Kedd, 2019. július 23.
LENKE napja
Menü

Kultúrtér

Szombat, 2016. január 23. | Csonka Helga

Így ünnepelték a magyar kultúrát


A klasszikus és a modern művészetek egybeívelő találkozásának lehettek szem- és fültanúi a magyar kultúra napján a vásárhelyiek. A Kultúrpalota „festészeti pantheonjában” szervezett ünnepi eseményen – amelynek szervezését a Maros Megyei Múzeum, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Látó Szépirodalmi Folyóirat, az András Lóránt Társulat, a Tiberius vonósnégyes és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vállalta fel –  a legjobb magyar festők képeivel, zenével, színházzal, tánccal és irodalommal ünnepeltek. A résztvevők az írók, költők, színművészek tárlatvezetése által kerültek közelebb a festményekhez.

(Fotók: Csonka Helga)

A tárlatvezetést többek között a Művészeti Egyetem és az András Lóránt Társulat modern feldolgozású rövid performance-jai színesítették, a Tiberius vonósnégyes rövid klasszikus zenei kóstolója, valamint több művész és alkotó is szót kapott. Egy-egy képet kiválasztva Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Kovács András Ferenc, a Látó  szépirodalmi folyóirat főszerkesztője, Markó Béla és Demény Péter költők, írók néhány gondolatnyi útravalót adtak a közönség számára, amellyel a magyar kultúra napján gazdagodhattak. A felszólalók kiemelkedő hangsúlyt fektettek a nagybányai festőiskolára, amelynek köszönhetően a magyar kultúra számos kiemelkedő alkotással gazdagodhatott.  

„A magyar kultúra napján kultúraszerető emberekként gyűltünk össze. Minden kultúrának, így a magyar kultúrának is van egy látható darabja – ez a képtár például egy látható darabja. És van egy láthatatlan darabja, amely mindig ezen képek mögött vannak valamiféleképpen, és mindenkiben külön-külön, aki nézni tud, aki olvasni tud, aki színházba szeret járni, aki koncertre jár, aki megnyugvásként képtárakat látogat. (...) Ha egy kultúráról beszélünk, az mindig sok kultúrát jelent. Sokféle kultúra van és sokféle kulturálatlanság” – mondta Kovács András Ferenc, a Látó  szépirodalmi folyóirat főszerkesztője.

Az elmúlt idők során sokan számos módon próbálták meghatározni a kultúra fogalmát. Demény Péter Kardos Gyula Az istenfélő Jób című festménye előtt fogalmazta meg erről szóló gondolatait:

„A kultúra ideálképe, eszményi folyamata az, amikor mindent levetkőzünk, mindent eldobunk magunktól és magunkról, legfőképp a biztonságot és a kényelmet. A kultúra olyan mint a szerelem, nem lehet óvatosan belemászni: a jobb szívünkkel a fizetésünkre gondolva, a bal szívünkkel a nyugdíjas éveinkre. Nem, nem lehet: minden biztonságot le kell vetni magunkról” – magyarázta a Demény Péter. Példaként Csontváry Kosztka Tivadart említette, aki „egyszer csak hangot hall és mindenét odaadja”.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Marosvásárhelyen zsúfoltságig megtelt a Klasszikus Magyar Művészeti Galéria, ahol ma egészen fiataloktól kezdően őszülő idősekig mindenki valamilyen szinten enyhítette kultúra-éhségét.

 
A magyar kultúra napja a Kultúrpalotában 2016

Köszönjük, hogy megtiszteltek érdeklődésükkel és a kultúra iránti szeretetükkel!

Közzétette: Kultúrpalota Marosvásárhely – 2016. január 22.