I.Toldalagi-palota

A marosvásárhelyi Toldalagi-palota homlokzatdíszeit Schubauer Antal( Schubauer Anton) ,erdélyi kőműves, készítette Életáről nagyon keveset lehet tudni.Polgári családból származott,korán mesterséget tanult,a legjobbaktól vette át a szakmát,mint például Baumann János.

Főhomlokzata hattengelyes, koronázó főpárkánya és osztópárkánya klasszikus barokk formában (profilozással) készült. Homlokzatát függőleges kiskiülésű pillérek (lizének) tagolják, mindez a nagyon ügyes építőmesternek köszönhető.

Főbb munkái még Erdélyben: a marosvásárhelyi Szücs-ház.

II.A Keresztelő Szent János Plébánia

A templom a 1764-ben lett készen véglegesen.A jezsuita Scherzer Bálint terve és a Hammer Konrád építéséből született ez a barokk kori templom.

A templom a Marosvásárhelyen maradt katolikusok számára épült,azok számbeli növekedése miatt.

Alaprajza eléggé egyszerű,a Rómában található Il Gesu  nevű templom terveire vezethető vissza.

Hármas tagolású,kéttornyos homlokzatot a magas lábazat határozza meg.Jellegzetes tartozék az félköríves lezárodású,stukkódíszes karzat.Pilaszterek tartják a fiókos dongaboltozatot,a hajóház kétoldalt 3-3 kápolnára és oldalkarzatokra oszlik.A főbejárattal szemben található az egyenes zárodású szentély.Ezt a sekrestye és a kápolna fogja közre.A szentély és az északi kápolna alatt kripta van kialakítva.

Egészében nagyon egyszerű alaprajza.

III.A Vártemplom

A Református Nagytemplom belső terének átalakitása Türk Antal  nevéhez fűződik.Türk Antal(1750-1798) magát Antony Türknek nevezi(Tirk),azonban legtöbbször a magyar nemesek egyszerűen Töröknek hivják.Életéről tudunk egy keveset:Marosvásárhelyen élt,az első 3 munkája:a besztercei,az udvarhelyi és az erdőcsinádi református templomok.

Munkássága:első munkáit Schmidt Pál kezéből vette át,ép azért nem tudhatjuk biztosan a rá jellemző templomstílust,építkezési vonásait.Mégis megvannak a sajátos jellegzetességek:Türk-boltozat hevederjei,a rokokó jellegű stukkók,stb.

Fontosabb művei Erdélyben:Az erdőcsinádi,udvarhelyi,besztercei református  templomok,a marosvásárhelyi Vártemplom belső terének átalaktása,az erzsébetvárosi mecharista templom homlokzata,a kolozsvári unitárius templom homlokzata és 1797 nyarán a marosvásárhelyi Teleki Téka terve is tőle származik.

IV.Teleki Téka

   1799-ben lett lerakva az alapkőve a könyvtárnak,melynek alapítója gróf Teleki Sámuel,aki személyesen foglalkozott a könyvgyüjtéssel.„Musis Patris Gratisque Posteris(D.D.SAMUEL S.R.T. COMES TELEKI)” felirat örökíti meg az alapító nevét a bejárat feletti márványtáblán.

Tudományágak szerint helyezi a könyveket.A gazdagon illusztrált technikai, természetrajzi művek; a metszetes, színes földrajzi atlaszok; matematikai, fizika, kémia, orvostudomány jeles XVI. –XIX. századi művei; a klasszikus görög, római birodalom szebbnél szebb kiadásai, a jógi, históriai földrajzi munkák, a különböző nyelveken megjelent régi bibliák.

   Az alapító halála után tovább épülő mű önálló lábakra kelt. Ma már minden jelentősebb hazai és külföldi tájékoztató hivatkozik Teleki könyvtárára, mely jelenleg tudománytörténeti, bibliofil értékű.    

A marosvásárhelyi Teleki Tékában 4 évszázad legjobb nyomdászainak munkáit őrzik. (Európában először J. Guttemberg foglalkozott könyvnyomtatással, ő a nyomda ősatya).A Teleki Tékában 52 ősnyomtatványt(1501 előtt megjelent könyvek) tartanak számon.

Híresebb könyvek: a Kőrösi Csoma Sándor által fordított első Angol-tibeti szótár,Heltai Gáspár fabulái,stb.

V.A Bánffy-palota

A IV.kérdésben felmerülő épület a Kolozsvár főtéren elhelyezkedő Művészeti Múzeumnak helyet adó Bánffy-palota.

Ezt az épületet 1774-1786 között Johann Eberhard Blaumann tervei alapján készítették. Az építtető Bánffy György, Erdély kormányzója volt.

Jelentősége napjainkban abban áll,hogy helyet ad a Szépművészeti Múzeumnak.Régen meg egy főúri ház volt,egy hires nemes család tulajdona.

A barokk palota homlokzata – az attikán (mellvéden) álló mitológiai istenszobrok (Mars, Minerva, Apolló, Diana, Herkules, Perszeusz), a négyoszlopos loggia és a griffmadaras Bánffy-címer(kilencágú korona nélkül) látható,jelentős hagyaték a barokk kor bizonyítására. Az udvart faragott oszlopfős emeleti körfolyosó díszíti.

A középrizalitban háromnyílású kapubejáró és az emeleten hétoszlopos fedett loggia található.

VI.Rokokó

A francia „roccaile” szó jelentése kagyló,ebből származik a rokokó stílusirányzat elnevezése,bár az a „roc” szóból is levezethető,ami sziklát jelent.

A rokokó stíluskorszak a XVIII.században terjedt el főleg Franciaországban,de Németországban is keletkeztek jelentős műemlékek.A barokkot követő stílusirányzat,aminek legfőbb jellemzője a monumentalitás elvesztése.Éppen hogy a minitürializásra teszi a hangsúlyt.

Az építészetben a belső terekben tűnik ki,a díszítésekre jellemző vonás a könnyed,cifrán és többszörösen hajlított görbe vonalak.Gyakori motívum a csiga,a kagyló,a növényi részek(folyondárok és virágok) aszimmetrikusan vannak elrendezve.

A festészetben az érzelmesség,az aprólékos kidolgozás a fő cél.Jelentős szerepe volt a porcelán és a paróka hordás elterjedésében.A ruhák is csecse-becsékkel teliek.

Az irodalomban megjelennek az ókori motívumok újra,jellemző rá játékosság,a kicsinyesség.

VII.Bernini: Apollo és Daphne

A VII.kérdésben szereplő szobor Giovanni Lorenzo Bernini szobrász műve,neve Apollo es Daphne.A szobor az ókori történetet ábrázolja,amikor Ámosz szerelem nyílaival meglőtte Apollót és Daphne-t(véletlenül),így ezek szerelembe estek.Ezt adja vissza Bernini alkotása,nagyon hűen ábrázolja szerelmüket.

A barokk kor jellemzői megjelennek rajta: a mozgalmasság,ami megnyilvánul az alakok testtartásában.Apollo érinteni szeretné Daphné-t,magához szorítani,de Daphne távozni szeretne,vonakodik.

Arcvonásuk gondosan kidolgozott,minden érzelem megmutatkozik rajta,pont úgy,ahogy a mítosz leírja.Ez  a másik jellemző:az aprólékosság.Ezenkivül jelen van a monumentalitás,a díszítettség,a növényi motívum.

VIII.Caracci-Bacchus diadala

A VIII. kérdésre a válasz: a mű alkotója Annibale Carracci.A Palazzo Farnese épület belsejét díszíti,amely Olaszországban található,pontosabban Rómában.Az egész mennyezetet betöltő festménysorozat kiemelt része a Bacchus diadala.Köztudott,hogy a görög mitológiában Bacchus a bor,a mulatság,a vigadozás istene volt.Ezt mutatja be a festmény is,egy esetet,amikor a nép győzőtt és Bacchus,a köztük élő isten ünnepel,elfogadva az áldozatokat,amiket bemutatnak neki hálájuk kifejezésére.Bacchus trónján ül,onnan néz szét dícsőségesen.Koszorú övezi fejét,és személye körvonalasabb,mint a többi ember alakja.Hisz ő a főszereplő,az isten,akit mindenki szeret,akit mindenki tisztel és áldozatot mutatnak  be neki.

IX.Rubens

A második megjelenő festmény Peter Paul Rubens,flamand festő,alkotása.

Címe:Marseille-i partraszállás.

Több alakos olajfestmény,amely leendő királyné érkezését ábrázolja.Őt körülveszik udvaroncai,fogadói .A kép többszintes ábrázolású,vagyis három szint jelenik meg.Medici Mária a magaslaton helyezkedik el,a népet szimbolizáló alakok a magaslat alatt találhatóak,a vízben,ezzel sugallva a rangbeli különbséget és az uralkodónő felett pedig az angyal az Menny hírhordozója.Fontos volt az ábrázolásmód is:Medici Mária felöltöztetve van lefestve,míg a vízben megjelenő alakok meztelenek,utalva polgári származásukra,alárendelt helyzetükre.

Jellemző még az aprólékosság,a pontosság,a nagyság,hatalom ábrázolása erre az alkotásra.

X.Versailles

            A  XVII.században a francia királyok lakhelyének épült,XIV.Lajos király építette.A Napkirály Le Vau-t, Lebrum-t és Le Notre-t kérte meg a kastély felépítésére és a kert megtervezésére.

A kastély megközelítően 500 m hosszú, U alakú. 800 hektáros parkkal rendelkezik. Belépéskor a francia királyok sorfala fogadja a látogatókat. Felbecsülhetetlen pompa és szigorú rend uralkodik mindenütt.

A királyi lakosztályok a palota központi részének első emeletén voltak.  A királyi lakosztály térsorához fejedelmi kápolnát csatoltak,ezt Jules Hardouin- Mansart újította fel.

Van három előudvar,egy kastélykápolna,ezeket pavilonok,pillérek,árkádsorok, karzatok kötik össze.

 Az északi szárnyban a királyi lakosztály termei sorakoznak. Ezekhez a Követek lépcsőjén lehetett feljutni,innen nyílt 5 római isten-nevet viselő szalon.

A kastély legpompásabb helysége a La Galerie das Glaces, a Tükörgaléria,73 méter hosszú(7+3= 10, vagyis a Nap száma!)folyosószerű terem oldalfalait márvány pillaszterek tagolják és a kertre nyíló ablakokkal szemben hatalmas tükrök díszítik. A boltozaton dekoratív stukkó keretrendszer,a keretek között kimaradó, váltakozó nagyságú mezőket gazdag színhatású festmények töltik ki.

Versailles óriási értéke az óriás park, amelyet Le Notre tervezett(a magas fák és az erős illatú virágok kedvelője:a fenyők, nyárfák és platánfák). A sugárutak mentén szerveződő kertet virágdíszes teraszok, lépcsők, szökőkútak, tágas vízmedencék gazdagítják. Van benne növényház,nyírott cserjékkel kiképzett labirintus,pavilon,majorság,színház.