Szerda, 2019. június 26.
JÁNOS, PÁL napja
Menü

Köztér

Péntek, 2011. október 7. | Szerk.

Nőjogi aktivisták kapták a Nobel-békedíjat


Ellen Johnson Sirleaf, Leymah Gbowee és Tawakkul Karman afrikai nőjogi aktivisták kapták megosztva a 2011. évi Nobel-békedíjat, az indoklás szerint a nők jogainak védelméért folytatott erőszakmentes harcukért. A Nobel-békedíjjal kitüntetett nők száma ezzel 15-re emelkedett.

A 72 éves Ellen Johnson Sirleaf, Libéria első demokratikusan megválasztott, és egyben első női elnöke a Nobel-bizottság közleménye szerint 2006-os hatalomra kerülése óta hozzájárult a libériai béke megteremtéséhez, a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, valamint a nők helyzetének megerősítéséhez.

Ellen Johnson Sirleaf (Fotó: Reuters)

Leymah Gbowee etnikai és vallási határokat átlépve mozgósította és megszervezte a nőket, hogy elősegítsék a béke megteremtését Libériában, és hogy biztosítsák a nők szavazati jogát az ország választásain. A Libériában született békeaktivista békemozgalma vezetett 2003-ban a második libériai polgárháború végéhez és Afrika első női elnökének, Ellen Johnson Sirleaf megválasztásához. Tawakkul Karman a jemeni sajtószabadságért és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért folytatott küzdelmével hívta fel magára a figyelmet. A 32 éves, háromgyerekes jemeni édesanyát többször is lecsukatta az Ali Anbdullah Szaleh elnök vezette rezsim. Vezető szerepet játszott a jemeni nők saját jogaikért, a demokráciáért, valamint a békéért folytatott harcában.

Leymah Gbowee (Fotó: Reuters)

A bizottság reményét fejezte ki, hogy a döntésük „hozzá fog járulni ahhoz, hogy véget érjen a nők elnyomása, amely ma is gyakorlat sok országban, és ráébreszt arra, hogy a nők milyen nagyszerű lehetőséget jelenthetnek a demokrácia és a béke szempontjából”.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Ennek az a magyarázata, hogy az alapító halálakor a két mai ország még egy államot alkotott, s Nobel végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint – az alapító szándékait figyelembe véve - az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

Tawakkul Karman (Fotó: Reuters)


A Nobel-békedíjat 1901 óta 92. alkalommal ítélték oda, eddig 124-en részesültek a rangos kitüntetésben: 62 alkalommal egy díjazott volt, 28 alkalommal ketten kapták, a most díjazottakkal pedig már két esetben hárman kapták megosztva. A 124 díjazottból 101 magánember, 23 pedig szervezet volt. A díjazott személyek között most már 15 nő van. A legfiatalabb díjazott a 32 éves Mairead Corrigan volt 1976-ban. A legidősebb díjazott Joseph Rotblat volt, aki kitüntetésekor, 1995-ben 87. életévében járt. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát három alkalommal, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatalát pedig két alkalommal tüntették ki. 1961-ben posztumusz ítélték oda a díjat Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkárnak, de 1974 óta csak élő személyt lehet jelölni.1973-ban a vietnámi Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta meg a kitüntetést a vietnámi békeszerződés megkötéséért, ám a vietnámi politikus nem vette azt át. 2009-ben Barack Obama amerikai elnök, 2010-ben pedig a kínai ellenzéki Liu Hsziao-po nyerte a díjat.