Caravaggio

A film eredeti neve: Caravaggio

Derek Jarman rendezte, műfaja dráma és a film 1986-ban készült.

Első látásra csak egy figura hóbortos életvitelét látjuk,aki hol fest,hol szomorkodik,hol meg a végtelenségig mulat,és nem látva élete értelmét,hát,meghal. Másodszori megtekintésre azonban már átérezzük a rendező mondanivalóját. Igy felfedezni véljük a film nagyfokú művésziességét is.

Derek Jarman filmje cselekményének szerkezetét a festmények alapján építi fel.Caravaggio mindegyik munkájához modellt használ, és mindegyik munkájához egy történet fonódik. Ezt használja fel elsősorban Jarman a filmjében, kombinálja a tudományost, a festőit és a látnokit.

A film főhőse egy festő,aki korántsem hétköznapi. De a filmnek nem az a célja,hogy a festő részletes életét,kalandjait vagy művészi fejlődését tárja a nézők elé,hanem a Caravaggio démonjáról szól. Azonban  vannak megemlitve események viharos életéből is.

A filmbeli festő és modellje, egy férfi és egy nő, később szerelmi háromszöget alkot, mely áruláshoz és gyilkossághoz vezet. Ez a szerelmi háromszög kibővül jó sok mellékszereplővel is. Caravaggio megöli a férfit, ki a nővel végzett. A  filmbeli Caravaggio magához vesz egy gyereket, ő az ifjú Caravaggio, akit segédjeként tevékenykedik a festő körül.

A film bejárja Caravaggio világát, életét gyerekkorától. Az emlékezés szűrőjén keresztül tekint vissza életére halálos ágyán. De ezen visszaemlékezés csak azt mutatja be,hogy a hajdani festő mennyire különbözik a felnőtt Caravaggiotól.És nem csak az arcvonások másságában,ami bizonyitja hányatott sorsát,hanem hogy a felnőtt főhősben már nincs meg a csibészes féktelenség,az az életkedv,mi olyannyira hajtotta őt fiatalabb éveiben. Habár már gyerekkorában is züllött volt, az utcán festett,majd egy pap írni, olvasni tanította, felkarolta az ifjú tehetséget.

A barokk festészet kerül leginkább előtérbe, kifejezésre Jarman művében. A filmben megjelenő festmények nem tagadják meg az eredeti Caravaggio festményeket. Legfőbb jellemzőjük a szín-árnyék kontraszt, és az alakok drámai megvilágosítása. A filmben megjelenő festményekhez, mind egy történetecske csatlakozik, mely által festette meg, vagy ami kiváltotta belőle a festést. A filmben megjelenő festmények a következők: A gyümölcsös kosár, Önarckép: A beteg Bacchus-gyermek, Szent Péter megtérése, Bűnbánó Magdolna, Diadalmas Ámor, Máris halála.

A barokk egyes jellemzői, sajátosságai a mozgalmasság,látványosság, a bonyolult, túldíszített formák előtérbe állítása. Ezek a jellemzők mind megtalálhatók a festményekben, néhol még a cselekménybe is fel vélünk fedezni bonyodalmat. A barokk célja az eksztatikus érzés, a misztikus révületfelidéztetése, a lenyűgözés, vagy a borzongás, a rettenet hangulatának a felkeltése.

A filmben a borzongás, a misztikus lenyűgözés is megtalálható. A film hangulatában a borzongás és rettenet dominál, főleg ha a festő életét nézzük.Gyilkosságba keveredik,börtönbe kerül,megszökik,stb. Ugyanakkor festményeinek gyönyörűsége, mozgalmassága lenyűgözést kelt a nézőben. Nem csak a festményekre jellemző a fény-árnyék kontraszt,hanem a filmbeli megvilágításra, a szereplők arcának a megvilágítására is jellemző. A díszlet, a berendezés is idézi a barokk kort.

A bál jelenete, melyre Caravaggio és modelljei meg voltak hívva, egy igazi barokk mulatságot idéz fel, persze a barokk korbeli pompás ruhakölteményekkel. A ruhákon nagyon jól jutnak kifejezésre a barokk jellemzők: a pompa, túldíszítettség, látványosság. Az emberi szem egy pillanat alatt megakadt rajtuk. Hatalmat, előkelőséget sugároznak.

A hit a vallásosság újra előtérbe kerül. Az ehhez kapcsolodó gondolatok, érzelmek is, mint például a kétkedés, bűnbánat, szeretet, kérdésekre való válasz megkapása. Ezek a gondolatok mind előfordulnak a film cselekménye során. Caravaggio lelkiállapotának összevisszaságában nehéz eligazodni, de az kiderül tisztán, hogy szeretetre vágyik, keresi a hitet, a reményt,a választ kérdéseire.  Nagyon fontos szimbólum a filmben egy kés, amelyet gyerekkorától őriz. Egy latin mondat  van ráírva.

A barokkra nem jellemző a kiegyensúlyozottság, harmónia. Igyekszik ettől eltávolodni. Ez a gondolkodásban is meglátszik. A kétkedés, a szorongás, a bizonytalanság dominál. A filmben is ezek az érzések kerülnek háttérbe, összefonódva a  művész züllöttnek mondható életével, aki még halálos ágyán sem képes megnyugodni, mintha nem hinne, elveszetnek tűnik. A barokk korban a Teremtő, a vallásosság az élet központjában van, a Bibliai jelenetek festése kedvelt témává válik. Caravaggio nem hagyományosan értelmezte a bibliai jeleneteket, hanem saját szemszögéből festette meg őket.

 A barokkra jellemző a misztérium, ábrándozás. A filmre is egy afféle misztérium, titokzatosság jellemző. Próbáljuk megérteni, követni Caravaggio gondolatmenetét. Nem tudjuk, mi jár a fejében, miért épp úgy, vagy épp miért másképp fest. Néhányszor a megfelelni vágy gondolatát sugározza, máskor a nem érdekeltséget, szabadságot.

Minden hírnévre szert tett alkotó legendája, öntörvényűén járja a maga útját, mint azt épp Jarman filmje is bizonyítja. Caravaggio mítosza szerint is ugyanannyira a vallásos festészet meg-újítója, mint amennyire cinikus és a szakrális tradíción kívülálló „barbár”, akit mindössze képességei emeltek fel arra a rangra és hírnévre, amelyet nem lehet tőle elvitatni.

Jarman a művében bemutatja a Caravaggio-képek keletkezését és azok témájának kérdéseit újra és újra szervesen összekapcsolja hőseinek drámájával, amelyek koránt sem mondhatóak hétköznapi problémáknak, vagy azok túlreagálásának. Nem; ezek a problémák igen komolyak, megrázóak, talán egyes emberek számára érthetetlenek, visszataszítóak. A rendezőnek jó oka volt rá, ekképp bemutatni a festő pályájának menetét, képeinek keletkezését. Különösnek találta őket, ily abszurd módon ilyen remekműveket összehozni.

Jarman szinre viszi a zárt teret ábrázoló festők gondját,azt,ami Caravaggionak a nagy „próblémája”.Ugyanis ő zárt teret ábrázol,de ennek határait minél inkább ki akarja tolni.Ezért van sok festményén nyitott ablak,ajtó.vagy pedig a kép két széle sötétségbe borul érzékeltetve folytatottságát.Ilyen festmény,mely a filmben is megjelenik,a Máté elhivatása.Habár erről a művészettörténészek kimutatták,hogy utcai jelenet,pedig nagyon kocsmai jelenetnek tűnik.

Rövid beszámoló a festő életéről, pályájáról:

Caravaggio itáliai festő aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus(előbarokk),valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé. Forradalmian új stílusa, amely a fény és árnyék kontrasztján alapul, vagy az alak drámai megvilágításán a mély árnyékból,a barokk festészet ismertetőjegye. Ellenezte a bibliai témák hagyományos, eszményített értelmezését, modelljeit az utcáról szerezte és a vallásos jeleneteket életszerűen festette meg. Már a Szent Máté életéről szóló három festménye (1600-1601) is szenzációt okozott, s később olyan mesterművek követték, mint az Emmausi vacsora vagy a Mária halála. Rövid pályafutása ellenére jelentős életművet hagyott hátra, és utat mutatott követőinek, a caravaggistáknak.

Caravaggio apja, Fermo Merisi Francesco Sforzának, a Milánótól harminc kilométerre fekvő kisváros, Caravaggio urának építésze volt. Anyja, Lucia Aratori birtokoscsaládból származott. Valószínűleg egyik gyermekük sem Caravaggióban született, hiszen nincs nyomuk a kisváros anyakönyvében. Lehetséges, hogy a család Milánóban élt a Sforzák udvarában, és 1576-ban az ott dühöngő pestis elől menekültek Caravaggióba. Így elképzelhető, hogy a gyermek Caravaggio már korán kapcsolatba került a Sforzákkal és a velük rokonságban álló hatalmas Colonna-család tagjaival, akik fontos szerepet játszottak későbbi életében.Mindez nem jelenik meg a filmben,cask egy-egy jelenet,amit a rendező fontosnak tart.

Ebben a filmben bűnös halandók játsszák az ártatlanság és megváltás halhatatlan történetét, hogy annak ereje végül minden szennyen és mocskon át, életükben vagy halálukban, de reájuk is átsugározzék. Jarman alapvető problémája: a tradíciók és erkölcsi tanítások hitelességének radikális és vad indulatokkal telt visszautasítása, kétségbevonása. Jarman a katolikus egyházról megrajzolt képének egyetlen filmes előzményét Fellini Rómájának egyházi divatbemutatójában ismerhetjük fel. Jarman Bűnbánó Magdolnája végső soron nem pusztán ironikus vagy épp gyűlöletteli farce, hanem a posztmodern alkotó reménytelenül tradíció utáni, hagyományt sóvárgó állapotának rögzítése. A filmbeli gyilkosságok, tehát a szereplők drámájának lezárulása a Madonna halála-kép felidézésével ér véget. Ez a kép, amely a Levétel mellett már az érett Caravaggio remekműve, épp a manierizmus zaklatottságán túl egyfajta klasszikus fegyelem és méltóság megvalósításával tüntet. Caravaggio itt épp úgy nemet mond a reneszánsz geometrikus kiegyensúlyozottságú kompozíciónak, mint a manierizmus mindig mindenben túlkomponáltságot kereső és találó világképének. A természetes elrendezést a természetfeletti fénye ragyogja be, a halál akkor ábrázoltatik ilyen megkapó erővel, amikor az, aki halott, épp halhatatlan. S Jarman Caravaggio-ja az őáltala elcsábított és miatta legyilkolt lányt festi meg ekként – s ezen az egy ponton Jarman visszavonja az ironikus gesztusok rendszerét.

A filmben találkozhatunk egy hatalmas ellentéttel: a festő zülöttsége, negativ kisugárzása és tehetségének zsenialitása, gyönyöre. Ez az ellentét tetszik nekünk a leginkább, amely egy afféle harmóniát biztosit a cselekménynek, feledteti a művész jellemét. Őszintén, gátlások nélkül ábrázol, a festmény alakulásának előzményeit kutatja, jutattja kifejezésre. Próbál egyet és mást elmondani.

Ami nem igazán tetszett az a szerelmi élet túl szabados ábrázolása, és még a túlzott feszültség,ami érzékelhető volt a cselekmény folyamán. Tudjuk, hogy ez igen fontos Cavaraggio lelki csataterének az ábrázolásához, és a barokk érzést is kellet valahogy előidézni, de mi mégis túl soknak tartjuk. Ellenben az ifjú Caravaggio, (aki egy sérült ember volt)  iránt érzett szeretete és ragaszkodása megfogott minket, és örültünk annak, hogy ebben az emberben némi jót is felfedezhetünk, gyilkosságai, alkoholizmusa mellet.  A barokk minden több eleme valamiképp meglelhető benne, a vallásosságra a hittre való visszatérés is, nagyon jól van ábrázolva minden, összefüggően. Az ötlet, ahogy a film, a cselekmény elindul, továbbgördül, tetszett. Ahogy halálos ágyán emlékezik vissza életére. A végé természetesen nyilvánvaló minket mégis megrázott, ahogy ez a misztikus kiszámíthatatlan ember kínok között elmegy. Festményei nagyon szépek, és érdekesen  van megoldva történetük, mi is meglepődtünk azon a tényen, hogy ilyen abszurd módon, hogy lehet ilyen remekműveket elkészíteni, értékeljük és nagyon szeressük festményeit, talán azért is mert több festményében észrevesszük azt a misztikus mozgalmasságot.

A bál jelenete alatti barokk korabeli ruhák is megfogtak minket. Igazi barokk korbeli mulatozó hangulat uralkodott a jelenetben.És egyszer-egyszer úgy éreztük,hogy részesei vagyunk a bálnak mi is,annyira hiteles volt ez a kép,hogy csodálkozva tekintettünk le magunkra,látva,hogy XXI.századi ruhába ücsőrgünk szobánk mélyén.

 Ebben a korban nem csak a női ruhák tükrőzik a monumentalitást,a hatalmasságot,mert a férfi öltözet is extravagáns és pompás. A súlyos anyagokat kedvelték, pl. damaszt, bársony, brokát a ruhákat gazdagon díszítette. A csipke a legfontosabb divatos attribútummá fejlődött.

Ezek alapján elmondhatjuk a film megérdemelte sikerét. Ez a film hozta Derek Jarman-nak az igazi hírnevet. Ellentmondásaink ellenére, egyetértünk sikerével, művészies, megborzongó ábrázolásával, melyben Michelangelo Caravaggio, a tehetséges csodabogár, meghökkentő, bonyolult életét juttatja filmvászonra, és még hozzá kell fűznünk, hogy igen hűen idézi elő az 1700-as évek mivoltát.