Transindex: Egy hónapon át tartó online vetélkedővel rajtolt májusban a Barokk Év. A Marosvásárhelyi Kulturális Központ naprakész eszköztárral megközelítve hívja fel a figyelmet a város barokk örökségére.
A vetélkedő során a négyfős csapatoknak egzakt, illetve a kreativitásukat is igénybe vevő feladatoknak kellett eleget tenniük, amelyeket szakértőkből álló zsűri értékelt. A zsűri összetételét mindvégig titokban tartották a szervezők, hogy a megvesztegetés lehetőségét elkerüljék. A nyertes csapat ugyanis jelentős értékű jutalmat kapott: nyolcnapos, ingyenes olaszországi kirándulást. A versenyzőket a közönség is értékelhette. A vetélkedő késő őszig tartó rendezvénysorozatot nyitott meg, amelynek apropója a legszebb marosvásárhelyi barokk épület, a Toldalagi-palota építésének a 250. évfordulója.
Lehullt a lepel
Június 15-én a marosvásárhelyi Bernády Házban immár minden kiderült. Az online vetélkedő főszervezője, Gyárfás Zsuzsa, bemutatta a zsűrit. Kiderült, hogy kik azok, akik értékeltek, lepontoztak, jutalmaztak: Lázok Klára történész, a Teleki Téka munkatársa, Fülöp Otília, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi adjunktusa, Orbán János művészettörténész, kutató, Nagy J. Attila műépítész.
Gyárfás Zsuzsa szerint a vetélkedőnek két fő célja volt. „Az egyik az, hogy a Barokk év keretében próbáljunk nektek olyan értékeket átadni a városról, műemlékekről, amelyek iránt nem érdeklődtök a szürke hétköznapok idején. A másodlagos cél az volt, hogy bevonjunk titeket az internetes honlapoknak nemcsak a böngészésébe, hanem a szerkesztésébe is. Kezdetben technikai nehézségek adódtak, nem tudtuk a beküldött anyagot elolvasni, hasznosítani, a képeket bemásolni. A harmadik, negyedik héten már teljes siker volt. Belejöttetek az oldalszerkesztésbe, szövegszerkesztésbe. Más szemmel látjátok most már az internetes tartalomfejlesztést”, mondta bevezetésképpen a vetélkedő házigazdája.
Harminckétezer közönségszavazat!
A vetélkedőbe húsz csapat nevezett be, ebből 11 játszotta végig a versenyt. Első héten 19 csoport küldte be a feladatát, másodikon is 19, a harmadikon 16, negyediken már csak 11. Összesen 76 bejegyzés született. 32.785 közönségszavazat érkezett. Ez azért jó, mert a játék arról is szólt, hogy a csapatok a saját munkájukat hogyan tudják népszerűsíteni. A közönségszavazás arról is szólt, hogy az ismerősök, az érdeklődök körében hogyan terjesztik a résztvevők a vetélkedő hírét. Magyarországról is érkeztek hozzászólások. A szakértők is bekapcsolódtak, különösen a barokk tárgyaknál, egyesek jelezték, hogy szeretnék megvásárolni a tanulók által felfedezett tárgyakat.
Összesen 542 hozzászólás, kommentár érkezett a honlapra, amelyek egy harmadát kicenzúrázták a moderátorok, mert vagy eltértek a tárgytól, vagy nem volt megfelelő a hangnemük. A szervezők tartalmas, egészséges kritikát akartak a honlapra engedni.
Barokkról a barakk-korszakban
Gáspárik Attila rektor szellemesen indított: „Nehéz egy barakk korszakban a barokkról beszélni. A blokkban nevelkedettek talán jobban megbecsülik azt, ha értékeket találnak. Olyan volt a búvárkodás, mint az aranymosás. Sok mindent át kellett nézni ahhoz, hogy a valódi értékeket megtaláljátok. Mindig emlékezni fogtok erre a versenyre. Eszetekbe jut majd, hogy hol vannak a barokk épületek, a szép tárgyak, ettől érezzük magunkat itthon. Rómában egy utcasarkon lehet, hogy több ilyen tárgyi emlék van, mint nálunk az egész városban, de lehet, hogy a rómaiak ezt nem tudják, mi viszont értékelni tudjuk azt a keveset, ami nekünk megadatott. A verseny összehozta a barokk szellemet az internet-szellemmel.” - vélekedett a színművész-rektor.
Első menet – barokk filmek
A négy héten át tartó versenyt a zsűri négy tagja elemezte. Ők hozták nyilvánosságra az egy-egy tematikus verseny különdíjasait. Lázok Klára történész értékelte az első fordulót, amikor filmeket kellett nézniük a csapatoknak, fel kellett fedezniük bennük a barokk jegyeket. Főként azt pontozták az ítészek, hogy a csapatok mennyire tudták azonosítani a barokk jellegzetességeket. A helyesírást, a fogalmazás helyességét minden próbánál figyelték, ez is beszámított a pontozásba. Hangsúlyt fektettek arra, hogy a plagizálást kiszűrjék, értékelték az eredeti munkát. Az első forduló során a különdíjat a BizARrOKK csapat érdemelte ki, tagjai Bartha Eszter (16), Botha Emese (16), Gergely Renáta (16), Nagy Hunor (17).
Második menet – barokk tárgyak
Ebben az esetben az elbírálás komplexebb, nehezebb feladat volt, mint ahogy kezdetben ezt sejtették a zsűritagok. Külső szakértőket kellett felkérni: Kovács Mária Márta ötvösművészettel foglalkozó, kolozsvári művészettörténészt és a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársát, Szerdahelyi Márkot. Közös erővel próbálták eldönteni, ki hány pontot érdemel. A gond az volt, hogy a talált tárgyak közül több nem barokk stílusú. De mivel igen sokan voltak, a másfajta régiségekre bukkanókat is pontozták, hiszen a tanulók nem képzett régiséggyűjtők. Persze néhány pontot veszített az a csapat, amely nem kimondottan barokk régiségeket mutatott be. Ugyanakkor értékelték a leírás szabatosságát, gördülékenységét, a beküldött fotókat, és egyáltalán a hozzáállást. A műtárgykutatás szempontjából igen értékes bejegyzések is születtek. Az ötvösművészet-kutató a fotók alapján be tudott azonosítani egy, a 18. század második felében Marosvásárhelyen tevékenykedő ötvösmestert, Raser Józsefet, illetve annak a munkáját. A bútorok mellett az Árva Bethlen Kata egykori mozsara tetszett leginkább a zsűrinek, amelyet a Nyakatekert Okoskodók csapat fedezett fel Bethlen Anikó grófnőnél. A második héten zajló vetélkedőt a Baroque around the clock csapat nyerte, tagjai: Szucher Ágnes (15), Pisak-Lukáts Borbála(15), Bordi Eszter (16) és Czegő Szidónia (16).
Harmadik menet – barokk plakátok
Nagy J. Attila a harmadik hetet értékelte, amikor barokk plakátokat készítettek a tanulók. Itt a plágium lehetősége nem merült fel, hiszen minden csapatnak eredetit kellett alkotnia. A zsűri a színvilágot, a mondanivalót, a barokk elemek alkalmazásának a módját, a szöveges leírást értékelte. A pontok negyven százalékát a szöveges részekért kapták a versenyzők. Nagyon változatos volt az anyag, egyesek hangyaszorgalommal nagyon aprólékosan megalkotott plakátot, mások számítógépes kreációt küldtek be. Kétféle kategória létezett: egyes plakátok egy-egy jelenkori, a barokk stílushoz valamiképpen kapcsolódó eseményt mutattak be, mások a barokk korszakba visszatérve próbáltak plakátot alkotni. A különdíjasként kiválasztott rajz klasszikus barokk plakát, amely egy ezelőtt 250-300 évvel fennálló helyzetet idéz, egy bált népszerűsít, alkotója a Turisták csapat: Gőnczi Hunor (17), Sásvári Noémi (18), Sebesi Szilárd (18), Takács Kincső Eszter (18).
Negyedik menet – barokk az irodalomban
Fülöp Otília a negyedik hetet elemezte. A próba címe így hangzott: Barokk világ az irodalomban. Voltak olyan csapatok, amelyek ugyanazt a regényt választották. Bár ez határozott kérés volt a szervezőktől – nem sikerült kizárni azt, hogy a versenyzők másoktól inspirálódjanak. Ha a csapatok túl sok helyről vettek át szövegrészeket, akkor ez az önálló véleménynyilvánítás rovására ment.Ez esetben főként a részletválasztást, a barokk jegyek azonosítását, a helyesírást és a fogalmazáskészséget pontozták. De a kreativitást és a szellemességet, a címválasztást, a szabályok betartását is fontosnak tartották, és azt is, hogy a tanulóknak sikerült-e kedvet csinálniuk a választott regény olvasásához, valamint azt, hogy a választott forrásanyagokat hogyan használták fel.
A zsűri értékelte, hogy a versenyzők észrevették: az irodalmi alkotás szempontjából a barokk kísérletező korszak volt, és erre a megújító szellemre ma is szükség van. Az a csapat vette sikeresen ezt az akadályt, amely úgy gondolkodott, hogy a választott regényben mutatta be a barokk jellegzetességeket, nem a barokk felől mutatta be a regényt. Akik nem vesztődtek el a cselekmény részleteiben, akik kiválasztottak egy részletet, és azt elemezték, azok alkottak jó dolgozatokat, nekik sikerült mai olvasóközelbe hozni a választott művet. E héten a zsűri a Barockerek csapatnak adta a különdíjat, tagjai: Madaras Árpád-Tamás (17), Mihály Csongor (17), Szilveszter Szabolcs (17), és Tatár Lehel (17).
Orbán János az állandó próbát, a Kérdések a Barokkról című különpróbát is értékelte. A versenyzők tíz kérdést kaptak, ezek nyomán épületeket, képzőművészeti alkotásokat kellett felismerniük. Ezekre a kérdésekre is 11 csapat küldött megoldásokat. A témacentrikusságot, a szabatosságot, a terjedelmet pontozták.
Díjeső
Az összesített adatok szerint harmadik díjas lett (Stúdió Színház bérleteket kaptak a 2009/2010-es évadra) a Kukucska csapat: Bartos Júlia (16), Dávid Panna (17), Szabó Ágnes (16), Szabó Noémi (17). Második helyezést ért el ( négy db. hetijegy a marosvásárhelyi CokeLive Félsziget fesztiválra, négy koncertbérlet a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia következő évadára) a Ventosa Caterva csapat: Benedek Annabell (16), Ignát Loránd (17), Kerekes Zsolt (17), Kompó Tamás (17).
Az első helyezettek
A fődíjas a Nyakatekert Okoskodók csapat, tagjai: Albert Kinga (18), Brázdilik Zsuzsa (17), Bucşe Júlia (18), Kovács Gellért. Ők egy nyolcnapos, ingyenes olaszországi kiránduláson vesznek részt, illetve ingyenbérletet kaptak a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 2009/2010-es évadjára. A Bolyai Farkas Gimnázium csapatát Kosztándi Krisztina tanárnő készítette fel a vetélkedőre. Négy csapat vett részt minden egyes fordulóban, ezek közül sorshúzással választották ki azt, amelynek tagjai színházjegyeket nyertek. A szerencse a Barokk Barik csapatnak kedvezett, tagjai Simon Aliz-Timea (16), Pásztor Zsuzsanna (Zsuzsó) (16), Madaras Noémi (15) és Labancz Noémi (15).
A díjakat a Marosvásárhelyi Kulturális Központ vezetője, Szepessy Előd adta át.
