky Boldizsár művének budapesti bemutatója alkalmából elmondta: „Alekszander Szolzsenyicin munkásságának szélesebb nyilvánosság elé kerülése óta tudjuk, mi az, hogy Gulag. Hogy milyenek is voltak azok a kényszermunkatáborok, ahová ártatlanok ezreit hurcolták el, és ahol számtalan ember tűnt el nyomtalanul. Ez a szimfonikus költemény, amely nem tartozik Csíky Boldizsár fő művei sorába, de mégiscsak jelentős kompozíció így is, pontosan ennek állít emléket, illetőleg hívja fel a figyelmet arra, hogy micsoda borzalmakat élhet meg az ember, olyan dolgokért, amelyeket soha el nem követett”. 

A Gulág budapesti bemutatója. Vezényel: Kocsis Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas 
és Liszt Ferenc-díjas karmester

A zeneszerző-karmester úgy fogalmazott, a mű alaphangja már az elejétől fogva pesszimista, de vannak benne kitörések, amelyek a mű fontos kulminációs pontján fordulnak elő. „Ezek tulajdonképpen egy még borzalmasabb pusztítást, Hirosimát idézik számomra. Nem lehet véletlen a Pendereczkivel való párhuzam, amely rögtön az elejétől kezdve nyilvánvaló volt a számomra. Rettenetes helyzetben vagyok, mert hogy tudnék egy ilyen pesszimista hangvételű darabot jó szívvel ajánlani, de mégiscsak meg kell vele ismerkedni, nemcsak azért, mert a maga nemében egy remekmű, és mert egy olyan szerző alkotása, aki gyakorlatilag mindent tud a zenéről, hanem azért is, mert ilyen is a világunk, tegyünk róla, hogy megváltozzon” – jelentette ki.

A művel kapcsolatos nyilatkozataiban a szerző többször kitért arra, hogy „ez a zene az emberi szenvedésnek kíván figyelmeztető emléket (symphonic memorial) állítani és méltatlannak tartja azt a kérdésfeltevést, vajon melyik színtéren volt nagyobb a szenvedés, hol volt szörnyűbb a halál.” Ezt kívánja kifejezni a partitúra címlapjára írt mottó Radnóti Miklóstól: „Oly korban éltem én...”