Átlagosan mintegy 1385 köbméter vizet használ el minden ember egy évben, ami nagyjából 8650 teli fürdőkádnak felel meg – állapították meg 1996 és 2005 közötti adatokra alapozva holland kutatók. Felmérésük szerint az országok közt mindazonáltal tetemes különbségek akadnak. A németek például fejenként 1426 köbmétert használnak, míg az Egyesült Államokban ez az érték 2842, Kínában 1071, Bangladesben pedig 750 köbméter – tájékoztat az MTI, Arjen Hoekstra és Mesfin Mekonnen, a hollandiai Twente Egyetem kutatói által közölt adatokra hivatkozva. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában közölt tanulmányban a szakemberek a mutatókra a vízlábnyom kifejezést alkalmazzák, amelyet az ember a mezőgazdasági és ipari termelés, illetve a háztartási használat által hagy maga után.

Növekvő vízfogyasztás és -vándorlás

Az emberiség globális vízhasználata a vizsgált periódusban évi 9087 milliárd köbméterre rúgott, azóta azonban tovább nőtt a népesség és vele együtt a fogyasztás is. A vízfelhasználás az utóbbi 100 évben hatszorosára emelkedett, és ez az érték 2050-re megduplázódhat. A mezőgazdasági termelés teszi ki a vízfogyasztás 92 százalékát, míg az ipari termelés 4,4 százalékkal, a háztartások pedig 3,6 százalékkal járulnak hozzá.

A világ országainak vízlábnyoma (m³/személy/év)

Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban különösen sok víz fogy, méghozzá évente 1207, 1182 illetve 1053 milliárd köbméter. Így e három állam használja el a teljes vízmennyiség 38 százalékát. Őket Brazília követi 482 milliárd köbméterrel. Kína egyébként élen áll a legtöbb szennyvizet termelő országok listáján is: 360 milliárd köbméterrel a globális szennyvíztermelés negyedét adja. Mivel a mezőgazdasági és ipari termékek nagy része másik országba kerül, az államok tetemes mennyiségű vizet importálnak, illetve exportálnak is. A legnagyobb importőrök az Egyesült Államok (234 milliárd köbméter), Japán (127 milliárd köbméter), Németország (125 milliárd köbméter), Kína (121 milliárd köbméter) és Olaszország (101 milliárd köbméter). A földrészek közti vízvándorlás legnagyobb része az olyan mezőgazdasági termékek révén valósul meg, mint az olajos magvak: a napraforgó, a repce és a pálmaolaj, illetve az ezekből előállított fogyasztási cikkek.

Virtuális vízfüggőség

A világ legtöbb gazdag állama rejtett vízfüggőségben áll szegényebb és szárazabb államokkal – a londoni, párizsi, new-york-i polcokon olyan élelmiszerek és ruházati termékek vannak főképp, amelyeket egy szegényebb és gyakran szárazabb országban termelnek meg – írja a greenfo.hu.

A Royal Academy of Engineering jelentése szerint Nagy Britanniában például a 60 milliós populáció vízszükségletének a kétharmadát más országokban használják fel, hiszen az importált élelmiszerek, zöldségek és gyümölcsök termeléséhez több millió liter vízre van szükség. Az amúgy nedves országban élő britek tehát a jövőben várhatóan komoly károkat okozhatnak azzal, ha mondjuk kenyai virágot, vagy ázsiai zöldséget, gyümölcsöt vásárolnak. Ezzel ugyanis még nagyobb problémák elé állítják azokat a most is szárazsággal küzdő és amúgy is szegény országokat, amelyek a későbbiekben, a még nagyobb szárazság miatt, nem tudnak majd elegendő élelmet termelni.

A felmérés szerint egy brit évente 3 ezer liter „importált” vizet használ el. Nem is csoda hiszen 1 kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség, csaknem tízszer annyira, mint amennyiből egy kiló búzát termelnek meg, de egy egyszerű pamuttrikó „előállításához” is 2700 liter kell.

Krónikus vízhiány

Mindeközben 43 országban csaknem 700 millióan szenvednek nap mint nap a vízhiánytól, és számuk várhatóan tovább emelkedik. A klímaváltozás, az egyre nagyobb népesség, illetve a húsfogyasztók körének bővülése, a gyors városiasodás és a fejlődő országok folyóinak és tavainak elszennyeződése is mind-mind hozzájárul a jövőben az egyre romló állapotokhoz. Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66 százalékának nem lesz elegendő jó ivóvize.

A Föld ivóvízkészletét a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése csökkenti a legnagyobb mértékben – fogmosás vagy borotválkozás alatt nagyjából 20 liter víz megy kárba. Ázsiában és Afrikában már most is milliárdan szenvednek az ivóvíz hiányától.