Szerda, 2019. június 26.
JÁNOS, PÁL napja
Menü

Köztér

Csütörtök, 2011. október 6. | Hírösszefoglaló

Összefogásra buzdítottak az október 6-i szónokok


„Az aradi vértanúk üzenete különösen időszerű a romániai magyarság számára most, amikor a romániai magyar egyetemi oktatás terén korlátozni akarják a magyarság jogait” – fogalmaztak Marosvásárhelyen csütörtökön, a vértanúk napja alkalmából rendezett ünnepségen, ahol az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közösen emlékezett  meg 13 aradi vértanúról. „Az aradi hősök annak idején a fő célért, a nemzet megmaradásáért adták életüket, s ezzel példát mutatnak és erőt adnak a mai küzdelmekhez” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csegzi Sándor alpolgármester. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy a romániai magyar felsőoktatás területén még mindig harcolni kell a magyarság jogaiért.
„A marosvásárhelyi orvosi egyetemen kezdetben még magyar nyelven folyt az oktatás, később döntöttek úgy, hogy román nyelven is tanítanak, ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolni” – figyelmeztetett Lokodi. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke beszédében azt tekintette az aradi vértanúk legfőbb üzenetének, hogy össze kell fogni, fel kell sorakozni egy eszme mögé. Felelevenítette a két évtizeddel ezelőtti véres marosvásárhelyi eseményeket megállapítva, hogy a marosvásárhelyiek maguk is megszenvedtek a demokráciáért. „Ha az RMDSZ nem lenne a parlamentben és a kormányban, nem születhetett volna meg az oktatási törvény” – jelentette ki Borbély László, hangsúlyozva, hogy meg kell találni az összefogás módját, mert „ha ez sikerül, akkor győzni lehet azok fölött, akik a magyar közösség ellen akarnak fellépni”. Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott: a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi arra, hogy mindig kiálljon a szabadság mellett. „Ne hagyjuk, hogy a magyar felsőoktatás ügye áldozatául essen a továbbélő nacionálkommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának” – utalt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körüli állapotokra Tőkés.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke hangsúlyozta: a szabadságharc hőseinek
emléke a ma emberét is a szabadság védelmére kötelezi (Fotó: MTI)


„A szabadság szeretetét, az önrendelkezés iránti vágyat nem lehet véglegesen elfojtani. A szabadságharc a magyarok számára a nemzetté válás mérföldköve volt, és annak ellenére, hogy gyászos véget ért, a vereség még inkább megerősítette a magyar emberek hitét abban, hogy a szabadságért harcolni kell. A történelem krónikásai sokféle értelmezést, tanulságot megfogalmaztak az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom után, de nekünk is meg kell fogalmaznunk ennek a történelmi eseménynek a tanulságát, amit aztán be kell építenünk életünkbe, jövőnk tervezésébe” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az aradi Szabadság-szobornál tartott, a 13 aradi vértanú emlékére szervezett emlékünnepségen. Kiemelte, az 1848-1849-es szabadságharc az a történelmi esemény, amelyhez a legtöbb legenda és történet kapcsolódik.

Kelemen Hunor: a szabadságharc a magyarok számára a nemzetté válás mérföldköve volt 
(Fotó: MTI)

„Azért van ez így, mert ezt a szabadságharcot az elnyomás szülte, a szabadság eszményébe vetett hit éltette, és az összefogás vitte tovább. Ezt csak úgy lehetett leverni, vérbe fojtani, hogy megosztották a szabadságharcosokat, majd fegyvert fordítottak ellenük. Ez volt az első olyan magyar szabadságharc, ahol mindenki egyhangúlag ugyanazt akarta: önrendelkezést, szabadságot, békét a népek között. A „magyar Golgotává” vált Aradon, ahogyan azt Kossuth Lajos megfogalmazta, cinikus bosszút álltak a tizenhárom tábornokon, akik közül nem is mindenik volt magyar nemzetiségű, de felesküdtek az Alkotmányra, és esküjüket nem szegték meg. Kossuth és Görgey kétféleképpen, két úton próbálták követni a forradalom eszményét, ám végül elbuktak. Ha van egy közös cél, egy közös eszmény, akkor nem indulhatunk el külön utakon, mert a célt soha nem érjük el. A közös feladat érdekében a saját igazságunkat zárójelbe kell tennünk, és a közös érdek mentén kell cselekednünk, mert mindannyiunk közös igazsága a fontos” – vonta le a tanulságot a 162 esztendővel ezelőtti eseményekből a szövetségi elnök. „Nekünk össze kell fognunk! És ez nem az egység demagógiája, hanem az egység kényszerűsége. Ha összefogunk, akkor közösen tudunk jövőt építeni” – jelentette ki Keleme Hunor.

Aradon az összefogás gondolata volt az október 6-i emlékünnepség legfontosabb üzenete
(Fotó: Angyalosi Beáta)