Hétfő, 2019. szeptember 16.
EDIT napja
Menü

Köztér

Kedd, 2012. április 10. | Farkas István

Verspercek és versmaraton


József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ezen a napon hagyományosan megkoszorúzzák a költő budapesti emléktábláját egykori lakóhelyén, a ferencvárosi Gát utca 3-ban, valamint a Liszt Ferenc téri József Attila-szobrot is. Emellett azonban szinte minden magyarországi és erdélyi városban szerveznek valamilyen rendezvényt a költő és a költészet tiszteletére. (Ez a nap nem összetévesztendő a költészet világnapjával, amelynek ötletét Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban. Egy évvel később az UNESCO március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a költészet világnapjává.)

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Diákszövetsége a marosvásárhelyi Jazz&Blues Klub különtermében JAM a Jazz-ben! címmel szervez versmaratont a költészet napja alkalmából. A délután négytől hajnalig tartó maraton során a költő összes verse felolvasásra kerül, az Osiris kiadónál megjelent teljes, javított kiadású kötet sorrendjében. A felolvasás megkezdése előtt, délután fél 4-től, a Művészeti Líceum diákjainak József Attila-ihlette rajzaiból nyílik kiállítás a helyszínen. A felolvasásba a műélvező résztvevők közül is bárki becsatlakozhat, spontán, akár egy vers erejéig is!

Az Erdélyi Magyar Televízió azonban azokra is gondolt, akiknek nincs lehetőségük elmenni a versmaratonra. József Attila születésnapjának 107. évfordulóján Verspercek színesítik az ETV műsorát. Félóránként egy-egy vers hangzik majd el, melyet a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem másodéves színész szakos hallgatói adnak elő. Erőss László operatőr, a project kivitelezője a vasarhely.ro megkeresésére elmondta, az összeállítások a KultúrPart kezdeményezésére készültek. „Kátai István, a KultúrPart ügyvezetője kereste meg az évfolyamunkat azzal az ötlettel, hogy kortárs költők verseit adjuk adjuk elő. Mivel nem volt megfelelő felszerelésünk a profi kivitelezéshez, az Erdélyi Magyar Televízió segítségét kértük, amely minden szükséges eszközt a rendelkezésünkre bocsátott a forgatáshoz” – magyarázta Erőss László. Hozzátette: az eredeti ötlet az volt, hogy a versek a kulturpart.ro honlapon jelennek meg, a tévé azonban azt kérte, hogy a felvételek április 11-re, a költészet napjára elkészüljenek.

„Összesen tizenkét vers hangzik el, olyan ismert költőktől, mint Kányádi Sándor, Orbán János Dénes, Kovács András Ferenc, vagy olyan a nagyközönség számára ismeretlenektől, mint például Rafi Lajos. A hallgatók maguk választották ki a verseket, ki-ki saját belső indíttatása alapján” – avatott be a részletekbe Erőss László.

Kortárs költők versei színésznövendékek tolmácsolásában (Fotó: Erőss László/Facebook)

Mint mondta, szakmai kihívásként tekintett a rá háruló operatőri feladatra. „Igyekeztem olyan felvételeket készíteni, olyan helyszíneket találni, olyan vágási technikát használni, ami leköti a néző figyelmét és a versek által legalább két-három percre kilép a mindennapi élet állandó pörgéséből” – fogalmazott Erőss, akinek külön kihívás volt „formát adni” a verseknek. Hangsúlyozta: a projekt teljes egészében a másodéves színész szakos hallgatóinak a munkája, csupán Pap Éva beszédtechnika tanár segített néhányuknak a versek értelmezésében és a betanulásában.

Orbán Zsolt másodéves színinövendék, aki maga is előad egy verset, megkeresésünkre elmondta: egyrészt azért vállalta, hogy részt vesz a projektben, mert ezáltal megismerkedhetett a kortárs költőkkel, ugyanis forgatás előtt több alkalommal beszélgettek az egyes költőkről, életükről, stílusukról, másrészt pedig kíváncsi volt arra, hogy milyen kamera elé állni.

Orbán Zsolt Orbán János Dénes egyik versét szavalja a Verspercekben
(Fotó: Erőss László/Facebook)

„Orbán János Dénes egyik versét választottam, de nem azért, mert egyezik a családnevünk. Inkább azért, mert kíváncsi voltam arra, hogy hogyan lehet az ő verseit szavalni. Emellett pedig az előadás koncepciójának a felépítését is kihívásként éltem meg” – magyarázta Orbán, aki pozitívumként beszélt arról a szabadságról, amivel a kamera elé állhatott. „Nagyon érdekes volt megtapasztalni azt, hogy mennyire természetesen kell viselkedni a kamera előtt és milyen hamar meglátszik az, ha mesterkélt az előadás. A színpadon színészkedni kell, már a hangod sem lehet természetes, hisz hangosabban kell beszélned, nem beszélve a játékodról, gesztusaidról” – avatott be a színpadi és a kamera előtti „játék” részleteibe Orbán Zsolt.