Vasárnap, 2019. szeptember 22.
MÓRIC napja
Menü

Köztér

Hétfő, 2011. szeptember 19. | Farkas István

Megnyílt az Antipa múzeum


Több mint két és fél év után szombaton újra megnyílt a bukaresti Grigore Antipa Természettudományi Múzeum, az ország legnagyobb ilyen jellegű intézménye. A több mint 13 millió eurós felújítási munkálatok során a főváros egy korszerű múzeummal gazdagodott – nem csupán az épület belseje kapott új fényt, hanem az állandó tárlatot is átrendezték. A közel kétezer kiállított tárgy felújított vitrinekben és diorámák előtt került a látogatók elé, akik ezentúl modern látvány- és hangtechnika mellett járhatják végig a tárlatot. Érdeklődők bőven akadtak, a szombati nyitónapon közel háromezer látogatót regisztrált a múzeum (– köztük Irinel Columbeanu kétes hírű celebüzletemberrel).

Persze nem lennénk Romániában, ha semmi nem árnyékolná be a megnyitót – tegnap a múzeum dolgozói szerint többen üzérkedtek a jegyekkel. Az Antipába ugyanis mostantól jegyautomata helyettesíti a kasszásnénit, így egyesek úgy gondolták, a szombaton megvásárolt és gondosan megőrzött jegyet, amely egyébként a hasonló kaliberű európai múzeumok áraihoz képest lényegesen kevesebbe kerül, pénzzé teszik, mondván: „Legyen anyagi haszna is a kultúrafogyasztásnak”. Szintén kellemetlen már-már tipikus balkáni baki, hogy a kapunyitást követően pár órára meghibásodott az egyik jegyautomata, így fele olyan lassan halad a múzeum előtt kígyózó sor, amely délben már megkerülte az intézményt. Ennek persze pozitív hozadéka is volt, a múzeumban nyugodtan lehetett nézelődni, tesztelni a vitrinek előtt levő érintőképernyőket, a mobiltelefon beépített kamerájával rámakrózni a fejüknél összenőtt sziámi ikrekre vagy az arany-tellurid ásványokra, de akadt, aki arra volt kíváncsi, hogy hány másodperc alatt a reagál a személyzet a riasztóberendezés fülsiketítő hangjára.

A múzeumban nyoma sincs a bezárás előtti szertárszerű zsúfoltságnak, a szakemberek kiválogatták a csaknem 2 millió példányt számláló, elsősorban állattani és őslénytani, ásvány- és kőzettani, embertani és néprajzi gyűjtemény legértékesebb darabjait. A tárlat legelőször a víz alá kalauzolja a látogatókat, megismerhetjük a Duna-delta és a Fekete-tenger növény- és állatvilágát, majd a felszíni életből kapunk ízelítőt, a síkságtól a hegyvidékig. Külön termet kaptak a rovarok, az őslények az ásványok és az emberi testet bemutató vitrinek.

Kiemelt helyen, a bejárati ajtóval szemben áll a múzeum büszkesége, a világon egyedülálló teljes kapafogú őselefántcsontváz (Deinotherium Gigantissimum) is, amelyet a 19. században találtak Moldovában. További különlegességnek számítanak azok a diorámák is, amelyeket maga Grigore Antipa készített.

A bukaresti Grigore Antipa Természettudományi Múzeum az előkelő ötödik helyet foglalja el az európai természetrajzi múzeumok között. Az első egyértelműen a londoni British Museum, második a Párizsi TermészetrajziMúzeum, harmadik és negyedik a berlini és bécsi intézmény. Az 1908. május 24-én megnyitott fővárosi intézmény sokáig egyedülálló volt a világon, a módszer, amelyet Grigore Antipa talált az állatok kiállítására teljesen ismeretlen volt a múlt század elején. Dioráma-technikáját a New York-i múzeum csak 1922-ben alkalmazta, Szentpéterváron pedig még később, csak a ’60-as években.