Vasárnap, 2019. szeptember 22.
MÓRIC napja
Menü

Köztér

Kedd, 2011. október 4. | Szerk.

Szupernovakutatóké a fizikai Nobel


Saul Perlmutter, Brian Schmidt és Adam G. Riess kutatóknak ítélték kedden a 2011-es év fizikai Nobel-díját. Az indoklás szerint a három kutató „a Világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért kapta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elismerését. A Perlmutter, illetve a Schmidt és Riess által vezetett két kutatócsoport egymástól függetlenül jutott a felfedezésre. A trió egyébként 2006-ban már elnyerte a kelet Nobelének is nevezett Shaw-díjat. Bár a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. Az „előző évben” kitételt már régóta nem tartja be a Nobel-bizottság, mivel évtizedek is eltelhetnek, mire kiderül, hogy egy kutatás mennyire értékes. A most díjazott kutatók a kilencvenes években publikálták eredményeiket, legfontosabb publikációik 1998-ban jelentek meg.

Saul Perlmutter, Adam Riess és Brian P. Schmidt 2006-ban az asztrológiai Shaw-díj átadóján (Fotó: wikipedia.com)

A kutatócsoportok az Ia típusba sorolt szupernóvákkal dolgoztak. Ennél a típusnál kettős rendszerben lévő fehér törpecsillag termonukleáris robbanásáról van szó, miután a tömege anyagátáramlás vagy összeolvadás miatt meghalad egy kritikus értéket. Egyetlen ilyen szupernóva annyi fényt tud kibocsátani, mint egy egész galaxis. Összesen ötvennél több olyan távoli szupernóvát talált a két csapat, amelyek fénye gyengébb volt az elvártnál, ami annak jele, hogy a világegyetem tágulása gyorsul. Ez a felfedezés azt jelentheti, hogy az univerzum egyszer a jövőben megfagy. A feltételezések szerint ezt a gyorsulást az úgynevezett sötét energia hajtja, az azonban még rejtély, hogy mi is ez a sötét energia. Eddig annyit tudunk róla, hogy a világegyetem háromnegyedét sötét energia alkotja.

Tavaly két  orosz nanotechnológust,  Andrej Geimet és Konsztantyin Novoszelovot tüntettek ki a fizikai Nobel-díjjal, a kétdimenziós grafénnel kapcsolatos áttörést hozó kísérleteikért kapták a fizikai Nobel-díjat. Geim egyébként az egyetlen olyan Nobel-díjas, aki IgNobelt is kapott ( a békák mágneses térben történő lebegtetéséért). A Nobel-díj paródiájának számító IgNobel-ben a nemzetközi tudományos élet azon szereplői részesülhetnek benne, akiknek tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy egészen egyszerűen mulatságos javaslatokhoz vezetett.

A fizikai Nobelt először 1901-ben osztották ki, akkor a német Wilhelm Conrad Röntgen kapta a díjat a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért. A díjat ezt követően háromszor is magyar tudósnak ítélték oda. Lénárd Fülöp a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért kapta az elismerést (1905), majd 1963-ban Wigner Jenőnek ítélték a díjat, megosztva kapta az amerikai Maria Goeppert-Mayerrel és a német J. Hans D. Jensennel, az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására. A legutóbbi fizikai Nobel-díjasunk a zsidó származású Gábor Dénes, aki a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséért kapta a díjat (1971).

A tulajdonképpeni díjakat (igazoló okmány, aranyérme és tízmillió svéd koronás, körülbelül 4,7 millió lejes csekk) idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. A dinamit feltalálója 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a legtöbb erőfeszítést tette a békéért. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak.