Péntek, 2020. augusztus 14.
MARCELL napja
Menü

Köztér

Kedd, 2014. március 11. | Farkas István

Szász Attila: jó irányba tartunk


Egy évvel ezelőtt, 2013. március 2-án indult a Marosvásárhelyi Rádió egész napos magyar adása. Az elmúlt egy évről Szász Attilával, a rádió magyar adásának a főszerkesztőjével beszélgettünk.

– Egy évvel ezelőtt új irányt vett a Marosvásárhelyi Rádió. Mit mutat az elmúlt időszak mérlege?

Amit egyértelműen tudunk, hogy az irány, amerre elindultunk, az jó. Ezt tudjuk a mérésekből, amelyek azt mutatják, hogy a vásárhelyi rádió, amely korábban is Erdély leghallgatottabb rádiója volt, csak tovább erősítette pozícióját. Ebben nincs semmi meglepő, hisz azzal, hogy megnöveltük az adásidőnket, olyan idősávokat szereztünk meg, amelyek a rádiózás szempontjából főműsoridőnek számítanak. Ezzel teljesen új közönséget tudtunk megszólítani, ami a mérések mellett a rádió hallgatóinak a profilváltozáson is érződik – eddig túlsúlyban voltak az 55 év fölötti, többnyire vidéki hallgatók, most is ők vannak a legtöbben, de jelentősen megnőtt a 35 és 55 év közöttiek aránya. Tehát ilyen szempontból egy enyhe fiatalítás is zajlott az elmúlt egy évben, ami remélem, hogy annak is köszönhető, hogy a tartalmunk is fiatalosabb, dinamikusabb, változatosabb. És fontos, hogy nemcsak akkor szólunk, amikor az idősek hallgatnak, hanem egész nap, így elvileg mindenki megtalálhatja a magának tetsző tartalmat. Este a tudatosabb rádióhallgatókra számítunk, azokra, akiket egy bizonyos téma érdekel, reggel pedig igyekszünk minél tágabb közönséget elérni, minél több embert érintő kérdésekkel foglalkozni.

–  A Marosvásárhelyi Rádió igazodott a hallgatókhoz, vagy a hallgatók igazodtak a Marosvásárhelyi Rádióhoz?

Az igazodás kölcsönös. De nyilván vannak olyan szerkesztési elvek, szempontok, amelyekről nem szívesen kötünk kompromisszumot, elég határozottan elindultunk például a magyarosítás irányába, amelyhez a hallgatóknak igazodniuk kell, bár néha nem könnyű. Ezt azonban igyekszünk egyensúlyban tartani, a hallgatói visszajelzésekből leszűrjük az építő jellegű javaslatokat, amelyek figyelmeztetnek minket arra, hogy túl előrehaladunk, és nem tudják tartani velünk a lépést. Igyekszünk egy lépéssel mindig a hallgatók előtt lenni, és ez nemcsak a tartalomgyártásra vagy a beszédre vonatkozik, hanem a zenei kínálaton is érződik. A zene az, amit a legkönnyebben fel lehet mérni, az erre kapott visszajelzések, reakciók alapján.

(Fotó: Facebook.com/szasz.attila)

Természetesen a műsorainkra is kapunk visszajelzéseket, de lassan a rádiózás is olyan, mint a politika, vagy a foci – mindenki úgy gondolja, hogy ért hozzá és éppen ezért véleményt nyilvánít róla. Elég egyértelműen látszik, hogy van egy bizonyos elvárás, ami inkább visszahúzna, de a minőség rovására nem akarunk kompromisszumot kötni.

– Az imént említette, hogy a Marosvásárhelyi Rádió Erdély leghallgatottabb rádiója. Ehhez azért nyilván az is hozzájárul, hogy szerencsés csillagzat alatt indult a rádió.

Igen, itt természetesen nem csak arról van szó, hogy a vásárhelyi rádió tartalma annyira jó, hogy mindenki átkapcsol rá. Több helyzeti előnyünk is van, Székelyföldön rádiózunk, ami azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság felét mi szolgáljuk ki, és nagyon sok településen monopolhelyzetben vagyunk, mint tudjuk, a magyar nyelvű kereskedelmi rádiók többnyire urbánus körzetben kaptak sugárzási engedélyt. Mi regionális rádióként működünk, ami azt jelenti, hogy Brassótól Kolozsvárig lefedjük a magyar lakta vidékek nagy részét.

– Mennyire sikerül lefednie a magyarított Marosvásárhelyi Rádiónak a régiót? Induláskor ugyanis voltak műszaki gondok.

Igen, vannak műszaki gondjaink, amit átjátszóval szeretnénk megoldani, jelenleg Marosvásárhelyen és az innen nyugatra eső vidékeket középhullámon fedjük le, ami elavultnak számít. Azt szeretnénk, hogy legalább Maros megye központjában egy ultrarövid hullámú frekvencián működjünk, ezzel ugyanis tovább tudnánk növelni a vásárhelyi hallgatóink számát. Ez azonban a Román Rádiótársaság részéről kellene stratégiai döntése legyen.

Emellett pedig ott vannak a domborzati sajátosságokból fakadó sugárzási gondok – a gyergyói medence egy része, a Felső Maros-mentén, a Maroshévíz és Ratosnya közötti régióban, valamint az Olt mentén nehezen, vagy egyáltalán nem lehet fogni a Marosvásárhelyi Rádiót.

Ugyanakkor a frekvenciák nem állnak meg a megyehatárokon, ebből a szempontból nyerünk is, Fehér, Szeben és Kolozs megyében, stabil hallgatóink vannak szórványközösségekben.

– Melyek voltak a 2013-as indulás legnagyobb elvárásai?

Az első elvárás az volt, hogy kibővítsük az adásidőnket, amely a szerkesztőség és a hallgatók elvárása is volt. Továbbá igyekeztünk egy olyan műsorrácsot kialakítani, amely lefedi az igényeket, ha nem is egyszerre, de a hét folyamán mindenki megkapja az általa igényelt tartalmakat. Elvárás volt az is hogy szakmailag minél kisebb kompromisszumokat kössünk a költségvetés kiegészítése nélkül. Ugyanakkora költségvetésből gazdálkodhattunk, mint korábban, nem alkalmazhattunk új munkatársakat. Ilyen szempontból mindenkinek voltak fenntartásai hogy lehet-e ilyent csinálni, illetve meddig lehet csinálni. Bebizonyítottuk, hogy ha beosztjuk a rendelkezésünkre álló összeget, szűkösen ugyan, de meg lehet csinálni. Persze ez nem jelenti azt, hogy a rendszert ennyi pénzből lehet működtetni, míg a világ, de egyelőre nem túl bíztatóak a kilátások. Mindenképp jogosnak tartanánk rádió költségvetésének a növelését, mert a rádió adásideje megkétszereződött, gyakorlatilag két rádiót működtetünk. Semmiképp sem hosszú ideig fenntartható állapot ez.

– Milyen újrahangolást igényel ez az egy év?

Ez folyamatos, nincs olyan, hogy egy bizonyos időponton, naptári dátum szerint újrahangolunk valamit.

– Ez akkor azt jelenti, hogy kísérleti időszak sem volt? Mondjuk az elmúlt egy év?

Az elmúlt egy évet én inkább bejáratási időszaknak nevezném, mert ami rossz volt azt korrigáltuk és ez így lesz ezután is. Hivatalosan ősszel vannak a műsorrács újrahangolások, igazítások, de nem biztos, hogy ezzel őszig kell várni. Ha van valami, amiről egyértelműen kiderül, hogy nem megy, vagy személyi változások vannak, akkor nem kell ezzel őszig várni, évközben is meg lehet tenni a szükséges módosításokat. Már csak azért is, hogy ne kínozzuk magunkat, se a szerkesztőt egy olyan tartalommal, ami működik. Voltak kisebb nagyobb finomhangolások, megjelentek új rovatok, eltűntek elfáradt rovatok, de a műsorrács logikája és struktúrája megmaradt, lényeges változtatások nem voltak. Sőt, már első perctől úgy indultunk, hogy a régi műsorrács 80 százalékát megőriztük, az újdonságot az jelentette, amit elejébe és utána tettünk. Közben is voltak finomhangolások, de az energiánk nagy része arra ment, hogy a reggeli műsorsávot és a késő esti programot tegyük pontra. Illetve a hétvégit.

– Jelenleg a Marosvásárhelyi Rádió főként az éterben hódít, de elérhető az interneten is. Még milyen rádiófogyasztási lehetőségek vannak?

Tárgyalunk egy honlapfejlesztő céggel, szeretnénk a honlapot teljesen újragondolni, szeretnénk online-n is nemcsak rádióadóként de mint médiatartalom is jelen lenni. A napokban indul az okos telefon applikációnk androidra és IOS-re.

– Menyire brand a Marosvásárhelyi Rádió?

Mindenféle szerénytelenséget félretéve, média terén a Vásárhelyi rádió az egyik legismertebb, az elmúlt 56 év arra is jó volt, hogy mélyen az emberek tudatába ivódjon a Marosvásárhelyi Rádió mint brand, mint intézmény, mint társ. A hallgatóink nagy része naponta több órát tölt velünk, a felméréseinkből az derült ki, hogy a nap folyamán folyamatosan hallgatnak bennünket. Stabil hallgatói közönséggel rendelkezünk.

– A hazai, illetve globális rádiózáshoz viszonyítva milyen helyzetben van a Marosvásárhelyi Rádió?

A Marosvásárhelyi Rádió abban különbözik a kereskedelmi rádióktól, hogy ez egy beszélő rádió, vagyis nem szórakoztatáson van a hangsúly, nincs annyi zene, mint a kereskedelmi rádióknál, elsősorban a tájékoztatásra koncentrálunk. Naponta 14 híradónk van, minden órában van egy híradónk, ami egy komoly pillére a vásárhelyi rádió műsorrácsának. Ez megkülönböztet minket a kereskedelmi rádióktól.

A rádiózást, mint műfajt nem kell eltemetni, az más kérdés, hogy interneten keresztül, meg egyéb hullámhosszú frekvenciákon kiterjeszkedünk. Mint médiafogyasztási lehetőség, továbbra is erős marad, mert hírközvetítés szempontjából még mindig ez a leggyorsabb megoldás.

Öt-hat évvel ezelőtt sokan temették a rádiózást, a tévé annyira erős volt, hogy a kereskedelmi rádiók nemigen tudtak labdába rúgni. A válság jó volt arra, hogy tényleg azok a rádiók maradjanak meg, amelyek érdemesek arra, hogy jelen legyenek. Amelyek megmaradtak, azok hosszú távon is megmaradnak, mivel méréseinkből kiderült, hogy a rádióhallgatók száma nem csökken. A lakosság 50-60 százaléka még mindig hallgat rádiót és a fiatalok is hallgatják. A fiatalok más okból hallgatják a rádiót, mint az idősek. A fiatalok inkább zene miatt hallgatják, így ők inkább a kereskedelmi rádiókat részesítik előnyben. A közszolgálati rádiókat általában a 30 év fölöttiek veszik igénybe.

– Az utóbbi időben volt egyféle politikai szemléletváltás, valamikor a Marosvásárhelyi Rádió hangsúlyosan a jobboldalhoz vonzódott, most viszont sokkal kiegyensúlyozottabbnak tűnik. Van-e feszültség emiatt?

Engem, mint intézményvezetőt nem zavar az, ha van meggyőződése az újságíróknak. Az egyetlen elvárásom a kollégákkal szemben az, hogy a rádió közszolgálati kell maradjon, ha jelen vannak bizonyos világnézetek, akkor más világnézeteknek is helyet kell adni és inkább támogatom ezt, mint semmilyen világnézetet. A rádió, ha már ilyen fontos befolyásolási tényező, akkor éljen a lehetőséggel, de ne éljen vissza. Nem arról van szó, hogy sulykolunk egy bizonyos nézetet, hanem különböző nézeteket ismertetünk, ha ezt meg lehet csinálni, akkor részemről semmilyen szakmai probléma nem áll fenn senkivel szemben. Azt viszont határozottan ellenzem, ha bizonyos nézetek ismertetése nem egyértelműen felvállalható és spekulatív módon történik.