Szombat, 2019. szeptember 21.
MÁTÉ, MIRELLA napja
Menü

Köztér

Kedd, 2011. szeptember 13. | Szerk.

A világörökség része lesz a csíksomlyói búcsú?


A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó, Országos Szellemi Örökség Bizottság ma délután megszavazta azt a javaslatot, amely szerint a csíksomlyói búcsút felterjesztik a világörökség státusz elnyerésére. Mint ismeretes, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter már mandátuma kezdetén hangsúlyozta, kulturális tárcavezetoként egyik legfontosabb célkituzése a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökség listájára. A minisztérium sajtóközleménye szerint a ma elfogadott javaslat alapját a Dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte.



„A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentosebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak ide Erdélybol, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A kulturális és örökségvédelmi miniszter szerint a zarándoklat egyike azon kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért kellene a búcsúnak felkerülnie az UNESCO szellemi világörökségi listájára. Románia elso alkalommal terjeszt az UNESCO fele ilyen jellegu, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot. A jelölési iratcsomót jövo év februárjáig kell véglegesíteniük a szakembereknek, az UNESCO bizottságának végleges döntése akár két évbe is telhet.

Csíksomlyón 1352 óta megszakítatlanul van jelen az obszerváns ferences szerzetesrend, amely az évszázadok folyamán kulturális értékek sokaságát hozta létre. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-bol származik, de a kegyhelyre történo tömeges zarándoklatok még régebbiek. IV. Jeno pápa búcsúkiváltságról szóló pápai bullája szerint Csíksomlyóra naponta nem szunik meg összeseregleni („confluere esse”) a vallásos nép. Kiemelkedo muvészi és vallási értéku az 1510-1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben, a nagyerdei csatában a hittérítok ellen katolikus hitüket védo csíkiak és gyergyóiak gyozelme után kezdodött. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentoségu búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sot az európai katolicizmus egyik jelentos kegyhelyévé vált.