Szombat, 2019. december 14.
SZILÁRDA napja
Menü

Kultúrtér

Szerda, 2015. március 18. | Bögözi Attila

Itt a tábla, hol a tábla


Aggodalmainak nyilvánosságra hozatala okán hívott össze sajtótájékoztatót a Demokratikus Marosvásárhelyért civil szervezet, mert mint Kovács István Dávid elnök elmondta, bár február 26-án a helyi tanács megszavazta, hogy négy nyelven, köztük magyarul is feliratozzák a marosvásárhelyi műemléképületeket, e téren – véleménye szerint – nem történik, legalábbis hivatalosan, semmi. 
Erre pedig ráerősített egy, igaz csak folyosói szóváltás a civil műemlékvédő meg Claudiu Maior között, amelyben az alpolgármester azt találta mondani, hogy semmi tudomása nincs a műemléktáblák kihelyezésére vonatkozó legutóbbi fejleményekről. Maior hazudozásai nem meglepőek és még csak nem is mennek újdonságszámba. Elég ehhez a most nagyon is aktuális, bulevárdi fakivágások témáját felemlegetnünk, hogy emlékeztessünk arra: az alpolgármester szemrebbenés nélkül képes hazudni, ha egyszer érdekei ezt úgy kívánják meg.
 
Van már használható modell
 
Kovács István Dávid elmondása szerint azt már korábban is lehetett tudni, hogy Dorin Florea polgármester csöppet sem lelkesedik a négynyelvű – s pláné a magyar – feliratok kihelyezéséért. Az sem szorul különösebb bizonygatásra, hisz szégyenszemre Marosvásárhely azon kevés erdélyi nagyváros közé tartózik – ha ugyan nem az egyedüli – ahol egyetlen műemléktábla sincs az épületekre kihelyezve. Pedig Peti András, a városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője szerint 158 olyan épület van Marosvásárhelyen, melyekre – amúgy a törvény szerint is – kötelező módon már rég ki kellett volna függeszteni a műemléktáblákat.
Talán emlékeznek még a téma iránt érdeklődő olvasók, hogy Nicolae Băciuţnak, a megyei művelődési felügyelőség vezetőjének volt egy antologikus, sajtóban sokat idézett kijelentése, amely szerint a megyeszékhely illetékesei ugyan egyelőre egyetlen táblát sem helyeztek ki. De van egy ellenpélda a Segesvár közelében fekvő Cikmántor községben, amelynek túlbuzgó polgármestere szinte az összes egykori szász házat műemlékjelvénnyel látta el. „Fel is kellett szólítanunk a község elöljáróját, hogy távolítsa el a táblácskákat, hisz azokat kimondottan csak a műemlékekre lehet kifüggeszteni” – nyilatkozta Băciuţ. De nemcsak nyilatkozatai, hanem hozzáállása is enyhén szólva furcsa az igazgatónak, amikor azt hangoztatja, hogy az önkormányzat jegyzőjének a kötelessége a törvények megjelenését és alkalmazását követni, és nem a Megyei Művelődési Igazgatóságnak kell figyelmeztetnie az illetékeseket, hogy megjelent egy újabb rendelkezés, amit be kellene tartani. Még gyengébb lábakon áll az az érv, hogy a művelődési felügyelőség amúgy sem róhat ki pénzbírságot a törvény áthágása vagy be nem tartása miatt, ergo össze se töri magát azért, hogy a műemléktáblák kihelyezésre kerüljenek.
S ha már a látszat és Kovács István Dávid szerint a táblakihelyezés frontján hivatalosan nem történik semmi, a Demokratikus Marosvásárhelyért Egyesület nem topogott egy helyben, továbblépett, a szakminisztériumból beszerezte az emléktáblák elkészítésére vonatkozó metodológiát és annak alapján elkészített egy modellt, történetesen az Apolló palotára vonatkozóan, amelyet sajtótájékoztatón be is mutattak a média képviselőinek. Ennek nemzetközileg elfogadott barna színű négyzetes üveglapjának bal felső sarkában a házszám alatt a műemlék épületet jelölő nemzetközi jel látható, jobb oldalán pedig öt nyelven – román, magyar, angol, francia, német – az épületre vonatkozó legfontosabb információk.
Az egyesület szándéka, hogy a legközelebbi tanácsülésen a tanácsosoknak is bemutatják a táblát, nem utolsó sorban azért, hogy a Florea-féle városvezetésnek, de még Claudiu Maior alpolgármesternek se legyen lehetősége ezután azt állítani, hogy műemléktábla ügyben „nincs tudomásuk semmi fejleményről”.
 
 
Sántít a QR-kód
 
Törzsök Sándor, a helyi tanács városrendezési és műemlékvédelmi bizottságának elnöke a vasarhely.ro-nak nyilatkozva furcsállta, hogy a város végrehajtó vezetése „nem tud” olyan fontos kérdésekről, melyekről tanácsi határozat is született. Pláné, hogy a határozat még anyagi forrást is megjelöl – nevezetesen ötvenezer lejt – amit a műemléktáblák kihelyezésére kell fordítani.
Ennél hajmeresztőbb eset csak Kolozsváron fordult elő, ahol a Kolozs megyei önkormányzat hiába szavazott meg a városnak 60 ezer lej támogatást célirányosan a kolozsvári műemlékekre kifüggesztendő ötnyelvű – román, magyar, angol, francia és német – ismertető táblák elkészítésére, a helyi önkormányzat – többségi szavazattal – elutasította azt, azzal érvelve, hogy a megye által felajánlott összeget inkább az egészségügyre kellene fordítani.
De ha már felemlegettük Kolozsvárt, hadd mondjuk el azt is, hogy a kincses városban, annak ellenére, hogy a turisztikai minisztériumtól a Visit Cluj program lebonyolítására – melyben többek között 149 műemlék épület többnyelvű, közöttük magyar feliratozása is szerepelt – egymillió lejes vissza nem térítendő támogatást kaptak, az igazi áttörés akkor következett be, amikor valamennyi román párt képviselőjét meg tudták győzni arról, hogy a többnyelvű feliratok kihelyezése elengedhetetlen az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez.
Hol tart ettől Marosvásárhely, ahol a városvezetés szintén hasonló cím elnyeréséért akar 2021-re pályázni?
Itt a műemléktáblákkal kapcsolatosan még az is vita tárgyát képezi, hogy azokra kerüljön-e vagy ne kerüljön, úgynevezett QR-kód annak érdekében, hogy az okostelefonokat használók könnyebben hozzáférjenek az adott műemléképülettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókhoz. Ilyen rendszer már jól működik például Nagyváradon, ahol a QR-kódot bárki beszkennelheti az okostelefonjával, s az egy, az adott épületről részletes tájékoztatást kínáló honlapra irányítja az érdeklődőt. Marosvásárhelyen – a vasarhely.ro értesülése szerint – ez a kezdeményezés, bár Peti András alpolgármester legutóbbi sajtótájékoztatóján ezt is kész tényként közölte a sajtóval, úgy tűnik, vetélésre van ítélve, valami olyan sovány indoklással, hogy a turista, aki az épületig eljut, az nagy valószínűséggel vagy már ismeri az adott épületre vonatkozó legfontosabb infókat, vagy belátogat az épületbe és ott, úgymond „élőben” tudhatja meg mindazt, amit az internet nyújtana.
Van még egy apró, de messze nem lényegtelen részlet, amire a vasarhely.ro ezúton kívánja felhívni, mind a civilek, mind a hivatalos városvezetés figyelmét. Az épületekre – előbb-utóbb – csak felkerülő jelzéssel párhuzamosan a közutakon barna alapú forgalmi irányító táblákon is fel kell tüntetni azt, hogy merre található műemlék. Mint ahogy azt egyébként már jó idei, a megyei önkormányzat a magyarok által legalább 20 százalékban lakott településeken kétnyelvű irányjelzők kihelyezésével azt rég megtette.