Péntek, 2019. május 24.
ESZTER, ELIZA napja
Menü

Köztér

Hétfő, 2015. március 30. | Farkas István

Megregulázzák a Nyárádot, a közösség kárára


Komoly mederszabályozási munkálatokba kezdett a Maros Vízügyi Hatóság a Nyárád mentén. A munkagépek motorjai másfél héttel ezelőtt búgtak fel először, letarolták a part menti élőhelyeket, kivágták a fákat. Anélkül, hogy erre érvényes erdészeti engedélyük lett volna. A Nyárád- és Küküllő-mente Natura2000-es Gondnokság szakemberei szerint ha a munkálatokat az elkezdett módon folytatják, természeti katasztrófa következhet be a Nyárádon. Ezért bevonták az engedélyt, és erről értesítették a megyei és az országos környezetvédelmi hatóságot, illetve a szakminisztériumot is. Amennyiben a hatóságok is szabálysértést állapítanak meg, a mederszabályozási munkálatokat fel kell függeszteni. A mederszabályozást európai uniós pénzekből próbálják megoldani, így ha év végéig nem fejezik be a munkálatokat, akkor elveszítik a beruházásra előirányzott pénzeket.
 
 
Antal Zoltán vidékfejlesztési szakembert, a Nyárádmenti LEADER Egyesület ügyvezetőjét kérdeztük.
 
– Az 1990-es évek közepén kezdődött a Nyárád szabályozása, első lépésként megépítették a jobbágyfalvi víztározót, majd mederszabályozási munkálatok következtek a Nyárád Lukafalva – Nyárádtő szakaszán. Most a Nyárádszereda – Lukafalva szakaszon dolgoznak a vízügyi hatóság munkásai. Ezekre a munkálatokra azonban Önök rábólintottak, gondolom nem ilyen formában.
 
Mi az elején jóváhagyást adtunk ezekre a munkálatokra. Feltételesen, de jóváhagytuk. És olyan feltételeket szabtunk, amit normális körülmények között teljesíteni lehet és amit szóban vállalt is a kivitelező cég, illetve a kedvezményezett, a vízügy. Ezeket szóban vállalták, ahogy azt is, hogy ezek függvényében módosítják a tervet. A hathónapos várakozás után viszont nem egy új tervet kaptunk, hanem a kotrógépeket, amelyekkel iszonyatos mértékű pusztítást végeztek már most, a munkálatok első felében.
Mi azért hagytuk jóvá a munkálatokat, mert tudjuk, hogy azokat másképp is lehet csinálni. És ezt el is ismerik, de hangsúlyozzák, hogy most már nincs idő. Mert ott a pénz, és le kell hívni. Ennyire forrásvezérelt beruházást én még életemben nem láttam. Gyakorlatilag az történik, hogy teljesen minden, hogy mi lesz a következménye, de ott van a pénzösszeg, amit el kell költeni. Nyíltan vallják azt, hogy ezt most korrektebb módon nem tudják megcsinálni, mert arra most nincs idő. Lehet, hogy nem jó, de ezt most ők másképp nem tudják.
A tavaly augusztusi gyűlésen elhangzott, ők is szeretnének nyitni, szeretnének váltani, más módszerekkel dolgozni, de most azokra nincs idő.
Ekkor mondtuk azt, hogy ne mi legyünk a rossz módszertanos politikának az áldozatai. Mi mindannyiszor hangsúlyozzuk, hogy nem forrásvezérelt projektekre van szükség, hanem olyanokra, amelyek egyszerre elégítenek ki egyéni és közösségi igényeket. Nem azért, hogy csak úgy legyen valami. 
 
 
– A Nyárádmentén születtem, tapasztalatból tudom, hogy a folyóval kapcsolatos kérdések két táborra osszák a lakosságot.
 
Mi hatástanulmányt kértünk, még a legelején, amikor elvárták volna, hogy két nap alatt adjunk erre jóváhagyást. Ezelőtt másfél évvel kerestek meg ezzel. A hatástanulmány gyönyörűen feltérképezi azokat a fajokat, amelyek a Nyárád mentét gazdagítják, és pontosan rámutat azokra a károkra, amelyeket az ilyen jellegű munkálatok okozhatnak.
A Nyárád ügye egyébként nagyon kényes kérdés – tagadhatatlan, hogy ez a folyó rengeteg kárt okozott, de azt sem hallgathatjuk el, hogy mezőgazdasági szempontból milyen előnyöket jelentett. Az egész Murokország a Nyárád időszakos áradásaiból táplálkozott. Most, hogy már senkinek nem kell félnie az áradásoktól, egyértelműen savasodik a talaj, szárad, tápanyagot veszít. Ami elsősorban a zöldségtermesztésre nyomja rá a bélyegét. Nyilván ezt a mai embernek nagyon nehéz megmagyarázni, bár egyre többen vannak azok, akik vállalnák az áradásokkal járó károkat. Azt mondják, inkább vigye el minden öt-tíz esztendőben a termés jelentős hányadát az árvíz, mert a következő években a Nyárád árterületén sokkal jobb termésük lenne, mint így, hogy lassan öntözniük sincs honnan.
 
–  Ez a térség ettől a folyótól függ. Egy bezárt völgy, amelyet a Nyárád dinamikája határozott meg, évszázadokon át. Ezt a mostani ember is tudja?
 
Igen, nemhiába mondják többen, hogy a Nyárád mente Nílusa. A Nyárád teremtette meg ezt a térséget, teremtette olyanná, amilyen, teremtette meg ezt a közösséget.
Ebbe ilyen szinten beletiporni és időszakos kanálissá változtatni, merénylet. Hisz teljesen megváltoztatja nemcsak a folyó, illetve a folyópart élővilágát, hanem az egész térséget, kezdve az ivóvíztől egészen a mezőgazdaságig. A globális változások miatt egyébként is öntözni kellene a mezőgazdasági területeket, de ez rádob még egy lapáttal. És ha ehhez hozzátesszük a nyárádszeredai víztisztító állomás tervét, amely a Nyárád mente ivóvízellátását célozza meg, percenként 65 liter vizet szivattyúzva ki a folyóból, még komorabb a kép. Nem azt mondom, hogy ez a terv rossz, hisz néhány fokkal értelmesebb, azt viszont határozottan állítom, hogy a kettőnek nagyon komoly mellékhatásai lehetnek. A mederszabályozás következtében ugyanis megnő a víz felülete, szélesebb lesz a folyó, növényzet semmi nem lesz körülötte, így hamarabb felmelegszik és gyorsabban párolog, és ezt a vízveszteséget még megfejeli a víztisztító állomás. Ezeket összeadva, plusz a globális hatások, amik érhetik, és érik a Nyárádot, illetve térségét, én úgy gondolom, hogy sokkal borzalmasabb következményei lesznek évek múlva, mint ahogy azt most gondoljuk.
 
 
– Konkrét hatásai vannak a ’90-es években elkezdett munkálatoknak a nyárádmenti falvak közösségére nézve, amelyeket tovább súlyosbítanak a mostani mederszabályozási munkálatok.
 
A Nyárád mentén élő falvak lakói a folyamatos talajvízhiánnyal kell szembenézzenek. A folyó vízszintjének a csökkenése, ahogy egyre mélyebbre vágja magát a medrében – persze ez az erdőirtás következménye is, hisz sokkal gyorsabban fut le a víz - eredményezi azt, hogy nem a folyó gazdagítja a talajvizet, nem a folyó nyomja vissza a talajvizet, hanem fordítva, a talajvíz folyik a belső mederbe. Gyakorlatilag kiürül a talajvíz. Dózsa György községben, azon a szakaszon, ahol a munkálatokat elkezdték, két hét alatt csökkent a kutak vízszintje. 
Az ivóvíz kérdése egyre nagyobb fejtörést okoz a világban, mi pedig árvízvédelmi munkálatokat végzünk egy olyan folyón, amely az elmúlt tíz évben egyszer sem áradt meg.
Ott van például a csíkfalvi gát, amely valósággal értelmetlenné teszi a mostani munkálatokat, hisz még azt sem kellett egyszer sem kihasználnunk. Több milliárd lejből megépítette a vízügy, most pedig újabb horribilis összegekből kezdik szabályozni a folyót teljesen értelmetlenül, hisz a gát sem telik fel, nincs mivel felteljen.
 
– Időben mit jelent ez? Mikor érezheti a lakosság a munkálatok hatását?
 
Mint minden, ez is nagyon felgyorsult. Említettem az ivóvíz kérdését, de ott van a mezőgazdaságé. A Nyárád mentén kezdenek megszűnni az a típusú hagyományos mezőgazdaság, amire évszázadokon keresztül büszkék voltunk. És ezt nem feltétlenül a divat diktálja, sokkal inkább a kényszer. Nem vizesek már a területek, nem öntözi már a Nyárád, mesterségesen kellene, de nincs honnan. Bár az EU támogatja most az öntözőrendszereket, a folyónak nincs megfelelő hozama, a mostani munkálatokkal pedig ... 
De néprajzi, kulturális szempontból is érdemes megközelíteni, mert ez a Nyárád sokkal többet jelentett, mint egy adott vízmennyiség. Népdalok, mesék, gyermekjátékok épülnek erre.
 
 
– Értesüléseim szerint az árvízvédelmi munkálatok kivitelezési módját a Nyárád menti önkormányzatok is kifogásolják. Mi a helyzet a közösségek tagjaival?
 
 A közösségek véleménye megoszlik, és ezt teljes mértékben tiszteletben tartjuk. Vannak olyan gazdák az Alsó Nyárád-mentén, akiknek a gazdaságába kárt tett az árvíz, 1970-ben,1997-ben. Egy ilyen embernek nehéz megmagyarázni, hogy a mostani munkálatokkal több kár jár, mint haszon. Mi ezekre a gazdákra figyelve egyeztünk bele a munkálatokba, mondván, fontos az élővilág, de fontos benne az ember is. Emiatt szabtuk a feltételeinket, amelyek szerint civilizáltan lehetett volna dolgozni, úgy, ahogy a 21. század Európájának más településein. Mert a fűzfáknál nagyobb partvédelem nem létezik, ráadásul élőhelyet biztosít, az élet folytatását biztosítja. Ezt most is látják, de hozzáteszik, hogy másra nincs idő.
 
Fotók: Facebook.com/Nyárád és Küküllő mente Natura 2000 Gondnokság