Szerda, 2019. június 26.
JÁNOS, PÁL napja
Menü

Köztér

Szerda, 2011. október 5. | Szerk.

Nobelt érő kvázikristályok


Daniel Shechtman (Sehtman) izraeli tudósnak ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. A haifai Technion (Izraeli Technológiai Intézet) kutatója a bizottság indoklása szerint a kvázikristályok felfedezéséért érdemelte ki a díjat.
Shechtmannak heves csatát kellett megvívnia a hivatalos tudománnyal szemben, mert a kvázikristályokban általa felfedezett alakzatot lehetetlennek tartották. A 2011-es kémiai Nobel-díjas alapjaiban változtatta meg a kémikusok szilárd anyagról vallott elképzelését.
A kvázikristály átmenetet jelent a kristályos szerkezetű anyagok és az amorf anyagok között. Bár a kristályokhoz hasonló elrendeződést mutat, nincs olyan elemi egysége, amelyekből ismétléssel teljesen lefedhető lenne egy sík. 1982. április 8-án reggel Shechtman olyan képet kapott elektronmikroszkópjával, amely eltért mindattól, amit korábban a kristályokról tudtunk. Kristályában az atomok olyan mintázatban rendeződtek el, melyet nem lehetett megismételni. Az azóta róla shechtmanitnak elnevezett anyagban ötös kristályszimmetriát talált a kutató. A kristályokban hármas, négyes, hatos vagy nyolcas szimmetria van, ezekkel a geometriai alakzatokkal tölthető ki maradéktalanul egy sík, ötszögekkel azonban nem, ezért Shechtman felfedezését nagy ellenállás fogadta. Shechtman felfedezését követően másféle kvázikristályokat is állítottak elő kutatók laboratóriumaikban, és a természetben előforduló kvázikristályokra is bukkantak egy orosz folyóból származó ásványmintában. Svéd szakemberek egy bizonyos típusú acélban találtak rá kvázikristályokra, ahol azok az anyagot páncélszerűvé erősítik. Daniel Shechtman izraeli állampolgár, 1941-ben született Tel-Avivban, 1972-ben a haifai Technion Intézetben doktorált, ahol ma is professzor – olvasható a Nobel-díj hivatalos honlapján.

Tavaly hárman kapták az elismerést: az amerikai Richard F. Heck, a japán NegisiEi-icsi és a szintén japán születésű Szuzuki Akira. A kutatók a „szerves szintézisben palládium által katalizált keresztkapcsolások létrehozásáért” kapták az díjat. A keresztkapcsolási reakciók új és hatékony módszereket adtak szénatomok összekapcsolására és olyan komplex molekulák építésére, amiket a gyógyszeriparban alkalmaznak.

Kémia Nobel-díjat eddig négy magyar tudós kapott: Zsigmondy Richárd 1925-ben a kolloid oldatok heterogén összetételének meghatározásáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért részesült az elismerésben. 1943-ban Hevesy György azért kapta meg a Svédi Királyi Akadémia elismerését, mert kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni: például állatok metabolizmusát.1986-ban a Torontóban élő Polányi Jánost tüntették ki „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért”,1994-ben élő Oláh György kapott kémiai Nobelt a karbokationok kimutatásáért és vizsgálatáért. Magyar származású tudós utoljára 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat, Herskó Ferenc személyében, aki a test fehérjéinek lebomlását vizsgáló kutatásaiért kapta meg az elismerést.