Hétfő, 2019. november 18.
JENŐ napja
Menü

Margó

Hétfő, 2013. július 22. | Dimény Lóránt

A hely a régióban


Régiókban gondolkodni nem most kezdődött. A mindenkori, mindennemű határokon átívelő, különbségeket figyelmen kívül hagyó, közösen gondolkodó, tágító szellemiség rendszerint képes volt régen elfeledt energiákat mozgósítani, látható vagy láthatatlan törésvonalak fölé hídakat építeni. A régiókban való gondolkodás kényszerít, stimulál. A régiósítás gondolkodóba ejt, a régiósítás jó.

Úgy tekinteni Európára, mint gyümölcsös kosárra, nem mint gyümölcsturmixra – a hasonlatot nem én találtam ki, de teljes mértékben osztom. Fontos és megfontolásra érdemes gondolatnak tartom megannyi szempontból. A lehetőségek, tehetségek azonosítása fontos, a lényegi kompetenciák, erősségek szavatolták mindig is, hogy egy régió vagy ország fontos, azonosítható maradhasson.

Lassan, andalítón elérkezett az idő, hogy Vásárhely, valamint Maros megye megkeresse a helyét a következő évtized mindenféle térképein. Függetlenül a régiósítás tényétől, egy olyan pillanatban, amikor Kolozsvár vagy Szeben néhány pályahossznyi előnnyel halad, a lehetőségek skálája rohamosan szűkül, önértékelésre maradhatatlanul sarkall. Ezen talán csak a körültekintés, együttműködés, magasabb szinten történő szerveződés segíthet. Ez érvényes városi és megyei szinten egyaránt.

Kolozsvár farvizén haladni már régen bebizonyosodott, hogy fölösleges. Az ottani modelleket újrahasznosítani egy teljesen más kontextusban, hiábavaló, és csak tovább mélyíti azt az – egyébként helyénvaló – látszatot, hogy Vásárhelyen hiányzik az a képzelőerő és bátorság, amelyek hiányában a város képtelen volt határozott karaktert és jelleget adni magának. Márpedig enélkül enyészet és lomha vidékiesedés következik.

Melyek lehetnének, kedves Barátom, azok az értékek, amelyek a jövőbe mutatnak, és amelyeket Maros megye bármely régió közös kalapjába dobhatna? Szerintem ezek tudatos azonosítása a következő év legfontosabb kérdése kellene legyen. A földrajzi, helyzeti csomópont-jelleget ideje lenne infrastrukturálisra váltani. Apropó, talán nem mindenki számára tűnt fel, hogy az Aranyosgyéres–Szászsebes autópályaszakasz előkészületi munkálatai milyen váratlanul zsírozottan zajlanak. Szinte már gyanúsan flottul. Ha az a szakasz megépül, állami alapokból a Székelyföldre a következő ötven év alatt pálya nem fog vezetni. Kérlek, figyeljetek oda erre!

Melyek lennének tehát azok a területek, amelyeket izmosítani kellene? Az orvosi egyetem köré szervezni kutatást, tudást, technológiát, akár működhetne is. A már most viszonylag erős gyógyszeriparral karöltve, clusterbe szerveződve, talán a megye legerősebb iránya lehetne. A turizmus, Segesvár, Szováta? Mintha túlzottan vékonydongájú, de lehetne gyúrni rajta. A gázmezők, a kitermelés? Nem hiszem, hogy a jövő paradigmái fogalmazódnak meg benne. Lehetne a mezőgazdaság valamely aktuális ága-boga, jól kigondolt, azonosított és támogatott. A Nyárádmente vagy a Mezőség. Itt lenne még játéktér. Vagy a Maros, amelyből régen kihalt a folyami rák? Kötve hiszem, hogy képesek lennénk regionálisan bármit is kezdeni vele, ha még Vásárhely sem volt képes kiaknázni. A Florea-féle digitális város projekt legalább annyira friss és legitim, mint amennyire elrugaszkodott és irreális. Ha a város kitörési lehetőségeit vizsgáljuk, akkor ez egy nagyon fontos, és megfelelő módon támogatottan, egy reális kitörési lehetőség lenne. Mégis, mintha kissé nagy ez a kabát, nincsenek hozzá vállak.

Most kellene szocializálódni. Körbetekinteni, körbekérdezni, és mindenek felett, gondolkodni, a térkép minden lehetséges irányába, keresztül-kasul. Keresni, kutatni a közös, megszakadt szálakat, a következő időszak kulcskérdése kellene legyen. Jut eszembe, a közös kultúrfőváros-projekt nagyon szimpatikus, sokkal több van benne, mint amennyit látunk, szerintem. Remélem, nem egy újabb elszalasztott gólhelyzet lesz.

Emberek kellenek és terek. Értékek. Szabadság. Az értékek felderítéséhez időre és türelemre van szükség, sok beszélgetésre és (oda)figyelésre, amely a közéletre annyira nem jellemző manapság. Enélkül azonban csak a jellegtelen, és egyben kilátástalan tunyaság marad, és a könnyen gyanítható demográfiai mutatók. A lehetőségek időszaka következik. Egy újabb.