Kedd, 2019. július 23.
LENKE napja
Menü

Kultúrtér

Csütörtök, 2015. február 12. | F. I.

Négykezes kiállítás a Bolyai Klubban


Művészeti találkozásnak adott otthont az új helyszínre költözött Bolyai Klub. A Köpeczi-Teleki ház első emeletén levő kiállítótérben Markó Béla költő Részegh Botond grafikus művei által ihletett Passiójáték című szonettkoszorúját mutatták be, természetesen a képek ölelésében. A költőt és a képzőművészt Gáspárik Attila kérdezte.

Markó és Részegh esetében fordítottja történt annak, ami általában történik a költészet és a képzőművészet találkozásakor. A Passiójátékban ugyanis nem Részegh Botond illusztrálta Markó Béla verseit, hanem ellenkezőleg, utóbbi írt szonettkoszorút a fiatal képzőművész fejsorozatához. A közös munkának azonban volt már előzménye, Részegh Botond rizspapírra vetett kávérajzai illusztrálták Markó Béla Boldog Sziszüphosz című haiku-kötetét.

„Nagyon megtetszett ez a technika és arra gondoltam, hogy készítek egy tizenhét részes sorozatot. Amikor elkészült, felkértem Markó Bélát, hogy írjon ezekhez egy-egy haiukut. Ő azonban néhány hét után felhívott, és azt mondta, inkább egy szonettkoszorúval próbálkozna, ami jobban illik a munkámhoz” – idézte fel a tárlat megnyitón a Passiójáték születésének első pillanatait Részegh.

Markó Béla úgy fogalmazott, „teljes alázattal” viszonyult a képekhez, amelyek közül tizenötöt választott ki. „Szó sincs arról, hogy porba rántom a művészetet vagy manipulálom Részegh Botond képeit. Egyébként, ha úgy tetszik, a művészet manipuláció, akárcsak a  zárt formákban való versírás” – magyarázta Markó Béla, aki az eddigi humoros, vagy ha úgy tetszik, emberszagú, történetszagú versek után nyúlt a komor szonettekhez.

Részegh Botond a maga részéről úgy fogalmazott, amikor egy verset illusztrál, nem a szövegre koncentrál, hanem az érzésre. „A képnek önálló entitásként is működnie kell, és ugyanígy működnie kell a kép illusztrációjaként született szonettnek is” – mondta a fiatal képzőművész.

Markó Béla az új helyszínre költözött Bolyai Klub első kiállításán kijelentette, számára kettős üzenete van a művészetek találkozásáról (is) szóló tárlatnak. „Egyrészt azt üzeni ez a kiállítás, hogy Erdélyben nagy szükség van a modernitásra, Részegh Botond törekvései pedig ebbe az irányba mutatnak. Másrészt pedig tudatosítanunk kell azt, hogy a képzőművészet is legalább annyira rangos, mint az irodalom, annak ellenére, hogy nem kapja meg a kellő figyelmet” – figyelmeztette a művészetek kedvelőit Markó Béla.

A Passiójáték cím, a Krisztusfejek, amelyek a Megváltó kereszthalálának stációiként működnek Markó Béla olvasatában az egyházat is beemelték a megnyitón elhangzó diskurzusba. A beszélgetés résztvevői felidézték azt, hogy Európa képzőművészete mennyi mindent köszönhet az egyháznak. Részegh Botond azonban úgy véli, a 21. században világi és nem egyházi feladat a képzőművészet fellendítése. „A világi dolgok azonban manapság egyre kevésbé mutatnak a képzőművészet irányába” – mondta a fiatal képzőművész.

A Bolyai Klub a Köpeczi-Teleki ház első emeletére költözött. A Kossuth utca és a Szentgyörgy utca sarkán (Forradalom utca 1. szám) alatt levő ingatlanban változatosabb programok megszervezésére van lehetőség. A konferenciák és találkozók mellett művészeti kiállításoknak is otthont ad. A Bolyai Klub hétköznapokon 12 és 16 óra között, szombat pedig 11 és 15 óra között tart nyitva.