A Központi Népszámláló Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott részleges adatai szerint Romániában 6,5 százalékra csökkent a magyarság aránya – a lakosság 88,6 százaléka románnak, 3,2 százalék pedig romának vallotta magát. A részleges adatok szerint az országnak 19 042 936 lakosa van, ami megegyezik az 1966-os népszámláláskor összeírt állampolgárok számával, a tíz évvel ezelőtti népszámláláskor 2002-ben 21,6 millió volt az ország lakossága – tíz év alatt tehát több mint kétmillió fővel fogyott az ország népessége. A számlálóbiztosok az októberben zajlott népszámlálás során 18,38 millió lakost vettek nyilvántartásba, 658 887 személyt nem találtak otthon.

Nem romlott a nemzetiségi arány

Abszolút számokban a romániai magyarok száma csaknem 194 ezer fővel csökkent, a 2002-es népszámláláshoz képest, 1.431.807-ről 1.237.790 főre, de mivel az ország teljes lakossága is csökkent, az etnikai arányok nem változtak. A legtöbb magyar Hargita megyében él, itt a lakosság 84,8 százaléka tartozik a legnagyobb nemzeti közösséghez. Kovászna megye lakosság 73,6 százaléka vallotta magát magyarnak, míg Maros megyében az itt élők 37,8 százaléka. Szatmár megyében ez az arány 34,5, Bihar megyében 25,2 Szilágy megyében pedig 23,3 százalék.

A népszámlálás során 619 ezer ember vállalta cigány identitását, szemben a 2002-es népszámlálás során regisztrált 535 140-el. A legtöbb roma egyébként arányaiban Maros megyében él, itt a lakosság 8,8 százaléka vallotta magát cigánynak, a legkevesebben pedig Botoşani megyében (1,1 százalék) laknak.

„A cigányok is emberek” hirdetik a roma jogvédők. A 2011-es népszámlálás során közel
feleannyian vállalták roma identitásukat, mint 2002-ben

Németek 36,9 ezren kerültek nyilvántartásba, míg 2002-ben 59 764-en voltak. Az ukránokok 51 ezren, 11 ezerrel kevesebben, a törökök 28 ezren vannak, míg tíz évvel ezelőtt 32 098-an voltak. Az orosz-lipován kisebbség száma a 2002-es 35 791-es szintről 23 ezerre csökkent, a tatárok 20 ezren vannak, háromezerrel kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt.

Csökkent Marosvásárhely lakossága

Több, mint 22 ezerrel csökkent Marosvásárhely lakossága a népszámlálás részleges adatai szerint – a városnak 127.849 fős lakossága van, viszont 10 évvel ezelőtt 150 ezer volt. Nem csak a város lakossága kisebb most, mint 2002-ben, hanem kevesebb magyar is él Marosvásárhelyen. Novemberben 12 ezerrel kevesebb magyart írtak össze, mint 10 évvel ezelőtt. Összesen 57. 362-en vallották magukat magyarnak, ami a város lakosságának a 44,86 százalékát jelenti. Megyei szinten 39,3 tized százalékról 37,82 százalékra csökkent a magyar lakosság számaránya, de kisebb a román lakosság is. 53,26 százalékról 52,59 százalékra csökkent a többségi nemzet aránya. Többen vallották viszont romának magukat. Maros megyében most 8,77 százalék az ország második legnagyobb nemzeti kisebbségének a számarány.

A Központi Népszámláló Bizottság részleges adatai szerint Romániában 7,1 millió háztartás, 8,5 millió lakás és 5,1 millió épület található, a lakosok 52,8 százaléka (10,5 millió ember) városon, 47,2 százaléka (9 millió személy) pedig vidéken él. A legtöbb városon élő Hunyad (74,1 százalék), Brassó (72 százalék), Konstanca (67,9 százalék) és Kolozs (65,9 százalék) megyékben van. A városi lakosság aránya Giurgiu (27,9), Dâmboviţa (28,3 százalék), Teleorman (31,3 százalék) és Neamţ illetve Călăraşi (35 százalék) megyékben van.

A fővárosban az ország lakosságának 8,8 százaléka él, 1 millió 678 ezer személy – a lakosság 96,6 százaléka román nemzetiségű. Az országban egy háztartáson belül 2,66 ember él, a hajléktalanok illetve a szociális intézményekben élők száma eléri a 165 ezer körül van.

A legtöbben Prahova (735,9 ezer fő), Iași (723,6 ezer fő) Kolozs (659,4 ezer fő), Temes (649,8 ezer fő), Konstanca (630,7 ezer fő), Dolj (618,3 ezer fő) és Suceava (614,5 ezer fő) megyékben élnek. A legkevesebben Tulcea (201,5 ezer fő) Kovászna (206,3 ezer fő), Szilágy (217,9 ezer fő) Mehedinți (254,6 ezer fő) és Ialomița (258,7 ezer fő) megyékben élnek.

Kedvező magyar eredmények?

„A Székelyföldön és a Partium északi részén viszonylag kedvezőek magyar szempontból a 2011-es romániai népszámlálás most nyilvánosságra hozott adatai, Közép- és Dél-Erdélyben ugyanakkor kedvezőtlenek” – kommentálta a részleges népszámlálási eredményeket az MTI-nek Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára. Összehasonlítva a 2002-es népszámlálási adatokat a 2011-es eredményekkel, Hargita és Kovászna megyében a magyarok számaránya stabil, miközben a románok száma jelentősen csökkent, a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma enyhén nőtt – magyarázta el Kapitány Balázs.

Az Észak-Partiumban Bihar, Szatmár és Szilágy megyékről is elmondható, hogy "nincs gond" a romániai magyarság szempontjából. Összességében a magyarság aránya minimálisan csökkent ebben a régióban, miközben a románságé jelentős csökkenést mutat, a cigányoké pedig jelentősen nőtt.

A székelyföldi megyékben a cigányok többsége nemcsak magyar anyanyelvűnek, hanem magyar nemzetiségűnek is vallotta magát, míg az Észak-Partiumban a magyar nyelvű cigányság nagyrészt magyar anyanyelvűnek, de cigány nemzetiségűnek tartja magát a népszámlálási adatok szerint – tette hozzá a demográfus, emlékeztetve arra, hogy ebben a két régióban él az erdélyi magyarok nagyjából fele.

A szakemberek szerint a romániai magyar kisebbség legnagyobb problémája,
hogy „nincs utánpótlás”

Egészen más képet mutat Közép- és Dél-Erdély, ahol kedvezőtlenek vagy nagyon kedvezőtlenek az adatok. Közép-Erdélyben, Maros, Kolozs és Fehér megye többségében románok lakta városaiban, településein általában gyors az asszimiláció. Ez tapasztalható Kolozsváron is, annak ellenére, hogy a város magyar kulturális és oktatási központnak számít. Dél-Erdélyben még rosszabb a helyzet. Ott a városokban a két népszámlálás között eltelt kilenc év alatt jelentős mértékben, 30-35 százalékkal is csökkent a magyarok száma.

Nincs „utánpótlása” a magyarságnak

Kapitány Balázs felhívta a figyelmet arra: egész Dél-Erdélyre jellemző, hogy magyar szempontból „nincs utánpótlás” a vegyes, magyar-román házasságok nagy aránya miatt. Emellett az elvándorlás is jelentős ebből a régióból. Romániában 194 ezerrel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képes a magyarok száma. Míg 2002-ben 1 millió 432 ezer, 2011-ben 1 millió 238 ezer magyar élt Romániában a román országos statisztikai intézet csütörtökön közzétett adatai szerint. Így a jelenleg mintegy 19 milliós Romániában a magyar nemzetiségűek aránya 6,5 százalék. Ez minimális csökkenést jelent a 2002-es 6,6 százalékhoz viszonyítva. (vasarhely.ro/mti)