Csütörtök, 2020. július 9.
LUKRÉCIA napja
Menü

Kultúrtér

Csütörtök, 2015. február 19. | Bögözi Attila

Florea kiszáll a közös kulturális főváros projektből


Marosvásárhely végérvényesen kifarol abból a közös projektből, mely miszerint Sepsiszentgyörgy a Székelyföld régió nevében megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címet. Ezt Dorin Florea jelentette ki legutóbbi sajtótájékoztatóján, amelyről az Erdélyi Magyar Televízió számolt be Híradójában. 
 
 
Florea két évig kamuzott
 
Pedig korábban, szándéknyilatkozat szintjén – több más székelyföldi város vezetője, közöttük, Ráduly Róbert, Csíkszereda, Bunta Levente, Székelyudvarhely, Mezei János, Gyergyószentmiklós, Bokor Tibor, Kézdivásárhely és Péter Ferenc, Szováta, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke mellett – Florea is aláírta. Akkor Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere még úgy nyilatkozott, örül annak, hogy Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea pozitívan válaszolt megkeresésre, „mert így lesz kerek egész ez a történet, hiszen korábban érezhetően hiányzott a marosvásárhelyi együttműködés”. 
Miközben az elmúlt két év során a háromszéki város önkormányzata gőzerővel dolgozott a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa projekten, jelentős energiákat, kreativitást meg anyagi forrásokat fektetve a projektbe, a vásárhelyi együttműködés inkább hátráltatta, mint előre lendítette a közös tervek kidolgozását. Ezt a szentgyörgyiek egyre nyíltabban hangoztatták is, hangsúlyozva, hogy a lendületből sokat veszítenek amiatt, hogy sok mindenben Marosvásárhelyre várnak. Példaként pedig a pályázat lebonyolításáért felelős SIC 21 egyesület bejegyzését emlegették fel, melyben addig-addig folyt a halogató hozzáállás, mígnem a vásárhelyi önkormányzat, Peti András alpolgármester kezdeményezésére külön hozott létre egy Marosvásárhely Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület, amit a szentgyörgyiek már akkor úgy értékeltek, hogy Marosvásárhely kihátrál a közös projektből. S bár ezt Marosvásárhelyen kezdetben hevesen tagadták – Csegzi Sándor, Florea tanácsosa utcahossznyi szélességben hangoztatva, hogy „külön-külön a Székelyföld egyik megyeszékhelye sem esélyes a cím elnyerésére, ezért is történt a hármas összefogás” – a vásárhelyi tanács utólag elfogadott határozata azonban már nem egyértelműsített, ami tovább erősítette a szentgyörgyiek gyanakodását. 
 
Amit a polgármester hátba döfött
 
Pedig 2013-ban még úgy tűnt, hogy mindenki számára világos az amit a közös szándéknyilatkozat úgy fogalmazott meg, hogy az „Európa Kulturális Főváros 2021-re szóló pályázat jó lehetőség arra, hogy a következő években kidolgozzák és összehangolják azokat a stratégiákat, amelyek meghatározzák Székelyföldet, mindezt úgy, hogy európai viszonyrendszerben vizsgálják meg, határozzák meg a regionális, székelyföldi identitást. Ez csak akkor sikerülhet, ha mindenkori pártpolitikákon túl az egész civil, kulturális és művészi szférát bevonva, történelmi egyházainkkal partnerségben közösen dolgozzuk ki 2015-re, a pályázat leadásának határidejére a XXI. századi Székelyföldet megmutató koncepciónkat”.
 
Nos, ezeket a törekvéseket döfte most hátba Florea, amikor bejelentette: Marosvásárhely nem közösködik senkivel, egyedül vág neki a pályázatnak, amit már eleve helyzethátrányba hoz az a tény, hogy mindez a pályázat leadásának 24. órájában történik.
Ám még ennél is sokatmondóbb az, amivel eme pálfordulását Florea magyarázza: „komolytalanok azok a törekvések, melyek a székely zászló lengetésére fókuszálnak és nincs mögöttük semmi felmutatható lényeges törekvés.” De nem fogta magát vissza abban sem Florea, amikor a szentgyörgyieket ostorozta, úgymond, azért, mert konkrét tervek helyett néhány fotót küldtek neki, olyan helyi rendezvényekről, melyek – Florea szerint – csak a szervezők felületességét bizonyítják. Viszont nem vesztegetett sok időt a polgármester állításainak bizonyítására, hiszen üzenetének lényege az volt, hogy Marosvásárhely leválik a közös projektről, s a polgármesteri hivatal önállóan fog pályázni a 2021-es kulturális főváros címre.
Ezzel pedig azoknak lett igaza, akik már az első pillanattól kételkedve fogadták Florea felsorakozását a közös székelyföldi kulturális főváros projekt mögé, s ennek alátámasztására legfőbb érvként pedig azt mondották, hogy a Florea-féle városvezetésnek, amelyik a multilulturalitást csak ürügyként nem pedig tartalmi eszközként kezeli, nem lehet érdeke az egységes székelyföldi régió megmutatása, és elhelyezése Európa térképén. Annál is inkább nem, mivel az egész projekt lényege az az elmúlt száz esztendő által is bizonyított tény lett volna, hogy a megmaradás a kultúrához való ragaszkodáson múlik, ez pedig a székelyek legfőbb értéke. Márpedig minden, ami székely vagy székelységhez köthető, olyan Floreanak, mint az ördögnek a tömjén. S ezt legutóbb a Székely szabadság napjára tervezett felvonulás elutasítása kapcsán egyértelműsítette, amikor azt mondotta: székelyek kulturális örökségét lehet ünnepelni Marosvásárhelyen, provokatív tüntetést azonban nem lehet szervezni Marosvásárhelyen. 
 
 
(Forrás: Facebook.com/Plugor Árpád)
 
Az esélyek lenullázása
 
„Beszéltem a sepsiszentgyörgyiekkel. Megmondtam nekik, hogy ott azt csinálnak, amit akarnak. Én sosem mentem Sepsiszentgyörgyre, hogy tüntessek a nagyapám községének elnyomása miatt. Látniuk kellene, hogy mit ajánl a sepsiszentgyörgyi adminisztráció Romániának, Európának. Mert csak rajtuk múlik, a helyi és megyei tanácson. És akkor kérdezzék meg önmaguktól, hogy megtennének-e akár 5 lépést is velük. Ha engednék, hogy ezek az emberek biztosítsák a gyermekeik jövőjét. És nem etnikai alapon ítélkezem” – fogalmazott Florea, aki a székely szabadság napja alkalmából „a magyarok jogait védelmező új Szokrátészek” születéséről hadovál. 
A kulturális főváros projekt kapcsán pedig a „mi majd megmutatjuk” fölényeskedés hangnemében üzent a szentgyörgyieknek is, hogy, ha majd akarnak, esetleg betársulhatnak majd ők a Florea-féle projektbe, amit a mérvadó szakemberek azonban már most halottként temetnek. Hiszen amellett, hogy Marosvásárhelynek nincs, egyetlen saját kulturális intézménye se, amire ilyen nagyformátumú projektet építeni lehetne, a kulturális főváros cím elnyerésért Marosvásárhelynek országosan olyan városokkal kell majd ringbe szállnia, mint Jászváros vagy akár Kolozsvár, ami már eleve nem sok eséllyel kecsegtet.
A vasarely.ro hivatali forrása, név nélkül nyilatkozva megerősítette, hogy a Florea-féle pályázatnak egyelőre nincs semmi konkrét terve, viszont a két éve tartó diverziójával a szentgyörgyiek kezdeményezéséhez való csatlakozásáról, sokat rontott Sepsiszentgyörgy esélyein is, hogy az – eredeti szándék szerint – kellőképpen hangsúlyozhassa: „Székelyföld, a székely kultúra még az erdélyi és összmagyar kultúrán belül is markáns megkülönböztető jegyekkel bír, ennek megfelelően egyedülálló érték Európában. A székelység évszázadokon át megőrizte önazonosságát és az összetartozás tudatát, a hagyományok tiszteletére és a közmondásos székely észjárásra épülő életvitel történelmi példát mutathat az identitásproblémákkal küszködő, gyökereit kereső Európának”.
A Székelyföld történelmi fővárosa ebből a közös projektből a Florea-féle városvezetés döntése nyomán most kiszállt. És ez nem a marosvásárhelyi magyarság hibája.