Vasárnap, 2019. augusztus 25.
LAJOS, PATRÍCIA napja
Menü

Köztér

Péntek, 2013. március 22. | László Lóránt

Migrén


Hogy mi is történt 23 éve márciusban Marosvásárhelyen? Szinte mindenki tudna valamiféle választ adni. Bunyó! – mondaná Dzsotti a Kövesdombról. Az igazságok sokfélék, mi elmondtuk a magunkét, azaz a marosvásárhelyi történészek Borsos Tamás Egyesületének és a RITTE Egyesület filmklubjának március 20. közös rendezvényén, a korszakkal foglalkozó filmesek és történészek igyekeztek válaszolni a Fekete Március eseményei kapcsán.

A kérdés aktualitását tükrözi az, hogy a marosvásárhelyi vár múzeumépületének felső emeletén üres szék nem maradt. A meglehetősen hosszú rendezvény első felében Cornel Mihalache és Berecki Edit Vă doare capul? - Fáj a feje? című kétnyelvű filmjét vetítették le. A több fejezetre oszló alkotás, az utca kisemberétől, az 1990-es év román államelnökéig és az államvédelmi szervezet vezetőéig számos érintettet megszólaltat. A válaszok őszintesége (nem valóságtartalma) is ebben a sorrendben csökken – mondanánk mi, akik gyermekként vagy felnőttként átéltük az eseményeket. Egy idegen nagy valószínűséggel Ion Iliescuval és jólfésült társaival szimpatizálna. Ez talán a legfőbb hiányossága a filmnek, mert akárcsak a 19. századi nagy íróink esetében, a mű megértéséhez egyszer történelemórát kellene tartani a beavatatlanoknak (7 milliárd embernek – már ha érdekli őket). És az sem nyilvánvaló az újabb nemzedékeknek, hogy melyik esemény történt március 20-án vagy 21-én. De ettől a film még egy remekmű a maga kategóriájában, több díj tulajdonosa, és személy szerint többedik alkalommal is érdekfeszítőnek találtam. És nem csak én. Mert a marosvásárhelyi kisember az óta is keresi a válaszokat. Önmagában, vagy a kocsmában. Ijesztő, hogy az utcai eseményeken résztvevő megszólaltatott magyarok aránya milyen csekély. És erre Berecki Edit filmrendező adta meg a választ: nem vállalták, mert egy kérdező szavaival élve, az itt élők mai napig sem dolgozták fel az eseményeket, félnek. És, hogy hogy is van ez, az a közönség egy részének reakcióiból is látszott. A Berekméri Árpád-Róbert történész-levéltáros házigazda vezetésével zajló eseményen, a fent említett Berecki Edit mellett Novák Zoltán és László Márton történészek: A szabadság terhe. Marosvásárhely, 1990. március 16-21 könyv szerzői igyekeztek választ adni az est második felében, már ha hagyták őket, mert egyesek inkább személyes élményeket szerettek volna mesélni.

A hangulat

A jelenlevők 99% kontra 1% szerint a film irányadó, a helyes ösvényen indítja el a megfejtést keresőt, és ennek az igényéből is született. Továbbment a könyv, amely a levéltári adatok igazságaival és a történészi kutatómunka precizitására támaszkodva fedi fel az eseményeket. Mindkettő egy nagy kezdet. A magyar környezetben szinte egyöntetűen elfogadott válasz, miszerint egy helyi interetnikus konfliktust gerjesztve/kihasználva a román Securitate 1990 elején pillanatnyi munkanélküliséggel fenyegetett belső körei robbantották ki az eseményeket, önmaguk igazolására. Talán. De Novák Zoltán szavaival élve, ez majd 80 év múlva derül ki, ha egyáltalán megőrzik a Fekete Március titkosított belügyi és katonai iratait. És hogy hogyan tovább? Film készül a vegyes házasságokról, mások a kommunizmus újabb fejezeteit fejtik meg, Ioan Judea röhög a markába, Mihăilă Cofariu a tavaszi veteményest tervezi, Kincses Előd végigsétál a Márton Áron utcán…

A közönség

Beszélgetés