A film Mikszáth Kálmán utolsó nagy regénye alapján készült Zsurzs Éva rendezésében. Az 1971-ben forgatott magyar alkotás jeleneteinek nagy részét a regényben szereplő felvidéki városokban vették fel. A filmben számos kiváló művész, Kossuth-díjas színész játszott, mint Bessenyei Ferenc, Venczel Vera vagy Kiss Manyi.

  1669-et írunk. Görgey Pál, nagymultú nemesi családból származó alispán elveszti a feleségét és bezárkozik a birtokába. Sok gondja, problémája mellett ott van Lőcse birája is. Gesztusok, viszályok miatt az alispán otthon tölti a szilvesztert, míg a löcseiek nagy múlatsággal várják az új évszázadot. Az új év első napján vadászni indul a két társaság és véletlenül úgyan azt a szarvast üldözik. A lőcsei biró csapata lelövi a szarvast az alispán földjén, de sikerül nekik áthúzni a tetemet a város földjére. Görgey mérgesen megfordulván inulna visszafele, de egy hatalmas puskalövést hall. Fityke, a kutya elterülve fekszik a szomszédos telken. Elsápadva kiálltva "Ebet ebért!" az alispán lelövi Lőcse biráját.

  A lőcsei szenátorok - felfedezvén a helyzet által fekinált lehetőségeket - körbehúzzák a haldokló főbírót Görgey alispán birtokán, mivel egy régi királyi privilégium szerint a lőcsei bíró vérének földszerző joga van. Közben Görgey a kastélyába zárkozva várja a fejleményeket Lőcse városából. A szenátus bosszút esküszik és Görgey fejét követeli.

  Az alispán felfedezi a helyzet komolyságát és várának védelme érdekében hadsereget szervez és közben elindul, hogy a lányát, Rozálit kiszabadítsa arról a helyről, ahol tartozkodik, mivel a pestis vészesen dúl azon a vidéken. Görgey egy biztonságos helyre akarja mentei Rozálit. A választása Lőcsére, Köstler Matild intézetére esik. A lány álnevet kell, hogy viseljen és még a város felé tartó úton szerelmes lesz Fabriciusba.

  A fellángoló Rákóczi - szabaságharc híre eléri a viszontagságoktól nem mentes Szepességet is. Amikor Görgey Pál rájön, hogy bátyja a szabadságharchoz csatlakozik elfogató parancsot ír. Bibók az alispán összecsapott "hadseregének" vezére felhasználja Görgey ellen. A város szenátusa egy újabb ellenséggel kell szembenéznie: a néppel. A lakosság lázangani kezd, mivel már elviselhetetlenné vált az a rendelet, hogy feketét kel viselnie mindenkinek.

  Míg a város és az ispánság közötti feszültség teljesen kiélezödött, addig a fiatalok körében a szerelem dúl. Rozáli kegyeiért Fabricius, a fiatal szenátor és a lány unokatestvére versenyzik. Az új főbiró tervei nem sikerülnek. Görgey elhatározza, hogy a közelgő megyegyülést Lőcsén szervezik meg. Ezt kihallgatva Bibók az elhúnyt új főbiró helyébe választott Fabriciusnak mindent kitálal. Görgey bevonulása szerencsétlenül végződik. A szenátus azonnali fejvesztésre itéli. Fabricius számára csak az alispán halála után derül ki az, hogy Rozáli édesapja lett kivégezve...

  A történések kétségkivül a barokk korban játszodnak. Viszont, ha nem támaszkodhatnánk a filmben elhangzott évszámokra, csak nehezebben jöhetetünk rá erre. A film jól bizonyítja a hatalmas kultúrális rést a nyugat és kelet, Bécs és egy kis szepesi határmenti szász város között. A barokk sokak szemében az Egyház művészeti stílusa, amely a katolikus megújulás jegyében született és összeolvad az ellenreformációval. A filmben érzékelhető a vallásoság, a katolikus - lutheránus konfliktusok. A vallásosság megtestesítője Rozáli, aki a kifosztásuk után a vihar közepette a fa tővében álló Mária szobor előtt imádkozik. Az egyik szenátor meg csufondáros megjegyzést tesz, hogy kicsavarná a másik nyakát, dehát nem teheti, mert ő is lutheránus. Segít a városháza melleti templom tornya is abban, hogy nehogy elfeledkezzünk arról, hogy melyik korstílusban vagyunk. A történésekből könyen rájöhetünk arra, hogy barokk időszakában az emberek szerettek múlatni, bálokba járni. Sőt mindent megtettek, hogy a kor elvárásainak megfelelően, csínosan, úgymond divatosan öltözkedjenek. Szerették a hölgyek a "kirivó", nem egyhangú öltözékeket.Többek között ez vezetett a hölgyek lázadásához Lőcsén, mivel nem birták tovább elviselni a fekete öltözékek egyhanúságát, monotonítását.

  A fekete város nem csak a Mikszáthi történetnek köszönhetően nevezhető egy olyan jó filmnek, amit közel negyven év elteltével is szorakoztató megnézni, hanem Zsurzs Éva rendező munkássága is hozzájárult egy szinte tökéletes "műalkotáshoz". Habár a film nem az itáliai vagy bécsi barokk időszakhoz vezet el, így is jó tudni, hogy mi is van mivel büszkélkedjük, valamit mi is hozzátettünk ahhoz a bizonyos egyetemes művészethez, gondolkodásmódhoz...