Péntek reggel hat órakor beszüntette működését a Malév, és valamennyi járatát törölte – jelentette be a Malév vezetősége. „A Malév igazgatósága a kár minimalizálása érdekében elrendelte a magyar nemzeti légitársaság üzemszerű működésének beszüntetését. A döntés értelmében február 3-án 06:00 órától, 66 évnyi csaknem folyamatos működés után, nem szálltak fel Malév repülőgépek” – fogalmaztak a sajtónak elküldött közleményben. Ez idézi Limburger Lóránt vezérigazgatót, aki úgy fogalmazott, hogy „bekövetkezett az, amitől a legjobban tartottunk, és aminek elkerüléséért mindent megtettünk”.

Fábián Balázs, az állami Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója,
Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke és Limburger Lóránt,
a cég megbízottvezérigazgatója

A megjelent információk hatására a szolgáltató partnerek elvesztették bizalmukat, és egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy mára már tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. Ismert az is, hogy a tulajdonos a legjobb szándéka ellenére az EU elmarasztaló határozatát követően nem tud további forrást biztosítani a működéshez.

Orbán: a „ménkűt” az EU csapta belénk

Orbán Viktor az MR1–Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken azt mondta, hogy két Malév-gép maradt a határokon kívül: egy Tel-Avivban, egy pedig Írországban. A többi repülőgép Magyarországon van. A miniszterelnök kijelentette: nem lehetetlen a légitársaság újraindulása. „Ha meg tudunk szabadulni a csontvázszerűen megörökölt terheitől a múltnak, akkor lehet még magyar nemzeti légitársaság” – mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy kellene is nemzeti légitársaság, de az európai gazdasági válság miatt nem tolonganak a befektetők az európai repülési piacon.

Orbán Viktor az  MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában (Fotó: mti)

Azonban ha van olyan befektető, aki a saját pénzét is kockáztatva megpróbál nyereségesen, de legalábbis nem veszteségesen működtetni egy nemzeti légitársaságot, akkor létrehoznak egy ilyen új céget – jelezte. A kormányfő a Malév-leállással kapcsolatban azt mondta: a „ménkű” akkor csapott be, amikor az EU úgy döntött, hogy a magyar kormány nem adhat további pénzügyi juttatást a Malévnak.

Más légitársaságok segítenek a vészhelyzetben

A Malév vezetősége, bár felkészült a cég esetleges leállására, mégis hirtelen vészhelyzetnek nevezte, hogy a tel-avivi reptéren már nem szolgálták ki a Malév-gépet, így a rendkívüli igazgatósági ülésen az azonnali leállás mellett döntöttek. Csoportos létszámleépítés lesz a cégnél, a leányvállalatok azonban tovább üzemelnek.

Berényi János, a Malév igazgatóságának elnöke, és Limburger Lóránt megbízott vezérigazgató a cég mellé kirendelt rendkívüli vagyonfelügyelőkkel közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy összesen 7.200 pénteki utast érint a leállás. Több mint 3.700-zan várakoznak külföldön és 3.500-zan Budapesten. A Malév felvette már a kapcsolatot más légitársaságokkal, hogy segítséget nyújtson az utasok elszállításában. Tárgyalnak a repülőgépek lízingcégével, és a lehető legrövidebb időn belül visszaadják azokat.

Az igazgatóság elnöke hajnalban kapta a vészjelzést arról, hogy a Tel Aviv-i járat már nem tudott visszaindulni, ekkor hívták össze az igazgatósági ülést és döntöttek a leállásról. Ez azonban nem vonatkozik a leánycégekre, azok tovább üzemelnek. A gépek egy kivételével Budapesten vannak.

A Malév Helsinkiből indult, a légitársaság leállása után utolsóként érkező repülőgépe
landol a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér futópályáján

Berényi János arról számolt be, hogy a Tel Aviv-i gépet nem akarták kiszolgálni, csak tetemes összeg fejében. Ha ezt a cég kifizeti precedenst teremtett volna, erre pedig nincs megfelelő likviditása – tette hozzá.

A légitársaság utasait az ügyfélszolgálaton Magyarországról: 06-40-21-21-21, külföldről: +361-802-11-11  számon hívhatják. Azok, akik külföldről szeretnének hazajutni, más légitársaságnál kell hogy jegyet vásároljanak, hivatkozva a Malév leállására, a számlát pedig a Malévhoz kell benyújtani. Limburger Lóránt szerint ilyen helyzetekben a légitársaságok kedvezményes áron kínálják a jegyeket. Azoknak is a Malévhez kell fordulniuk, akiknek a következő hónapokra van jegyük, de ezek sorsa egyelőre bizonytalan. A bankkártyával vásárolt jegyek tulajdonosainak a bankhoz kell fordulniuk. Arra a kérdésre, hogy miért lehetett még csütörtökön délután is Malév jegyet vásárolni azt válaszolta: felelősen jártak el, "addig amíg van remény a működésre el kell adni a jegyeket, a helyzet azonban éjszaka változott jelentősen.

A Malév rendkívüli vagyonfelügyelője hamarosan bejelenti a csoportos létszámleépítést, csak az operatív működéshez szükséges létszámot tartják meg, a többieket elbocsátják, a létszám azonban ma még nem ismert. Az elbocsátás nem érinti  a leánycégeket.

Lecsaptak a Magyar pilótákra

A Malév pilótái el tudnak helyezkedni indiai, koreai és arab légitársaságoknál, van irántuk kereslet - mondta el az MTI kérdésére Kiss Kálmán, a pilóták szakszervezetének, a HUNALPA-nak az alelnöke pénteken. A Travel Service charter légitársaság pedig közölte: Budapestről induló járataihoz keres munkatársakat.

A Travel Service légitársaság máris „lecsapott” a magyar pilótákra. Pénteken a cég bejelentette, hogy 2012. május elsején menetrendszerinti járatokat indít Budapestről, Smartwings márkanév alatt, de a célállomásokat még nem közölte. Közleményük szerint kapitányi, másodtiszti és utaskísérői pozícióba keresnek munkatársakat Boeing 737-800 típusú repülőgépekre. A HUNALPA alelnöke megjegyezte, hogy kapitányként, amihez a tudást Magyarországon szerezte meg, külföldön havi nettó 15-20 ezer dollár nettó jövedelmet érhet el egy pilóta. A Malév pilótái azért maradtak itthon - fűzte hozzá - mert Magyarországot szerették volna képviselni. Ugyancsak jó eséllyel kereshetnek külföldön munkát a műszakiak is – közölte Kiss Kálmán. A HUNALPA alelnöke hangsúlyozta: döbbenten állnak a döntés előtt. „Ez a nemzeti vagyon elherdálását jelenti”. „Én kapitányként aláírom felszállás előtt, hogy a repülőgépet átvettem és minden döntésért felelősséget vállalok. Most ki döntött, ez kinek a felelőssége” – tette fel a kérdést. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy akkor, amikor a Swissair illetve a belga Sabena csődbe ment, mindkét légitársaság bázisrepülőtere kihalt, s ez várhat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre is. (mti – Hírösszefoglaló)