Vasárnap, 2019. szeptember 22.
MÓRIC napja
Menü

Köztér

Péntek, 2011. szeptember 16. | Farkas István

Népszámlálási előkészület


Utolsó száz méteren belül az október 20-a és 31-e között tartandó népszámlálás. Az RMDSZ ma elindította a népszámlálási kampányt, miután tegnap lejárt a számlálóbiztosok jelentkezési határideje. Brassai Zsombort az RMDSZ Maros megyei népszámlálási felelősét kérdeztük.

„Maros megye minden településén elégséges számú népszámlálási kérdezőbiztos jelentkezett. A jelentkezők 40-45 százaléka magyar nemzetiségű, három százaléka roma, a többi pedig román” – tájékoztatta a vasarhely.ro-t Brassai Zsombor a Maros megyei RMDSZ népszámlálásért felelős biztosa.

Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ népszámlálásért felelős biztosa

Elmondása szerint Marosvásárhelyen 1120 személy jelentkezett az összeírásra, akik közül 757-en fognak az összeírásokon dolgozni. „Az egyes önkormányzatok népszámlálási bizottságai döntik el, hogy a jelentkezők közül kit választanak ki, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők mindenképp előnyt élveznek” – magyarázta Brassai, majd hozzátette: szeptember 30-ig véglegesítik a biztosok személyét, mi több, már a képzésen is átesnek. „A biztosoknak az összeírás mellett az a feladatuk, hogy a tulajdonképpeni népszámlás előtt tájékoztassák a körzetüket arról, hogy mi fog történni” – hangsúlyozta Maros megyei RMDSZ népszámlálásért felelős biztosa.
Kérdésünkre, hogy számítanak-e visszaélésekre a munkafolyamat során, Brassai kijelentette: ez sajnos benne van a pakliban. „Előfordulhat, hogy a biztos nemcsak kérdez, hanem javaslatot is tesz. Semmiképp nem szabad lépre menni” – figyelmeztetett a Maros megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke.

A vasarhely.ro-nak adott nyilatkozatában Brassai hangsúlyozta: a lakosság ne engedje, hogy a kérdezőbiztos ceruzával töltse ki az íveket. „Ilyen esetben meg kell tagadni a válaszadást” – tanácsolja. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetiségi és vallási hovatartozás esetében szigorúan a kérdezett kell kitöltse a kérdőívet. „A népszámlálás egyik érdeke, hogy mindenki szabadon annak vallja magát, amilyen nemzetiséghez, vallási felekezethez tartozónak érzi magát” – összegzett Brassai Zsombor, majd hozzátette: „Bebizonyíthatjuk, hogy vagyunk éppen elegen magyarok Romániában”.

Románia kormánya 2007-ben döntött a népszámlálás 2011-es megszervezéséről. A népszámlálás lebonyolítása mintegy 50 millió euróba kerül. Ebből a Központi Statisztikai Intézet (INS) 17,8 millió eurót kap az űrlapok kinyomtatására és szétosztására, adattárolásra, a népszámlálás népszerűsítésére, szakképzésre, a belügyminisztérium pedig 30,3 millió eurót költhet a mintegy százezer számlálóbiztos és húszezer vezető számlálóbiztos kifizetésére, illetve az iratok raktározására, számítógépes feldolgozására.

Romániában az utóbbi hatvan évben hat népszámlálást tartottak: 1948. után 1956-ban és 1966-ban került sor hasonló akcióra, majd 1977-ben megtartották a „szocialista népszámlálást”, amelyet 1992-ig tizenöt éves szünet követett, a legutóbbi felmérést pedig 2002-ben tartották.

A 2002. évi népszámlálás adatai szerint a 21,6 millió lakosú Romániában 19,4 millió román mellett 1,43 millió magyar él (6,6 százalék). Harmadik helyen a roma lakosság áll, 535 ezer fővel, utánuk az ukrán lakosság (61 ezer) és a német közösség (60 ezer fő) következik.  Ezután az oroszok/lipovánok (35700), a törökök (32500), a tatárok (24100), a szerbek (22500), a szlovákok (17,1 ezer), a bolgárok (8000), a horvátok (6800), a görögök (6400), a zsidók (5700), kínaiak (2200) és a csángók (1200) következnek.