Hétfő, 2019. május 20.
BERNÁT, FELÍCIA napja
Menü

Köztér

Szerda, 2012. április 18. | Szerk.

Merre tovább, Marosvásárhely?


A tavaly ősszel tartott népszámlálás során 57 362 személy, a lakosság 44,86 százaléka vallotta magyar nemzetiségűnek magát Marosvásárhelyen. Mindezt meglehetősen egykedvűen, különösebb izgalom nélkül vette tudomásul a város magyarsága: néhány rutinszerű tudósításon kívül senkit nem ingerelt írásra, számvetésre, a hogyantovább érdemi feszegetésére a hír.

A fogyással kapcsolatos jogos, de kevésbé konstruktív sopánkodás fejezetét mindenestől átugorva leszögezhető: továbbra is ebben a városban él a messze legnépesebb magyar közösség Erdélyben. A székelyföldi városok magyarságánál általában húszezerrel, Kolozsvárénál csaknem tízezerrel több, mindemellett jóval nagyobb, mint Brassó vagy akár Arad megye teljes magyar népessége. És példálózhatnánk még a kiragadott számokkal.

A demográfiai tényekből fakadó helyzeti előny kulcsfontosságú lehet, akár a város, akár az ország viszonylatában tekintünk rá. De érzékelhető-e mindez Marosvásárhely életében? Tudatában van-e ennek a város magyarsága? Hogyan látja helyét-szerepét a romániai magyarság összességén belül? Vagy egyáltalán, milyen jövőt képzel el saját maga számára?

Hogyan éli meg azt, hogy mégiscsak három jelentős magyar nyelven oktató egyetemi intézmény székvárosa? Hol van a helye ezeknek az egyetemeknek a város életében?

Kulturális élete miért nem frissebb, pezsgőbb, fiatalosabb? A Teleki Téka, a Kultúrpalota és számos művelődési intézmény városában miért nem születik több országra-világra szóló, nemcsak jó esetben helyi érdeklődésre számot tartó kulturális érték?

Hogyan oszlik meg társadalmilag ez az ötvenhétezer ember? Hogyan tekint – a magyarság „hangját” szinte kizárólagosan artikuláló – középosztály saját szerepére a város társadalmán belül? Mi a helyzet a leszakadó, anyagilag ellehetetlenülő magyarok sokaságával? Ki fogalmazza meg és képviseli az ő valós gondjaikat? Hogyan integrálódnak a város magyar társadalmába? Integrálódnak?

Továbbá: a gazdasági elitben, a legtehetősebbek között mennyire van jelen a magyarság, és ha igen, van-e ennek pozitív hozadéka a teljes közösség életében? Létezik-e a társadami rétegek között valós kapcsolat és szolidaritás, amely akár a „közösség” létének legfontosabb ismérve lehet?

Hogyan tekint a marosvásárhelyi magyarság a helyi románságra? Milyen elképzelései vannak az együttélés mikéntjére vonatkozóan? Mit tesz saját maga jobb megismertetése érdekében? Van-e a közeljövőben legalább elméleti lehetőség a helyzetből fakadó sokszínűség előnyeinek kiaknázására egy mindenki számára otthonos, élhető város megteremtése érdekében?

Mindent egybevetve: milyen jövőképpel rendelkezik Marosvásárhely magyarsága?

Hasonló kérdések vetődtek fel a vasarhely.ro szerkesztőségében a februári népszámlálási eredmények kapcsán. Kíváncsiak voltunk a marosvásárhelyi társadalom helyzetét és gondjait ismerő, arról kritikus véleménnyel rendelkező személyiségek meglátásaira.

Felkérésünkre többen reagáltak az elmúlt hetekben. Hamarosan közzétesszük a beérkezett eszmefuttatásokat, publicisztikákat, abban a reményben, hogy azok konstruktív gondolkodásra késztetik olvasóinkat is.