Szerda, 2019. június 26.
JÁNOS, PÁL napja
Menü

Köztér

Csütörtök, 2011. október 6. | Szerk.

Svédországban maradt az irodalmi Nobel


Tomas Tranströmer svéd költőnek ítélték oda csütörtökön a 2011. évi irodalmi Nobel-díjat Stockholmban. A 80 éves Tranströmer 1951-ben kezdte pályáját, munkásságából elsősorban költészete ismert, de íróként és műfordítóként is tevékenykedik. Kevés műve jelent meg, ennek ellenére világszerte ismert a költészetet kedvelők körében. Költészetéről doktori disszertációk születtek, köteteit 51 nyelvre, köztük gudzseratira, hindire és tamilra is lefordították, Pekingben kávéházat neveztek el róla, a legjelentősebb európai haikuköltők között tartják számon.

(Fotó: Jessica Gow)

Az 1931-ben született költő 13 éves korában kezdett írni, első verseskötete, a 17 dikter (17 vers) 1954-ben jelent meg. Teljes költészeti termése 1997-ben látott napvilágot angolul New Collected Poems címmel, Robert Fulton fordításában. A Den stora gåtan (A nagy rejtély) megjelenése után a Fulton-féle kötet ezzel kiegészítve újra megjelent The Great Enigma: New Collected Poems címmel 2006-ban. Tranströmer 1993-ban tette közzé rövid önéletrajzát Minnena ser mig (Az emlékek látnak) címmel. Költőtársai – különösen az átpolitizált 1970-es években – azzal vádolták, hogy hátat fordít a mesterség forradalmi hagyományának, s verseiben és regényeiben nem foglalkozik politikai kérdésekkel. Életműve azonban használja és továbbfejleszti a 20. századi költészet modernista, expresszionista/szürrealista nyelvezetét. A hétköznapi életből és a természetből vett tiszta, látszólag egyszerű képei mély bepillantást engednek az emberi lélek egyetemes aspektusaiba.

Tranströmernek jelentős a magyar kötődése, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Pilinszky János és Tandori Dezső verseit fordította  svédre. 2001-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, 2009-ben részt vett a Budapesten rendezett XXIX. Költők Világkongresszusán.

(Fotó: Jessica Gow)

Irodalmi Nobel-díjat 1901 óta osztanak, eddig egy magyar kapta meg a Svéd Királyi Akadémia elismerését, Kertész Imre személyében, akit 2002-ben az indoklás szerint „egy írói munkásságért díjaztak, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. 2009-ben a romániai származású, Németországban élő Herta Müller kapta a Nobel-díjat, amiért „a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét”. Svédország Tranströmerrel együtt hat irodalmi Nobel-díjast adott: Selma Lagerlöf (1909), Verner von Heidenstam (1916), Erik Axel Karlfeldt (1931), Pär Fabian Lagerkvist (1951) Eyvind Johnson és Harry Martinson (1974). A legtöbb irodalmi Nobel-díjasa egyébként Franciaországnak (14) és az Amerikai Egyesült Államoknak (12) van. Az akadémia bejelentése előtt lehetséges díjazottként beszélt a sajtó a magyarországi Nádas Péterről, illetve a hazai Mircea  Cărtărescuról, de még Bob Dylan neve is szóba került.