Hétfő, 2019. november 18.
JENŐ napja
Menü

Margó

Hétfő, 2013. június 17. | Dimény Lóránt

Többség és kisebbség


A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport. Így definiálja a Wikipédia. Kisebbség minden, ami kevés, ami más. A kisebbség lehet szerep, lehet állapot. Nézőpont vagy felfogás. A kisebbség szempont, viszonylagos kiszolgáltatottság.

Ismered például a siketeket? És a némákat? Én nem. Egyszer fociztam a siketnémák ellen. Szinte kikaptunk.

Tudod, szoktad imitt-amott látni őket, a siketnémákat, mutogatnak egymásnak, sivítanak, ha mérgesek, de személyesen nem ismersz egyet sem közülük. Fogalmad sincs, hogy milyenek ők, megérti-e vajon egy brazil siket egy székellyel egymást? Van-e “nyelvjárás” vagy igeidő? Hányan vannak, hol tanulnak, hova járnak? Siketek, némák, siketnémák? Hogy is van ez, betegség, genetika, mittomén?

Megmondom: teljesen nem is érdekel ez téged. Nem érdekel, mert te jól megvagy, góré vagy, beszélsz és hallasz, és körülötted mindenki beszél és hall, kényelemben vagy öregem! Miért is tanulnád meg a jelbeszédet, vagy miért tudnád, hogy Kolozsváron van magyar siketnéma osztály. Érted, magyar osztály!? Többség vagy itt barátom, és bizony, te is ugyanolyan gyarló és kényelmes vagy, mint a mindenkori többség. Ha nem kényszerítenek, bizony kényelmi szférádat gondosan őrzöd magad körül.

Más. Ismered a cigányokat? De úgy igazán, túl a sztereotípiákon. Kik és hányfélék is ők, hogyan, milyen értékek mentén élnek, milyen az istenképük, hogyan látják a földi élet célját? Hányszor beszélgettél cigánnyal erről? Ja, és a nyelvük, a kulturális értékeik? Tudom, mentegetőzöl, és ezer indokot találsz kapásból, amivel megmagyarázod, hogy bizony a cigányokkal más a helyzet, hogy ez nem egy szokványos viszony, lehetne itt örmény, maori, azték vagy grúz, az mindjárt más lenne, és ha a Hidegvölgyben finnül beszélnének, bizony, mennyire témában lennél velük, de én megkísérlem kijelenteni, hogy nem, barátom, egy ilyen viszonyrendszerben ugyanolyan ignoráns lennél velük szemben, ami az ő dolgaikat illeti. Kisebbség és többség.

És itt tárcáznánk a vasarhely.ro-n a helyi finn kisebbség ügyeiről, nem tudnánk, hogy Aakke vagy Aatto, Pertti vagy Perttu, Markó vagy Béla, Hunor vagy Kelemen, és amúgy semmi szándék nem lenne ebben, csak éppen totálisan nem érdekelne, csak éppen átsiklanánk ilyen részletkérdések fölött. Jó haverok lennének ezek a finnek, csak éppen beszélnének magyarul.

Persze tudom, hogy ha a magyar lenne a többség, akkor teljesen más lenne minden, és a magyar hivatalnokok könyökből és jószándékból vágnák az azeri vagy perzsa kisebbség nyelvét is akár. Tudom, hogy a valóság teljesen más a fikció előtt, és azt is, hogy a sok száz év a honfoglalás óta egy égbekialtó, rendkívüli tény, de azt is tudom, hogy a magyar is ugyanolyan dög, mint a román vagy üzbég: ha a helyzet magaslatán áll, ha jófelé áll a szekere rúdja, ha góré a telepen, akkor bizony nagyon nehéz rávenni, hogy feladja kényelmi pozícióját, amit oly nehezen tudott évszázadok alatt megalapozni. Leigázni és uralni, ez a történelem.

Bizony, nem könnyű a kicsikre és kiszolgáltatottakra figyelni, főként ha te vagy a nagy és az erős, ha te vagy a többség. De valahogy úgy kellene csűrni-csavarni a dolgokat, hogy ha holnap esetleg fordul a kocka állása, tudjunk megállni becsülettel egymás előtt. Ma többség, holnap kisebbség.