Vasárnap, 2019. szeptember 22.
MÓRIC napja
Menü

Köztér

Szerda, 2011. szeptember 21. | Farkas Katalin

Păunescu vs. Bernády. Győzzön a petíció


„Nem kétséges, hogy bezárultak az adminisztratív kapuk, amelyek az intézményen belül megoldhatóvá tették volna a 2-es iskola Bernády Györgyről való elnevezését. Hiába is intéztük volna petíciónkat az iskolához, vagy esetleg a tanfelügyelőséghez, az iskola nevéről ugyanis a tantestületnek kell szavaznia, amelyben a román tanárok vannak többségben, annak ellenére, hogy az iskolának idén több magyar nemzetiségű diákja van, mint román”  –  fogalmazott a vasarhely.ro megkeresésére Szigeti Enikő a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ügyvezető igazgatója, miután az akciócsoport a szülőkkel közösen petíciót intézett az RMDSZ marosvásárhelyi és Maros megyei szervezetéhez. Ebben arra kérik a magyar érdekképviseletet, politikai úton harcolja ki, hogy a jelenlegi 2-es számú Általános Iskola vegye fel Bernády György, a tanintézmény alapítójának a nevét. A vásárhelyi közhangulat azt követőn váltott petíciózásba, hogy a Szocialista Párt marosvásárhelyi szervezete aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a 2-es számú Általános Iskolát kereszteljék el az idén elhunyt Adrian Păunescu, román politikus-költőről, aki heves nacionalista, kisebbség-, ezen belül pedig magyarellenes megnyilvánulásairól vált ismertté. Emellett a marosvásárhelyi szocialisták a Tudor negyedbeli ortodox templom közelében mellszobrot is állítanának a kétes hírű költőnek, mivel Păunescu többször lobbizott a templom felépítése mellett, és támogatta is az építkezést. „A szülők akkor érzik lezártnak ezt az ügyet, ha Bernády György neve felkerül az iskola homlokzatára. Tisztában vannak azzal, hogy ez egy hosszú történet, és nem egylépcsős érdekérvényesítésről van szó, de készek a végsőkig kitartani” – magyarázta Szigeti.

A CEMO ügyvezető igazgatója a vasarhely.ro-nak nyomatékosította, nem segítséget várnak a magyar politikusoktól, hanem konkrét cselekedeteket. „Maguknak apolitikusoknak kell lépniük a civilek ugyanis itt már nem érhetnek el sikert. Csak nyomást gyakorolhatnak politikai képviselőjükre, de a konkrét érdekérvényesítést már a politikai erők kell támogassák, politikai alkura van szükség” – hangsúlyozta Szigeti Enikő, akinek meggyőződése, hogy „Bernády neve a magyar pártok segítsége nélkül soha nem fog felkerülni a 2-es iskola falára”. Elmondása szerint aszülők és az intézmény magyar tanárjai már megpróbálták az intézményen belül elérni a névváltoztatást, de kísérletüket nem koronázta siker, ezért bíznak abban, hogy az alulról jövő kezdeményezés be tudja csatornázni annyira a politikai döntéshozatal szintjét, hogy egy számukra kedvező eredmény szülessen. „Mivel szorít az idő, jelenlegi politikai képviseletünktől konkrét lépéseket várunk. Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi rendelkezésre álló eszközeink, az iskolák vezetőségi tanácsának etnikai összetétele, a Maros megyei Tanfelügyelőség magatartása a magyar szülők kezdeményezéseivel szemben, nem nyújtanak lehetőséget hatékony és kizárólag civil érdekérvényesítésre” – fogalmaznak a petíció aláírói. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy Marosvásárhelyen jelenleg 13 általános iskola működik, amelyek közül a rendszerváltás után, kettő kivételével, az összes nevet kapott, de egyik sem magyart. A kétnyelvű iskolák neveiket román nemzetiségű személyekről kapták, egy intézmény Friedrich Schiller nevét viseli.

Szigeti Enikő tájékoztatása szerint arra az esetre, ha az ügyben a politikusok lépni akarnak, a konkrét határidő az iskolai tanév első félévének a vége, azaz december 31-e. „Az október közepéig összegyűlt aláírásokat egy nyilvános kerekasztal keretében szeretnék átadni az RMDSZ helyi, megyei és országos képviselőinek. A szülők azon a beszélgetésen szeretnék megtudni, hogy a politikusok felvállalják-e ezt az ügyet” – tudtuk meg.

A 2-es számú általános iskolába járó magyar ajkú diákok szüleinek online petícióban megfogalmazott kezdeményezését bárki támogathatja aláírásával itt.

Egy évvel ezelőtt szoborállítás borzolta a kedélyeket Marosvásárhelyen, akkor Ştefan Guşă tábornoknak, az 1989-es temesvári felkelés eltiprójának szerettek volna emléket állítani. Temesváron az 1989-es felkelés idején 73 ember vesztette életét, miután a román hadsereg Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor parancsára a tömegbe lövetett. A felkelés megtorlására kivezényelt legmagasabb rangú katonatiszt éppen a vezérkari főnöki tisztséget betöltő Gusă volt.